A tavak a bányatömedékeléshez használt homok bányászata során keletkeztek, tehát bányató jellegűek. A tavakat ölelő völgyet délről a Vértes hegység vonulata szegélyezi.
Az I. tó medre változatos, marásokkal, dombokkal tördelt iszapos, köves és homokkal borított fenekű, a víz mélysége 1 és 3,5m között váltakozik, vize kissé zavaros, a tó déli oldala füzesekkel, nádassal borított csak 2-3 helyen horgászható. A tó többi része helyenként nádassal és füzessel szegélyezett a gátról és a kiépített esőbeállókkal ellátott helyekről horgászható, de a parkolási lehetőség egyes helyeken korlátozott.
A II. tó vize tiszta, jól átlátszó, medre három medencére osztható. Az első északi medence 3-9m mély vizű, nyugati oldalán egy füzes, nádasos sarokkal és füves réttel induló, majd fákkal benőtt magas parttal szegélyezett, északi oldalán sziklás gátoldallal, keleti oldalán füves, homokos, lejtős gátoldallal szegélyezett. A fenék jobbára agyagos, középen a mély árokban kissé iszapos. A gátoldalakon és a füves réten kiépített esőbeállók, a magas parton 3 kiépített horgászhely áll rendelkezésre. A tó középső medencéje kissé elszűkülő majd újra kiszélesedő, közben egy bozótos homokzátonnyal tagolt, medre változatos, a mély medencéből a zátonyig folyamatosan emelkedő, enyhén iszaposból homokosra, majd a zátony után iszaposra váltó fenékkel. A vízmélység 7-ről 2m-re a zátonykörül 1-0,5m-re csökken, majd a szélesebb részen 1-2m között változik, az öblök medre is dombokkal tarkított. A középső medence K-i partja füzessel, nádassal szegélyezett 3 horgászhellyel. A nyugati oldal elején egy füves hely is található kiépített esőbeállóval, széles horgászhellyel, ezután füzessel szegélyezett öbölben végződik egy horgászhellyel és nagy kiterjedésű füzes-nádas partszakasszal.
A tó déli medencéje elszűkülő változó mélységű 1,5-2,3m mély vízzel a dél-keleti sarokban tuskókkal, füzessel, a K-i parton összefüggő füzes-nádas partszegéllyel, a Ny-i oldalon hosszú, homokos, kissé köves partszakasszal, itt 3 esőbeálló található. A mederfenék itt váltakozva homokos és iszapos. A Ny-i partszakasz elején kiépített állásról a középső medence öble is részben horgászható. A II. tó partjának nagy része gépjárművek elöl lezárt terület, parkolási lehetőség a tó ÉNy-i sarkánál kialakított horgászparkolóban van az egyesületi iroda is itt található. Korlátozott parkolási lehetőség még a tó DNy-i végén a Süllő utcában a tó part felöli oldalon is van.
Halfaj: Fehér busa
-
Síkvölgyi zápor és pernyetározó
-
Tarján B Táblai halastó
Az Egyesületünkről
Az Egyesületnek 182 rendes tagja van és az alapszabályunk értelmében Egyesületünknek további maximum 76 pártoló tagja lehet. Ezen felül kb. 50 gyermek horgászunk is van. A közel 300 taggal működő Sporthorgász Egyesület Tarján a község legnagyobb civil szervezete.
Az Egyesület szervei és tisztségviselői, melyet az Egyesület 2020. február 23-i közgyűlése választott meg 5 éves időszakra:Elnökség:
Gábor Zoltán, elnök
Hullár Norbert, titkár
Kailbach Gergely, gazdasági vezető
Straubinger Zsolt, tógazda.Ellenőrök:
Főellenőr: Ongrádi Zsolt +36 30 900 03 95
Ellenőrök:
Vörös Balázs +36 20 347 53 52
Veres Viktor +36 30 634 58 83
Veres János +36 30 238 21 95
Konkoly Krisztián +36 70 987 95 97
Fekete Zoltán +36 20 852 40 12Felügyelő Bizottság:
Fülöp István, a felügyelő bizottság elnöke
Pető Tibor, a felügyelő bizottság tagja
Halgas Csaba, a felügyelő bizottság tagjaFegyelmi Bizottság:
Kailbach Attila, a fegyelmi bizottság elnöke
Werli Krisztián, a fegyelmi bizottság tagja
Straubinger József, a fegyelmi bizottság tagjaÉpítésügy:
Straubinger József
+36 30 555 7153Az Egyesület története
A Sporthorgász Egyesület Tarján 1972-ben alakult meg, 13 tornyópusztai és tarjáni alapító taggal.
