Topp-Horgásztó
Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet kedvelő dunai halfaj megtalálható a tóban: keszegfélék, ponty, kárász, csuka, süllő, harcsa, balin.
Területe két tóegységből áll, összesen 3,2 ha. Hossza 800 m, átlagos szélessége 50m, vízmélysége átlag 3 m.
A „felső tó” sekélyebb, akadó-mentes, partja egyenletes, könnyen horgászható, versenypálya jellegű. Pontytelepítéseink zömét ebbe a tóegységbe tervezzük. Jellemző hala a ponty, csuka.
Az „alsó-tó” igazi vadvíz. Mély medervonulat, akadós, vízbe dőlt fákkal szegélyezett tagolt vízpart, számtalan kapitális hal otthona.
A tó megközelítése: 6-os számú főút 49-es km szelvényénél kell letérni. Az adonyi holtágon kialakított bejárón átsétálva találjuk a fákkal körülvett tavat, ahol gondozott vízpart várja a vendégeket!
Halfaj: Fekete sügér
-
Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része
-
Vályogos, Kiszombor
Délkelet-Magyarország csücskében, alig pár kilométerre a Magyar – Román határtól, Kiszombor mellett található a község horgászegyesületének a Kiszombori Sporthorgászok Egyesületének kezelésében álló vize, a Vályogos-tó. A közel 7 hektáros és 1-2 méter átlagos vízmélységgel rendelkező vízterület halállománya rendkívül változatos. Partja sok magántavat megszégyenítő módon rendezett, tisztán tartott. A vízben pontyok, amurok, keszegfélék, kárászok mellett a ragadozók képviseletében süllők, csukák és harcsák is szép számmal vannak jelen. Bármilyen horgászmódszerrel, na és persze tudásunkkal-, türelmünkkel sikereket érhetünk el.
-
Kétegyházi homokbányató
Egy hektárnál kisebb, művelés alatt nem álló bányató. Ponty telepítése rendszeres.
-
KHESZ Fás-tó
A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő besorolású volt, azonban a talajvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy tégla és cserép gyártására alkalmas agyagnyerő hely, így a Délalföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat 1. és 2. számú, később a 3. és 4. számú gyárainak alapanyag ellátására megkezdődött az agyag kitermelése.
A külszíni bányát az 1960-as évek második felében nyitották és a kitermelés mintegy 20 éven át, 1990-ig tartott. Medrére a bányaművelésből adódóan a tagoltság és a változó vízmélység jellemző, mélysége akár a 10-15 métert is elérheti. A gyártásra alkalmatlan agyag a mederben maradt, ezért sekélyebb részek is megtalálhatóak. A műveléshez és a fokozatos víztelenítéshez hozzátartozott, hogy több keresztgát választotta el a tó különböző részeit. A keresztgátak alacsonyabbak voltak a fejtési frontnál, így a feltöltődés után víz alá kerültek.
A mélyművelés hatására és a talajvíz magasabb nyugalmi szintjének eredményeként a metszett vízerek pozitív nyomású kúttá vagy forrássá változtak, s többségében a környezeti talajvízszint eléréséig változó mennyiségű vízhozammal működtek és esetenként a feltöltődést követően is működnek. Ez télen a források környezetében a jég helyi elvékonyodásához vezet, ami a tavat a téli sportokra alkalmatlanná teszi. Teljes területe 45,2 hektár, melyet körben 7 hektár partszakasz övez. Parti sávját északi és keleti oldalakon 2-3 méter széles nád és sás, nyugati oldalon részlegesen, a déli oldalon 12-15 méter szegély védi. Partját eredeti és telepített fás és lágyszárú növényzet teszi természetessé.
A déli oldal növényzettel borított részénél a vízmélység 0,5-0,6 méter mélységű, így megfelelő vízszint esetén a halállomány számára természetes ívóhelyet biztosít. Északi határán a Városi Horgász Egyesület tavait, keleti határán a Matróz Horgász Egyesület kezelésében lévő gazdagon halasított Csaba tavat találjuk. A KHESZ a tavat 1994 óta hasznosítja, időközben a Békéscsaba és környéki horgászok támogatásával 1995-ben meg vásárolta. A tó Békés megye és vonzáskörzetéből érkező horgászok kedvelt helye, de gyakoriak az ország más részéről ide látogató vendégek is. Éves áltagban 48-50 horgászegyesület közel 5000 tagja látogatja. Jobb partjának kiszélesedő egyenes szakaszán több, mint 60 horgászhely található, ahol a környező horgász egyesületek előszeretettel rendeznek horgászversenyeket. A rendezvények lebonyolítását segíti a külön mosdónak kialakított épület, ahol elektromos áram is rendelkezésre áll. Partjáig betonút visz, a közvetlen partszakaszok 85 százaléka szilárd, felszórt burkolatú úton jól megközelíthető.
A tavon legtöbben a ponty és az amur horgászatát részesítik előnyben, de a ragadozókat és a keszegféléket, kárászt kedvelők sem csalódhatnak a tó halállományában.
-
Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület nagy figyelmet fordít a víz kezelésére, annak utánpótlására, valamint a környezet védelmére.
-
Hosszúfok-Határér-Kölesér főcsatorna 0 + 000 – 28 + 900 fm
A Hosszúfok-Határ-ér-főcsatorna Köles-ér főcsatorna a 0+000fkm-től a 28+900fkm-ig tart, 19 hektár vízterület.
-
Gyepes főcsatorna 0+000 fkm-től 21+340 fkm-ig
A Gyepes főcsatorna a 0+000fk-től a 21+340 fkm-ig tart
-
Békési homokbányató, Békés 060 hrsz.
A horgásztó Békéscsaba és Békés közt helyezkedik el, gyönyörű környezet, halban gazdag víz. Nagy pontyok élőhelye. Többnyire horgászaink bojlis módszerrel horgásznak.