Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Harcsa

  • Újpesti öböl

    Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségéhez tartozó vízterület, külön jegyet nem lehet váltani rá.

  • Őrbottyáni víztározó

    Az Őrszentmiklósi víztározó 1971-ben a Sződ-Rákospatak medréből annak vizenyős területén egy duzzasztógát megépítésével jött létre. Hossza 1,5 km, szélessége cc. 100 méter, mélysége 5-6 méter, amely a patak által az idők folyamán behordott törmelék miatt akár 2 métert is csökkenhetett eredeti mélységéhez képest. Vizét jelenleg is a patak táplálja. A tározó előbb a Sződi Virágzó Mgtsz majd az Őrbottyáni Barátság Horgász Egyesület tulajdonába került, ahol ma már 24 ha rendezett, tiszta, nádassal, sással, fákkal árnyékolt terület, és 17 ha vízfelület fogadja az idelátogató horgászokat. A tó, az év bármely szakában gyönyörű látványosságot nyújt.

  • Váckisújfalui hordalékfogó

    Csendes horgásztó a fő úttól távol. Fás-parkos, esőbeállók, pihenő padok, bográcsoló helyek, készséges halőrök állnak a szórakozni, horgászni és pihenni vágyók részére.

  • Északi-övcsatorna, XXX-as csatorna és mellékvizei

    Az Északi-övcsatorna az RSD 11 fkm-nél, Dömsödön, a bal partból kiágazó öntözőcsatorna. Dömsöd, Kiskunlacháza, Apaj, területén áthaladva ér el Dabas térségébe, ahol több csatornára szakadva osztja el vizét. A 92,2 hektáros vízterület a Ráckevei Duna-ág legjelentősebb mellékvízének számít. A gazdagon halasított vízterület mindkét partja járható, ám több helyen természetvédelmi célú horgászati tilalom található. Ezeket térképünk jelzi. Mind a ragadozó-, mind a békés halak kedvelői megtalálják számításukat a tipikus alföldi, kiskunsági tájon kanyargózó hangulatos csatornán.

  • Örkényi horgásztó

    Az Örkényi Horgász Egyesület 1992. június 26-án alakult meg. Az egyesület megvásárolta az addig hulladéklerakóként működő területet, kialakította a medret és mára már a település egyik színfoltja a horgásztó. E mellett felépült a tájba illő horgásztanya, amely otthont ad óvodai, iskolai, egyesületi és városi rendezvények lebonyolításához.
    Az egyesületnek jelenleg 150 fő tagja van (amit a közgyűlés 150 főben maximált, napijegy kiadása nincs), akik a szabadidejük terhére társadalmi munkával járultak hozzá a közel 5 ha területű (1,8 ha víz területű) horgásztó fenntartásához. Az egyesület egyik célja a város képének szebbé tétele, a lakosság komfortérzetének növelése, a helyi és környékbeli lakosok pihenésének, szórakozásának biztosítása.
    A tó egész területe minden érdeklődő rendelkezésére áll, anyagi és időbeli megkötések nélkül. A családok és különböző szervezetek, csoportok, iskolások rendszeresen látogatják, eltöltve ott egy-egy kellemes napot, biológiai órát és családi rendezvényt.

  • Veresegyházi Öreg tó

    7.7 hektáros gyönyörű tó a város közepén. Egyedülálló úszó lápos ,nádasok jellemzik a területet.
    Az egyesületi kezelésben lévő tó szinte egyedülálló Magyarországon. Víz mélység átlagosan 1.9 m.
    A tagság létszáma 180 fő + 41 Gyermek horgász
    Címe: 2112 Veresegyház Találkozok útja 2.
    Intenzíven telepitett horgásztó. A fogható halak tekintetében változatos a paletta, Ponty, Amur, Compó, Harcsa, Süllő, Balin, Csuka, Sügér, Keszegfélék, Kárász, Törpeharcsa is (sajnos) fogható.

  • Váci DCM-tó

    Vác külterületén található bánya tó. Főként békés hallal van telepítve 9 ha vízfelülettel rendelkezik.

