Halfaj: Fekete sügér

  • Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része

    Topp-Horgásztó
    Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet kedvelő dunai halfaj megtalálható a tóban: keszegfélék, ponty, kárász, csuka, süllő, harcsa, balin.
    Területe két tóegységből áll, összesen 3,2 ha. Hossza 800 m, átlagos szélessége 50m, vízmélysége átlag 3 m.
    A „felső tó” sekélyebb, akadó-mentes, partja egyenletes, könnyen horgászható, versenypálya jellegű. Pontytelepítéseink zömét ebbe a tóegységbe tervezzük. Jellemző hala a ponty, csuka.
    Az „alsó-tó” igazi vadvíz. Mély medervonulat, akadós, vízbe dőlt fákkal szegélyezett tagolt vízpart, számtalan kapitális hal otthona.
    A tó megközelítése: 6-os számú főút 49-es km szelvényénél kell letérni. Az adonyi holtágon kialakított bejárón átsétálva találjuk a fákkal körülvett tavat, ahol gondozott vízpart várja a vendégeket!

  • Vályogos, Kiszombor

    Délkelet-Magyarország csücskében, alig pár kilométerre a Magyar – Román határtól, Kiszombor mellett található a község horgászegyesületének a Kiszombori Sporthorgászok Egyesületének kezelésében álló vize, a Vályogos-tó. A közel 7 hektáros és 1-2 méter átlagos vízmélységgel rendelkező vízterület halállománya rendkívül változatos. Partja sok magántavat megszégyenítő módon rendezett, tisztán tartott. A vízben pontyok, amurok, keszegfélék, kárászok mellett a ragadozók képviseletében süllők, csukák és harcsák is szép számmal vannak jelen. Bármilyen horgászmódszerrel, na és persze tudásunkkal-, türelmünkkel sikereket érhetünk el.

  • Kétegyházi homokbányató

    Egy hektárnál kisebb, művelés alatt nem álló bányató. Ponty telepítése rendszeres.

  • KHESZ Fás-tó

    A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő besorolású volt, azonban a talajvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy tégla és cserép gyártására alkalmas agyagnyerő hely, így a Délalföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat 1. és 2. számú, később a 3. és 4. számú gyárainak alapanyag ellátására megkezdődött az agyag kitermelése.

    A külszíni bányát az 1960-as évek második felében nyitották és a kitermelés mintegy 20 éven át, 1990-ig tartott. Medrére a bányaművelésből adódóan a tagoltság és a változó vízmélység jellemző, mélysége akár a 10-15 métert is elérheti. A gyártásra alkalmatlan agyag a mederben maradt, ezért sekélyebb részek is megtalálhatóak. A műveléshez és a fokozatos víztelenítéshez hozzátartozott, hogy több keresztgát választotta el a tó különböző részeit. A keresztgátak alacsonyabbak voltak a fejtési frontnál, így a feltöltődés után víz alá kerültek.

    A mélyművelés hatására és a talajvíz magasabb nyugalmi szintjének eredményeként a metszett vízerek pozitív nyomású kúttá vagy forrássá változtak, s többségében a környezeti talajvízszint eléréséig változó mennyiségű vízhozammal működtek és esetenként a feltöltődést követően is működnek. Ez télen a források környezetében a jég helyi elvékonyodásához vezet, ami a tavat a téli sportokra alkalmatlanná teszi. Teljes területe 45,2 hektár, melyet körben 7 hektár partszakasz övez. Parti sávját északi és keleti oldalakon 2-3 méter széles nád és sás, nyugati oldalon részlegesen, a déli oldalon 12-15 méter szegély védi. Partját eredeti és telepített fás és lágyszárú növényzet teszi természetessé.

    A déli oldal növényzettel borított részénél a vízmélység 0,5-0,6 méter mélységű, így megfelelő vízszint esetén a halállomány számára természetes ívóhelyet biztosít. Északi határán a Városi Horgász Egyesület tavait, keleti határán a Matróz Horgász Egyesület kezelésében lévő gazdagon halasított Csaba tavat találjuk. A KHESZ a tavat 1994 óta hasznosítja, időközben a Békéscsaba és környéki horgászok támogatásával 1995-ben meg vásárolta. A tó Békés megye és vonzáskörzetéből érkező horgászok kedvelt helye, de gyakoriak az ország más részéről ide látogató vendégek is. Éves áltagban 48-50 horgászegyesület közel 5000 tagja látogatja. Jobb partjának kiszélesedő egyenes szakaszán több, mint 60 horgászhely található, ahol a környező horgász egyesületek előszeretettel rendeznek horgászversenyeket. A rendezvények lebonyolítását segíti a külön mosdónak kialakított épület, ahol elektromos áram is rendelkezésre áll. Partjáig betonút visz, a közvetlen partszakaszok 85 százaléka szilárd, felszórt burkolatú úton jól megközelíthető.

