A Duna folyó Baranya megyei szakasza az 1465 fkm-től a déli országhatárig húzódik, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Béda-Karapancsa tájegységhez tartozik nagy része. A horgászok számára a Duna déli szakasza mindig is vonzó volt, amelyet a komoly halfogások tovább erősítik. Két jól megközelíthető szakasz van, az egyik Dunaszekcső térsége, a másik Mohács térsége. Mindkét helyen sólyázási, horgász szállási lehetőség található.
Halfaj: Garda
-
Tisza folyó Bács-Kiskun megyei, 266,5-258 fkm közötti szakasza
A Tisza a maga sokszínűségével, holtágaival, természeti környezetével hazánk egyik legváltozatosabb folyója. Vadregényes, érintetlen, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik. Partszakaszai is változatosak, vannak sekélyebb, homokos, mély agyagos és köves partoldalak. Természetes halszaporulat mellett, Szövetségünk rendszeres haltelepítésekkel segíti elő a sikeres horgászatot. Ponty telepítése mellett, süllő telepítést is végrehajtunk rendszeresen. Igaz a kecsege nem fogható halfajunk, de folyamatosan A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjunk minden hallal.
-
Tassi V-VI-os vízterület
A Tassi V-VI-os vízterület szeretettel várja a horgászni vágyókat! A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a Ráckevei Dunaág hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart. A zsilipen történő vízeresztéskor az oxigénben gazdag folyóvíz szinte valamennyi halfajt vonzza, de különösen szívesen tartózkodik a kősüllő, a süllő, a menyhal, a balin, a keszegfélék és a kárász. A Tassi VI-os vízterület az Osztó-sziget csúcsától, déli határától a Nagy-Duna torkolatánál lévő 0-ás folyamkilométer-kőig, ill. a vízterület határának kétoldali kijelölési vonaláig tart. Ide tartozik a horgászok által kedvelt, igen változatos vízterület, az un. Turbina öböl része is, ez egy csendesebb vizű dunai öböl, melyet különböző évszakokban más és más halfajok, így a pontyok, csukák, a süllők és nagyobb a keszegcsapatok is szívesen keresik fel. A Tassi vizeken a Duna szinte teljes halfaunája megtalálható, melyet a hasznosítást, halgazdálkodást végző HOFESZ rendszeres ponty és ragadozó telepítésekkel is növel. A vízterület kedvelt a ragadozó horgászok körében, ennek az oka egyszerű: ahol sok a keszegféle ott a ragadozók is terített asztalt találnak. Süllőt, kősüllőt az V-ös vízen, az optimális, közepes sebességű vízfolyás mellett jó eséllyel lehet fogni az őszi és enyhébb téli és télvégi hónapokban. A csuka fogására szintén ebben az időszakban lehet leginkább számítani a Turbina-öböl, illetve a VI-osra befolyó patak környékén, de szép példányok az év bármely szakában horogra akadhatnak. A balinok sok esetben csoportos vadászatot indítanak az öbölben. A méretesebb 4-5 kg körüli pontyokra az Osztó-sziget csúcsánál és a vele szemben lévő oldalon a betonfal vége utáni kövezéseken számíthatunk. A tavasztól-őszig tartó időszakban, jó fogási esélyek mellett az ügyesebbek könnyen megfogják a napi 10 kg-os megengedett mennyiséget, a keszegfélékből. A Közép-Dunára jellemző keszeg fajok szinte mindegyike horogra akadhat, legjellemzőbb a karika és dévérkeszeg, a bodorka, valamint nyáron sokszor átveszi a vezető szerepet a jászkeszeg. Olykor fogni lehet leánykoncérokat is, melyről tudni kell, hogy védett halfaj és így megfogása után rögtön vissza kell helyezni a vízbe. Az V-ös vízen a menyhal fogása általában novemberben indul el, és a jégmentes teleken december és január-február hónapban is esélyekkel zsákmányolható. A vízterület partszakaszai a horgászok mellett a kirándulni, sétálni vágyók számára is szép természeti környezetet, kellemes kikapcsolódást biztosítanak. A horgászhelyek jó megközelíthetősége mellett, a vízterület hasznosítója a kulturált környezet kialakítása érdekében is tesz. Minden év tavaszán a tassi vizeken rendszeresen horgászók a MOHOSZ környezetvédelmi napja keretében tisztítják, karbantartják a vízterület partszakaszait. Ugyanezen a napon kerül minden évben megrendezésre a Tassi Környezetvédelmi Horgász Kupa verseny.Várjuk és szívesen látjuk a Tassi V-ös és VI-os vízre látogató horgászokat, kirándulókat.