  • Tófarokdűlői tó (Pecató)

    A Biatorbágyi pecatavat a Budai-hegység nyugati oldalán végigfutó Békás (Töki)-patak – amelynek neve Biatorbágy alatt már jóval ismertebb: a Benta – mellett 1955-ban alakították ki. Úgy is ismerik ezt a tavat, mint Biatorbágyi Peca-tó. A 3,2 ha-os tó a Bentával párhuzamos 310 m-es gáttal tárolja a vizet. A tó vízutánpótlása 3 saját forrásból és a Benta patakból szivattyúval történik. 2008-2011-ig tartó biológiai bioremediációjának köszönhetően a tó vize kiváló minőségű. Megközelíthető Biatorbágyon keresztül a Sóskútra vezető úton, illetve Érd felől -áthaladva Sóskúton – a Biatorbágy felé vezető úton, a PECA-TÓ táblánál lekanyarodva a fő útról. A tó Biatorbágytól 3 km-re, Budapesttől 24 km re fekszik. A közel 1 km-es partszakasza két részre osztható:

    A keleti partszakasz – gyakorlatilag a Benta pataktól határoló gát – egészében szabadon látogatható a napi jegyes vendéghorgászok számára.
    A nyugati – a hegy lábánál elhelyezkedő stégekkel kiépített- partszakaszt kizárólag csak a tó kezelői és az éves engedéllyel rendelkező tagjaik vehetik igénybe.
    A halutánpótlás folyamatos telepítésekkel biztosított. Az északi part mentén kialakításra került egy a horgászok elől lezárt terület, mely természetes szaporulatot biztosítja. Méretkorlátozás az Országos Horgászrend szerint. A tó halállományának többsége ponty, szép harcsák és csukák foghatók, de található benne még amur, compó, kárász, és dévérkeszeg is. A compót fényképezés után vissza kell helyezni a tóba. Fajlagos tilalom pontyra, harcsára nincs. A tó garantáltan törpeharcsa mentes!

    A tó átlagmélysége másfél méter. A mederfenék agyagos, akadóktól mentes, melyet helyenként, de főként a part közelében, néhány centiméteres iszapréteg borít.

    A partot övező sás és nád között a keleti oldalon 33 kialakított horgászhely van. A padok és szemetesek, valamint éjszakai horgászathoz a kandeláberek a vendéghorgászok kényelmét szolgálják. Parkolni a kijelölt parkolóban lehet. A horgászhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.

  • Tőzegbánya tó

    Budapesttől 20 percre, az M7-es Tárnoki lehajtójánál található természetvédelmi környezetben elhelyezkedő tavunk.

    Az alábbiakban szeretnénk Önt megismertetni egyesületünk történetével:

    A tó a hatvanas években folytatott tőzegbányászat következtében alakult ki. Medrét elsősorban csapadék és talajvíz töltötte fel, a későbbiekben néhány forrás is előtört, és biztosítja a vízutánpótlást.

    A tőzegtermelés megszűnte után a horgászatot és a természetet szerető emberek a Lenin MGTSZ, illetve a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár dolgozói 1970-ben megalakították a GYAPJÚFONÓ – TÁRNOK HORGÁSZ EGYESÜLETET.

    Az egyesület első elnöke Somogyi László lett, titkára Faragó Béla.

    Az egyesülethez később – 1973-ban – csatlakozott a Magyar Távirati Iroda is.

    Az egyesület negyven éve alatt fokozatosan bővült, fejlődött, mára kiegyensúlyozott gazdálkodású, stabil alapokon álló, tervszerű halgazdálkodást folytató egyesületté fejlődött.

    Tagságunk továbbra is a horgászatot kedvelő, természetszerető emberekből tevődik össze, és szívügyének tekinti a tó gondozását, megőrzését.

    Szívesen látunk minden vendéget, aki szereti a horgászatot, és betartja előírásainkat. Korlátozott mértékben lehetőség van új tagok felvételére. Ennek feltételeiről egyesületünknél tájékozódhat.

    A tó megközelítése:

    A tó Tárnok üdülőtelepe mellett fekszik az M7 autópálya közvetlen közelében. Az M7 autópályán mindkét irányból a Tárnoki lehajtónál kell lehajtani, majd Sóskút irányába közlekedni. A sóskúti körforgalomnál az első kihajtón jobbra Tárnok irányába, majd az M7 –es alatt áthaladva kb. 100 m után tábla jelzi a lehajtást jobbra a tóhoz.

    Érd felől a sóskúti úton kell haladni, majd az M7 autópálya előtt kb. 100 m-re, balra a tábla szerint, Sóskút felől a körforgalomból Érd felé kihajtva az autópálya alatt áthaladva mintegy 100 m után jobbra a tábla jelzése szerint.

  • Táborfalvai horgásztó

    Táborfalván a horgásztavat 1984-ben hozta egy horgászni szerető kis közösség. 1986-ban alapítottak egyesületet, mely azóta is működik és napjainkban 100 tagot számlál. Az egyesület zártkörűen, de MOHOSZ tagszervezetként a helyiek horgászattal összefüggő pihenését, kikapcsolódását szolgálja.