A Vezekény-völgyi víztározó Pétervásárától déli irányban, mintegy 2 km-re található 5 hektáros horgászvíz. Változatos halállománnyal rendelkezik, vizében megtalálható halak: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng, dévérkeszeg, ezüstkárász, egyéb keszegfélék.
Halfaj: Harcsa
-
Visontai-bányató
A tó Visonta településtől nyugatra, a külfejtéses lignit kitermelés (nyugati bánya) rekultivációs területén alakult ki. A Mátra hegység valamint az Alföld határvonalán. A bányászati tevékenység következménye, hogy a tó 60-80m-el a környező területetektől mélyebben fekszik. Minden környezeti hatástól elzárt, önálló ökoszisztéma. A tavat a Mátra hegységből a mélyebb rétegekben leszivárgó rétegvizek táplálják, így a vízszint ingadozása minimális. Átlagmélysége 3-4m, a legmélyebb pontja 5,3. A bányarekultiváció következménye, hogy partjai rézsűs szerkezetűek, igen hamar mélyülnek. A kialakított stégek előtt már 3-4m-es vízmélységek találhatóak. A környezeti hatásoktól védve nagyon gazdag vízi növény világ alakult ki, nem ritkák az akár 2-3 magasra felnövő hinarasok. A tó közel 1/5-ét borítják hínár mezők, megfelelő élet és búvó helyet biztosítva az igen gazdag természetes halszaporulatnak. A tavon a horgászhelyekhez csak gyalogosan lehet eljutni a kiépített gyalog úton. A tavon csak a kijelölt 17db horgászhelyeken lehet békéshalas horgászatot folytani. Kiépített parti valamint fix és úszó stéges horgászhelyek találhatóak. A stégek 2fő biztonságos horgászatát tudják biztosítani. Csak Catch & Release (Fogd meg és engedd vissza) horgászat engedélyezett! Pergető módszerrel az egész tavon folytatható horgászat, de csak partról. Békéshalas horgászat esetében a javasolt a spic (5-10m távolságban) vagy matchbotos és a féder technikák alkalmazása. A terület sajátossága, hogy a külvilág zajaitól, urbanizációtól, teljesen elzárt. A pihenésre, kikapcsolódásra vagy esetleg túrázásra vágyók kis szigete. A tavon napi jeggyel, 24 órás jeggyel, valamint éves területi jeggyel lehetséges a horgászat. Éjszakai horgászat engedélyezett, (kivétel a napijeggyel rendelkező horgászok) a helyi horgászrend szerint.
-
Tarnabodi 4. sz tó
A Tarnamenti Horgászok Egyesülete 17 éve alakult, Angyal István Elnök Úr alapította és 15 évig volt az egyesület elnöke. A Horgász Egyesület egy Tulajdonosi Társaságtól bérli a tavat, a társaság nagy része is itt horgászik. Az egyesület célja a környékbeli horgászok részére a horgászati lehetőség és a szabadidős programok biztosítása volt. A tó víz területe 3 hektár. A horgásztó meghatározó halfaja a ponty, de megtalálható a süllő, harcsa,balin, amúr, kárász, keszeg is. A horgászegyesület taglétszáma évek óta 55-65 fő között mozog, ezenkívül sok gyermekhorgász is van, egyik célunk az utánpótlás biztosítása.
-
Mátravidéki erőmű tava
Horgásztavunk Heves megyében, Lőrinci város szomszédságában, a Zagyva folyó mellett várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó sporttársakat. A horgásztó két részből, egy 4 hektár területű ülepítőből, és egy 57 hektár területű hűtőtóból áll. A tavak vízmélysége 1-3 méterig terjed, a tófenék iszapréteggel borított, akadómentes. A hozzánk látogató vendéghorgászok a tó Zagyva felõli részén található füvesített partszakaszon, a vízterelő T-gáton, illetve az egyesület bérelhető, vízen található stégéről tudnak horgászni. A tavon kb. 180 db faházas horgászstég található. A tóban fogható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, keszegfélék. Minden hozzánk látogató horgásznak felejthetetlen, élményekben gazdag kikapcsolódást kívánunk.
-
Petőfibányai bányató
A horgásztó vízterülete 4,5 Ha-s.
A horgásztó területe 11,6 Ha-s.
Petőfibánya égköve, tiszta víz, a tó területe tiszta, rendezett. -
Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken!
A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m.
A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék.
A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk.
Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon.
Kíméleti területté nyilvánított Jászsági főcsatorna szakaszokon horgászati és halászati tilalmi időszak január 01. napjától-december 31. napjáig tart:• A Jászsági főcsatorna Tisza-tó zsilipjétől a folyásiránnyal egyezően a jobb és bal parton 50 m hosszon.
A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.
-
Markazi tározó
A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést. -
Felsőtárkányi Felső Horgásztó
A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcsalis és úszós horgászmódszerek alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított. Napijegyváltásra az Alsó-tónál lévő horgászházban március-november hónapokban, hétvégénként van lehetőség. A tóparti rendezvények idején a napijegyváltás szünetel. A horgászati időpontok a Felsőtárkányi Sziklaforrás Egyesület honlapján és Facebook oldalán lehet tájékozódni.
-
Görbeéri-tó
Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó.
A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert TSZ-tó kifejezés. Kezdetektől fogva horgászati célból a Hatvani Horgász Egyesület kezeli a tavat.
A tó halgazdálkodása az óta is folyamatos. Évi két-három alkalommal vannak haltelepítések. A ponty két-három nyaras korosztálya mellett, évente ragadozóhal telepítés is történik, főként süllő és harcsa kerül kihelyezésre.
A tó halállományában megtalálhatók még csuka, amúr, busa, kárász, karika keszeg, dévér keszeg, bodorka, küsz.
Azok a horgászok, akik már rendelkeznek az adott évre állami horgászjeggyel, válthatnak éves vagy napi területi jegyet!
A mederfenék elég változatos 1,5m-7m-ig változik.
A horgászok körében főleg a feeder horgászat elterjedt. Eredményesen lehet úszós módszerrel is horgászni. Akik, harcsáznak azok a „stupekos” módszert részesítik előnyben.
Csónak és etetőhajó használata nem engedélyezett.
A tópart horgászhelyei autóval megközelíthetőek.
A haltelepítések után 3 nap általános horgászati tilalom van! Ebben az időszakban nem lehet napi területi jegyet vásárolni.