Csépa és Csongrád között közel 92 hektáron elterülő, 9 holtágból álló vízterületen, horgászati lehetőséget biztosít a Kinizsi Horgászegyesület (Csépa).
Halfaj: Ezüstkárász
-
Lándor-tó
SZEGVÁR A „VIZEK FALVA”, EGYIK LEGSZEBB TERMÉSZETES VIZE A LÁNDOR-TÓ
A Lándor-tó több évszázada ismert és történeti forrásokban is emlegetett vizes élőhely. A Tisza folyó bal oldali véd töltésén kívül, a mentett oldalon Szentes felől Mindszent városa felé haladva, már a védőgátról gyönyörű panorámát nyújt a 49 hektáron elterülő, 24 hektár összefüggő víztükrével, a vizet körül ölelő nádkaréjával és sűrű ezüst és fehér nyár szegély erdejével.
A Szegvár község felől érkezők a község központjában a körforgalomból a kastély felé jobbra fordulva elérik a Kurca folyó partján a híd előtt álló Nepomuki Szent János szobrot, a Kurca hídján átkelve jobbra fordulva kb. 1,5 km haladva érjük el a gátat, melyen jobbra fordulva kb. 3 km múlva érjük el a Lándor-tavat.
A halászati jog gyakorlója a Lándor-tavi Horgász Egyesület
A halászati őrzési tevékenységet 1 fő halászati őr, valamint 2 fő halőr látja el.
A vendéghorgászok a NÉMO horgászboltban tudják megvenni a Lándor-tóra érvényes napi horgász jegyüket, melynek kiváltásához állami jegy szükséges.
Napijeggyel a vendéghorgászok csak a partról horgászhatnak, a napijegyes horgászokra leírt horgászrend szerint.
Fogható halfajok: ponty, csuka, süllő, szürkeharcsa, keszegfélék, amur, ezüstkárász, törpeharcsa. -
Maty-éri víztározó
A Maty-éri víztározót 1979 és 1981 között – elsősorban víztározás és egyben evezős, kajak-kenu versenyek rendezése céljából – építették. Napjainkra kijelenthető, hogy szerepe kiemelt mind az evezős sportok lebonyolításában, mind a horgászversenyek tekintetében. Területi adottságai és haleltartó képességének köszönhetően Európa egyik leghalasabb horgászvize. A 40 hektáros víztározó horgászati szempontból két részre bontható: a nyugati partszakaszra (evezős versenypálya), mely kizárólag a horgászversenyek alkalmával horgászható; és a keleti partszakaszra (horgászoldal), mely egész évben horgászható. A tározót két részre bontja a meder közepén lévő úgynevezett osztósziget. A versenypálya hossza 2400 méter, szélesége 140 méter. A versenyek alatt akár 180 versenyhorgász egyenlő mederviszonyok mellett mérheti össze halfogási tudását, emellett a horgászoldal természetes parti horgászhelyei kellemes kikapcsolódást biztosítanak minden horgász számára. A Maty-éri víztározót 1998-tól Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi jelentőségű védett természeti területé nyilvánította, hogy a mesterségesen kialakított víztározó az evezős sportok mellett, a kialakult természeti és tájképi értékei is megőrzésre kerüljenek.
A tározó átlagos vízmélysége 2 méter, legmélyebb pontja a déli zárógátnál 2,7 méter. A tározó vízpótlása északi irányból a Tiszából, a Matyér-subasai- és a Matyér-fehértói csatornákból biztosítható; a víz leengedése déli irányban a Matyér-subasai főcsatornán keresztül a Gyálai Holt-Tiszába valósulhat meg. A vízcsere évente többször – elsősorban a tavaszi és nyári időszakban – történik. A tározót története során – egyes beruházások miatt – többször teljesen leengedték, legutóbb 2018-ban történt teljes leürítés. A HECSMSZ 2019-től kezdve ismét több őshonos halfaj telepítésével végzi a maty-éri halállomány újra telepítését. Pontyból ivadék, növendék, tenyész és háromnyaras – standard – méretű halak mellett 2020-ban jelölt 10 kg feletti szegedi tükrösök, 2021. decemberében 8-10 kg közötti pikkelyesek kerültek telepítésre. -
Körtvélyesi Holt-Tisza
A Körtvélyesi-holtág Csongrád-Csanád megyében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A holtág a Mártélyi és az Akolszögi-holtágakhoz hasonlóan a Tisza szabályozása alatt a 87. számú átvágás után jött létre a folyó bal parti (203 – 205 fkm között) hullámterében. Vízpótlása holtág alsó végénél – a Tisza irányából – gravitációsan és időszakosan a Kiskunsági Nemzeti Park 2022-ben átadott áramlás által hajtott malomszivattyújával történik, illetve belvíz érkezhet a Kenyere-éri mentett oldali csatornából. A holtág és a hozzá tartozó mélyen fekvő kubikrendszer, mocsarak, gyepek a tájvédelmi körzet legértékesebb természetvédelmi területegysége; ugyanakkor az alsó-tiszai halállomány potenciális ívóterülete. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benőttsége előrehaladott. Halban és vízi madarakban rendkívűl gazdag szentély típusú holtág. Hossza 4,7 km , átlagos vízmélysége 2,5 méter.