    A tavon legtöbben a ponty és az amur horgászatát részesítik előnyben, de a ragadozókat és a keszegféléket, kárászt kedvelők sem csalódhatnak a tó halállományában.

  • Kecsegés-zugi holtág

    A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület nagy figyelmet fordít a víz kezelésére, annak utánpótlására, valamint a környezet védelmére.

  • Hosszúfok-Határér-Kölesér főcsatorna 0 + 000 – 28 + 900 fm

    A Hosszúfok-Határ-ér-főcsatorna Köles-ér főcsatorna a 0+000fkm-től a 28+900fkm-ig tart, 19 hektár vízterület.

  • Gyepes főcsatorna 0+000 fkm-től 21+340 fkm-ig

    A Gyepes főcsatorna a 0+000fk-től a 21+340 fkm-ig tart

  • Békési homokbányató, Békés 060 hrsz.

    A horgásztó Békéscsaba és Békés közt helyezkedik el, gyönyörű környezet, halban gazdag víz. Nagy pontyok élőhelye. Többnyire horgászaink bojlis módszerrel horgásznak.

  • Üszögpusztai tó

    Közvetlenül Pécs szomszédságában, attól kelet-délkeletre Pécs és Kozármisleny között terül el az Üszögpusztai horgásztó. A béke és a csend kicsiny szigete ez a víz a nagyváros forgatagában. Ez egy völgyzárógátas tó, területe 4,3 ha. Az átlagmélysége 1,3 m, egyenletes, iszapos, kevésbé akadós fenékviszonyokra lehet számítani. A tavat sok helyen víz széli nád, gyékény szegélyezi.

    Vízében ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, kárász, keszeg, kevés méretes törpeharcsa találja meg a megfelelő életfeltételeket. 2020-ban elkezdtük az előnevelt balinok kihelyezését is. A tavon megfelelőek a halak szaporodási körülményei, valamennyi halfajunk sikerrel leívik.

    Egy könnyen meghorgászható víz, mely azok számára is élményt nyújt, akik csak pár órára tudnak kiszabadulni a hétköznapokból. A városhoz való közelségének köszönhetően kevesebbet kell utazni, így több idő marad a horgászatra. Havi rendszerességgel végzünk telepítéseket, az eredményes békéshalazás mellett jó eséllyel zsákmányolhat ragadozó halat is.

    Az északi oldalon elérhető egy parkoló, azonban az út szélén is tökéletesen meglehet állni. Egy-egy mozgáskorlátozott parkolási lehetőséget is biztosítottunk mind a két oldalon.

  • Pécsi-tó

    Az orfűi tórendszer legnagyobb, 79 ha-os völgyzárógátas tava Baranya megye horgászcentruma. A Mecsek északi oldalán lévő, hegyek által körülvett Pécsi tó országosan kedvelt üdülőközpont. A tó megépítése az 1965 évre tehető. A tó mélységi tagozódása érdekes képet mutat a víz 44%-a 3-7 m mély, 56%-a 0-3 m közötti. A Pécsi tó békés és ragadozó halfajok széles körének élőhelye, érdekesség, hogy a szinte mindenütt tömegével jelen lévő törpeharcsa itt nem található meg. A tavon a ponty centrikusság a jellemző, egyre népszerűbb a bojlis horgászat, de emellett érdemes finom szerelékkel is próbálkozni, főleg tavasszal. Ragadozó halak közül a harcsa, balin, csuka és a süllő képviselteti magát szép számban.
    Tórekordok: ponty 30 kg; amur 24 kg; harcsa 86 kg.
    Látnivalók: Orfűn a Kemencés Udvar, Szabadtéri Múzeum, az Orfűi Tájház és Néprajzi gyűjtemény, valamint az Orfűi Vízimalom Múzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán. Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum látogatható.