Az alapító tagok névsora:
Kórodi Béla, Tornyópuszta
Mag Tibor, Tornyópuszta
Boda Sándor, Tornyópuszta
Horváth Imre, Tarján
Gábor József, Tarján
Straubinger Márton, Tarján
Barta Gyula, Tarján
Vas István, Tornyópuszta
Pöttös Ferenc, Tornyópuszta
Rituper István, Tornyópuszta
Klipács Sándor, Tornyópuszta
Kecskés József, Tornyópuszta
Kecskés Ferenc, Tornyópuszta.
1972-ben az éves tagdíj 300 forint volt! Az Egyesület első elnöke Boda Sándor volt. A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette, Mag Tibor javaslatára, ami “papíron” a nagy tó déli partja felett húzódó “Gyümölcsös” – szilva- és cseresznye fákkal, egressel beültetett terület – öntözését szolgálta volna. Amint kiderült az igazság, hogy az öntözés csak egy alibi és a valós cél horgászat, Mag Tibor pártfegyelmit kapott.
Egyesületünk egészen 1999-ig csak bérlője volt a tarjáni horgásztónak, melyet az Egyesület a privatizáció során, pályázat útján vásárolt meg a Környei Mezőgazdasági Kombináttól ill. annak jogutódjától a Környei Agráripari Rt-től. Ettől az időponttól kezdve az Egyesületünk saját tulajdonú, 20 hektáros vízterülettel rendelkezik. -
Tokod-Ebszőnybányai tó
Egyesületünk 50-éve alakult az akkor virágkorát élő Dorogi Szénbányák anyagi és gépi berendezéseinek segítségével. Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tó jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli bányászok
kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de ma már az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztítják, partszegélyét gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és kedvezőbb feltételeket teremt az élővilág számára. -
Rüdiger-tó
A Komáromi Horgászegyesület 1948-ban alakult, akkor Komárom legnagyobb egyesületeként. A szervezet két vízterület gazdája. Az egyik a koppánymonostori holt-Dunaág, a másik a Rüdiger-tavak. Az elmúlt időszak alatt generációk tucatjai nőttek fel ezen vízterületek partjain, elsajátítva a horgászsport csínját-bínját, megszeretve ezt a sportot, illetve a természet közelségét. Az egyesület aktív részese a város kulturális és sport életének, prograkjainkkal és versenyeinkkel egyre vonzóbbá és népszerűbbé téve a e szabadidős tevékenységet.
-
Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava
Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava
Napi területijeggyel három vízterületünk horgászható, az Erőműi tó mellett, a Bokodi Öreg tó és a Pénzespataki XVI/1-es tó.
A földrajzi neve Bokodi-tó. Az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzaJelensztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi terelőgát található. A terelőgát funkciója a hűtőtó keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű működéséhez szükséges a vízhűtés.
2025. januártól újra indul az erőmű és ismét meleg lesz télen a tó víze, addig télen az időjárási viszonyoknak megfelelően horgászható.
Oroszlányi Hőerőmű Hűtőtava területe 197 hektár. ( 5,91 millió m3 )
-
Palatinusz tó
A 30,59 ha területen fekvő bányató, átlagos 6 méter vízmélységgel rendelkezik. A tó sátorkői oldalán és szemben a dorogi oldali stégeken lehetséges a horgászat.
-
Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza
Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!
A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.
A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:
– Szőnyi Kis-Duna,
– Neszmélyi Duna-ág,
– Táti Duna-ág.Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.
A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.
A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.
Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.
Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.
A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
– Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
– Almásfüzitőn: Azaum római tábor
– Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
– Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
– Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
– Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.
-
Dubnik-Salakos tó
Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.).
Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.
Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.