-
Ludas-éri csatorna
Ludas-éri csatorna, öntöző és belvízgyűjtő csatorna
A vízen a halgazdálkodást a HECSMSZ gyakorolja. Horgászni csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel lehet. A Ludas-ér teljes szakasza Natura 2000-es Kiemelt madárvédelmi terület valamint Natura 2000-es Természetmegőrzési terület (kivéve a szegvári vasúti hídtól, a zsilipig terjedő szakasz), így a sátorozás, tűzgyújtás Tilos, és a szabályok betartását a halőrökön túl természetvédelmi őrök is ellenőrizhetik. Minden horgász köteles fokozottan ügyelni a víz és a vízpart tisztaságára, a környezetre és annak értékeire!
Hossza több mint 10 kilométer, átlagos szélessége 10 méter. Átlagos mélysége 0,5- 1 m-er között változik. Partja tagolt, sok horgászati lehetőséggel. A kurca felöli vége a csatornának a téli időszakban jó ragadozó és békés halas fogási lehetőségeket nyújt, míg az Ördöngösi -halastó felőli laposabb rész a tavaszi időszakban lehet eredményesebb.A Ludas-ér viszonylag rövid szakaszú, kettős ágú vízfolyás volt. A Mindszenttől K-re elterülő Derekegyház és ’Ördög puszta’ (ma Ördöngös puszta) környéki laposokból (a Kék-tó medencéjéből) , valamint Szegvár és Mindszent területéről vezette le a vizet a Kurcába és a Tiszába. Valószínűsíthető, hogy ez a vízfolyás a korábbi Mágocs-ér rendszerének a maradványa.
-
Kórógyéri főcsatorna Szentes-Hmvhely hídtól Pankotai őrházig
A Kórógy Fábiánsebestyéntől északra eredő , Szegvárnál a Kurcába ömlő, összesen 49 km hosszú, eredetileg természetes medrű vízfolyás, mely napjainkban bel- és csapadékvíz elvezető, valamint öntöző csatorna szerepet tölt be. Ebből a Derekegyházi Horgász Egyesület kezelésében lévő vízterület a Kórógyéri főcsatorna 45-ös úti (Szentest Hódmezővásárhellyel összekötő út) hídtól a Pankota csatorna őrházig terjedő közel 45 km hosszú, 20,9 ha-os szakasza.
A terület nagy része egész évben jól horgászható. A csatorna vizének szintje és folyásának intenzitása ingadozó, a fenék változó, hol iszapos, hol egészen kemény, helyenként akadókkal tarkított. A vízben hínár -változó mennyiségben- és vízitök találhatóak, a parton sűrű nádas és sás. A területen fogható halfajok a ponty, amúr, kárász, keszeg félék,törpe harcsa, compó, valamint ragadozó halak is, mint pl. csuka, harcsa, balin, süllő. A területen nem egyesületi tagoknak csak napijeggyel lehetséges a horgászat. -
Kurca főcsatorna (19+097 – 39+352 cskm között (Hármas-Körös töltés és a Talomi tiltó között)
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.
Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.
Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.
Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.
A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.
Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)
Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak, halfajok tárháza (pl. szinte az összes keszegféle, ragadozó halfajok zöme)
A túrázok találkozhatnak a Dél-Alföld gazdag állatvilágával, védet állatokkal (pl. mocsári teknős, kócsag)
A környéken megtekinthető a Kurca eredeténél emlékműnek nyilvánított korszerűsített ellennyomó zsiliprendszer.
-
Kurca főcsatorna/Kurca 0+000 – 7+360 (Mindszenti szakasza Ludasi csatorna torkolatától a Tiszáig)
Mindszenti szakasza: a Ludasi csatorna torkolatától a tiszai torkolatig.
Nádassal szegélyezett folyó, átlagos szélessége 10-50 m közötti. A Kurca főcsatorna két részre oszlik: Kis-Kurca és Nagy-Kurca. A Nagy-Kurca jobb oldala részben a Natura 2000 területének része. Horgászni a víz megközelíthetősége miatt, a bal oldalon lehet. Növényzetére jellemző a nyárfa, akácfa, fűzfa, gyümölcsfák. A partot nádfal szegélyezi. A vízben rucaüröm, lebegő hínár, fehér tündérrózsa is megtalálható. Állatvilága változatos: A vízben a halak sokszínűsége megfigyelhető (szürkeharcsa, keszegfélék, ponty, csuka, süllő, amur, küsz, ezüstkárász, törpeharcsa, bodorka). Van sikló, teknősbéka és többfajta béka. A vízparton több vidracsalád és hód él. Madárvilága változatos. A Kis-Kurca partján tanösvény húzódik, ahol megfigyelhető a vízpart élővilága. Itt is van lehetőség néhány helyen horgászatra.