A Stettni horgásztó és szabadidőpark Hegyeshalom nagyközség belterületén, a Bezenye felé vezető 1501 számú út mellett helyezkedik el.A Stettni horgásztó és szabadidőpark kialakítása 1995-ben valósult meg. Azóta a folyamatos fejlesztéseknek, a gondos tagságnak és helyieknek valamint a szabályoknak köszönhetően nemcsak a településen, hanem már megyeszerte, sőt, azon is túl közkedvelt és látogatott lett tavunk. A tavat a Lajta jobb – parti csatornája táplálja, a víz a tóból egy kifolyó csatornán tisztul, frissül ami a Lajta jobb – parti csatornájába jut vissza. A Stettni tó közel 2 ha területű, átlag 1,5 m mély, a meder alja agyagos, partja több helyen náddal tarkított. A Stettni tó halállományának döntő többségét a ponty teszi ki. Éves szinten közel 50 mázsa háromnyaras méretű egyed kerül a tóba, emellett jelentős a dévérkeszeg, a compó, a süllő, és a balin mennyisége is. Az Egyesület elnöksége öt évvel ezelőtt nyitott a sporthorgászat felé és az öt kiló feletti halakat védetté nyilvánította. Ezen lépés után 2018 óta kb. 80 darab 9 kg átlagsúlyú ponty érkezett a tóba. Összességében fogható itt átlagban 9 és 13 kg közötti ponty, de szép számmal található 15 kg feletti ponty is a tóban. Emellett hatalmas tokhalak és termetes amurok is foghatók.
Halfaj: Fehér busa
-
Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
-
Répce árapasztó csatorna
A Répce árapasztó-csatorna a Répcét, és a Rábát köti össze. A Répcelak térségében található csatorna jellemző halai: keszegfélék, ponty, kárász
-
Rétárok csatorna
A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.
-
Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.
-
Privát tó
A Győr külterületi 0434/3 hrsz művelési ágból kivett „agyaggödör” minősítésű földrészleten korábban kavicsbánya működött, majd a bányászat kb. 40-50 éve megszűnt.
A bányászat megszűnését követően a felhagyott bányagödröt a korábbi és a jelenlegi tulajdonosok is horgásztóként hasznosították.
Később a az 1990-es évek végén került a jelenlegi tulajdonosok birtokában, akik 1997-ben létrehozták a Privát Horgászegyesületet. -
Mórichidai-Kaszalapi kavicsbányató
Szeretem bemutatni nagyon kis létszámmal de nagyon rég óta működő és családias egyesületünket ahol egy kis horgásztó mundanyiunk szívünk csücske. rendszeresen takarított a tagok gondosan figyelnek a halak állapotára illetve a viz színvonalára/tisztaságára.
-
Mosonszolnoki I. tó
Mosonszolnoki Nagybánya tó
Magyarország északnyugati határvidékén, Mosonmagyaróvár szomszédságában, Mosonszolnokon jól halasított, gyönyörűen rendben tartott tó várja a horgászokat.
A tó jelentős múltra tekint vissza. 1957-ben, amikor újjá építették a Szombathelyet Hegyeshalommal összekötő vasutat, innét termelték ki a beruházáshoz szükséges kavicsot. A kavics elhordását követően gödör maradt, amely megtelt vízzel. Ezt követően kezdődött meg a horgász hasznosítás. Elmondható, hogy a víz minden időben a településen és a környéken élők szellemi és fizikai kikapcsolódását szolgálta. Később, a megújulás a szervezeten túl a vízpartot is elérte, tavunk a 2011-es évben sok változáson ment keresztül. A legnagyobb fordulat, hogy az önkormányzat megvásárolta a tavunkat, biztosítva ezzel az Mosonszolnoki Horgász Egyesület jövőbeni fennmaradását. Ezt követően a régi, tájba nem illő horgászkunyhók elbontásra kerültek és tereprendezés valósult meg. Eltávolításra került a mederfenék felső 30-40 centiméterében lerakódott iszap és falevél. Ezzel egyben egy hosszú távú vízminőség javulását segítve elő. A napjainkban a tópartra érkezőket immár kulturált környezet és parkosított vízparti sétány fogadja. A tűző nap, vagy a csepergő eső elől szemnek nagyon tetszetős beállók alá bújhatunk el. A vízparti növényzet gondozott, a hulladékgyűjtők ürítése és a fűnyírás rendszeres. Az átlagos vízmélység kettő méter, ugyanakkor a mederben vannak nagyobb mélységek is.3,5 hektáros vízfelület.
A tóhoz aszfaltozott útburkolat vezet ki, ami teljesen körbe járható murvás útfelület, parkosított part, nádfedeles beülők. gépjárművel közvetlenül a vízpart mellett parkolhatunk. Akadó mentes, kavicsos meder. Átlag vízmélység 2m.
Megközelítés:
Gépkocsival a tó Győr-Mosonmagyaróvár és Szombathely – Csorna útirányokból közelíthető meg.
Győrből az 1-es sz. főúton Mosonmagyaróvárra megérkezve a 86-os számú főútra kell rátérni, majd a várost elhagyva, az autópályát követően jobb oldalon lesz Mosonszolnok, amelyre az útirányt jelző KRESZ tábla is felhívja a figyelmet. A főútról négy kilométeres bekötőúton érünk a településre, ahová a Szabadság út vezet be. Erről a temetőnél kell lefordulni Sport utcába, majd a Petőfi út, Kázméri út, útvonalon haladva, a vasúti átkelőhelyet elhagyva, jobbra kanyarodva, jó minőségű kavicsos úton érkezünk meg a nagy tóhoz. Amennyiben az M1-es autópályán érkezünk, nem kell bemenni Mosonmagyaróvárra, hanem a sztrádáról egyből a 86-os számú főútra lehet térni.
Szombathely – Csorna felől érkezve a 86-os számú főútról be kell kanyarodni Mosonszolnokra, innét a tóhoz történő eljutás megegyezik a másik útvonaléval.
A nagy tó vasúton is jól megközelíthető, a Mosonszolnoki vasútállomás a tó szomszédságában van. Oda és haza utazáshoz a MÁV menetrend szerinti 16-os számú Szombathely – Csorna – Hegyeshalom vasútvonal viszonylatait érdemes tanulmányozniHalállomány:
Az intenzív telepítésnek köszönhetően tavunkon a ponty dominál. Sokrétű fehér hal jelen létének köszönhetően a gyermek horgászok sem fognak tavunkon unatkozni. Az elszaporodott szürke harcsákat darab szám és méret korlátozás nélkül vihetik el a horgászok.
Kizárólag az egyesület tagjai vihetnek el halat a tóból!
Etető hajó használata megengedett.
Csónak használata nem engedélyezett.
-
Mosoni Duna holtág (Győr)
A győri holtág a Mosoni-Duna szabályozásakor egy kanyar átvágásával, illetve az evezős pálya kialakítását követően jött létre az 1980-as években. A vízterületet 2+2 kamrás zsilip határolja el a Mosoni-Dunától. A meder feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Hossza 3,8 km, átlagos szélessége 75 m területe 21 hektár, átlagos vízmélysége 1,7 m. Vízpótlása a Mosoni-Dunából, annak közepes vízállása esetén megoldott. A Mosoni-Dunával a kapcsolatot a felső végén egy árvízkapuként kialakított, kis vízijárművel átjárható beeresztő zsilip, és az alsó végén egy leeresztő zsilip biztosítja. A zsilipek állításával a holtág vízszintje korlátozottan szabályozható, azonban jelentős átöblítésre kevés lehetőség adódik. Az alsó Szigetközi mentett oldali vízrendszer rehabilitációját követően a Révfalui csatornán át korlátozott vízpótlás biztosított. A holtág vízállását két helyen észlelik. Vizének minőségét rendszeresen vizsgálják, mivel a közelben helyezkedik el Győr város révfalui vízbázisa. A holtág jelentős tájformáló szerepet tölt be. Hasznosításai: horgászat, vízparti üdülés, belvíztározás. Árvíz esetén, amennyiben szükség van rá a torkolati zsilipnél kialakított szivattyúállásnál szivattyúzással a vízszintje csökkenthető.