-
Kalocsa, Sárköz vízrendszer
A Sárköz és Vízrendszere Kecel-Kiskőrös térségében a DVCS-ből kilépve,Szakmár, Kalocsa, Bátya, Dusnok, Sükösd települések érintésével Érsekcsanádnál folyik vissza a Dunába. A fő ágon kívül kettő mellékága van, melyet több kis csatorna köt össze. Leginkább fogható hal a ponty, melyet évente kétszer telepítünk. Ragadozó halak közöl a csuka, harcsa, süllő és balin található meg a vízben a keszegfélék mellett.
-
Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony
A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.
-
Baja Kamarás Duna
A Bajai Kamarás Dunát ( Sugovica) közösen kezeljük az Aranyhal- Baja SHE- vel. A Sugovica a Dunából ágazik ki és a Szeremlei- Sugovicában és a Ferenc- csatornában végződik.
-
Sebes-Körös 0-58,56 fkm-ig
A Sebes-Körös a 19. század közepéig kiöntéseivel a Kis-sárrét láprétjeit táplálta, amelyben Körösszakál-Biharugra után terült szét, majd csak Vésztőtől vájva mélyebb utat magának. A vízszabályozáskor a mocsárvilágon keresztül egy új medret ástak a folyónak, így szárítva ki a vízjárta területeket. Ez a Kis-sárréten keresztülfutó, sok helyen teljesen egyenes vonalvezetésű mesterséges meder jelenti ma a Sebes-Körös hazai szakaszának döntő részét. Kanyargósabbá csak Szeghalom térségétől válik: innen helyenként már eredeti ágyában keresi kapcsolatát a Köröstarcsa felől délnyugati irányból érkező Kettős-Körössel.
Sokak véleménye, hogy az erőteljes tájátalakító hatások ellenére a Sebes-Körös a vízrendszer „legélőbb” folyója maradt. Kétségtelen tény, hogy a Körös-vidék élővizei közül ez a víz őrizte meg leginkább a nevében is fémjelzett „sebes” vízmozgását, ami egykor a Körösök általánosan karakteres tulajdonsága volt. Ennek megfelelően a Sebes-Körös leginkább a márna szinttáj folyója, ezt a jellemzőjét a Körösladánynál lévő duzzasztó is csak egy rövid, néhány kilométeres felvízi szakaszon képes befolyásolni.
Ez a gyorsabb, „élőbb” vízmozgás az ökoszisztémára is kedvező hatást gyakorol. A Sebes-Körösnek rendkívül fauna-gazdag a halállománya, ami a horgászatban számottevő és a természetvédelmileg jelentős fajokban egyaránt megmutatkozik. A Sebes-Körös régóta nevezetes igazi vadvízi süllőiről, balinjairól, pontyairól, márnáiról, domolykóiról, paducairól, illetve védett bucóiról, csíkhalairól. A Körösszakálnál lévő fenékgát alatt még az sem egyedi (bár ritka) eset, hogy olykor egy-egy kisebb termetű sebes-pisztráng is a horogra kerül, de volt már példa három kiló feletti példány pergetve történő fogására is a körösladányi duzzasztónál.
A Sebes-Körös – sok egyneműsége ellenére – kiváló élőhelyeket kínál a halak számára. A kettős-körösi összefolyástól Körösladányig tartó szakasz a folyó legmélyebb részét jelenti, e terület híresen sok akadót, kiváló haltanyákat vonultat fel, de a körösladányi duzzasztó felett becsatlakozó Berettyó folyó limányló torkolata szintén legendás horgászhelyszín. A duzzasztó felett néhány kilométeren meglassuló folyó Fokköz után már ismét érezteti gyors mozgását, ami a felsőbb részek felé haladva egyre markánsabbá válik. Újiráztól határozottan egy domolykós, paducos víz jellemzőit kezdi mutatni, Komáditól pedig az egyre zátonyosabb mederben surrogva siető víz sok helyen már hosszanti irányban gázolható, remek lehetőségeket biztosítva a legyezős horgászathoz is.
Ezeken a felső szakaszokon a halállomány összetétele már abszolút szinttáj-specifikussá válik, a hidakról sokszor figyelhetőek meg domolykók és paducok népes rajai. A márna és a süllő szintén gyakori, ám jobban rejtőző lakója a felsőbb részeknek, az alsóbb szakaszt jobban kedvelő fajok – mint a csuka, a harcsa, a kárász és a ponty már ritkábban fordulnak elő. A horgászok kezében gyakran kerülnek olyan kevésbé ismert fajok, mint a szilvaorrú keszeg, a sujtásos küsz, nyúldomolyó.
-
Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza
Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza