Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Ezüstkárász

  • Gaja-patak a mohai közúti hídtól a Nádor-csatornába való betorkollásig (Gaja-patak alsó)

    A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba.

    A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például részben a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak medrét több helyen átalakították: a víztározótól lefelé, a mesterséges mederben több zúgó található. Székesfehérvár Szárazrét városrészében nagy forgalmú közúti és kerékpáros hidak vezetnek át az ott már tekintélyes mélységű és szélességű patak fölött.

    A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely.

  • Dunaújváros öböl (Duna kapcs.)

    Vízterület keleti oldala ipari kikötőként szolgál,így jellemzően,de nem kizárólagosan a nyugati part alkalmas a horgászatra.Duna folyammal közvetlen összeköttetés miatt a vízmélység,valamint a partról való horgászatlehetőségek nagyban függnek a folyó vízállásától.Az öböl északi részében a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület horgásztanyája helyezkedik el bérelhető rendezvényteremmel,valamint sólyázási lehetőséggel.Horgásztanya mellett büfé üzemel ital,és étkezési lehetőséggel.Főként nyári időszakbab horgászverseny,valamint a város által tartott rendezvények közkedvelt területe.Halállománya igen sokrétű,Európa egyik legnagyobb folyójával lévő közvetlen kapcsolata miatt.Vízterületünkön igen népszerű a rengeteg kapitális méretű busa horgászata.

  • Etyek-Botpusztai horgásztó

    A Boti tavat a ’70-es években a Hungarovin hozta létre, hogy a híres Törley pezsgő alapjául szolgáló hatalmas szőlőterületeket öntözhessék vizéből. Az Etyeki Horgász Egyesületet 1984-ben alapították meg a Hungarovin akkori dolgozói. Ekkorra tehetők az első haltelepítések is.

    Ma a mintegy 17 hektáros tórendszer tulajdonosa az egyesület, illetve annak tagsága. A tó vízpótlását a település központjában található Magyar-kútként ismert forrás biztosítja.

    A tavat csak az egyesület tagjai illetve azok vendégei horgászhatják, zártkörűen működik.

  • Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai

    A Duna folyam Fejér Megyei szakasza a 1630-1564 fkm közötti részen, közismertebben a Nagytétényi vasúti hídtól a Dunaföldvár előtti Bio-Etanol üzemig tart. Ez egy közel 66 km-es szakasz, mely Fejér megyén kívül még további 3 megye területét érinti. A folyam nemzetközi hajóút része. Aktív vízi forgalom jellemzi, amely szezonálisan főleg a nyári időszakra jellemzően ugrás szerűen megnő a hobbi célú kisgéphajósok és a horgászok jelenléte miatt. A közép-Dunai szakaszról nyílik a Tassi zsiliprendszer, ahonnan át lehet hajózni az RSD területére.
    A folyam általános szélessége 400-450 méter, vízmélysége átlagosan 5-5,5 méter. Természetesen ettől nagyobb eltérések területenként eltérően lehetnek.
    A terület jellemzője, hogy számos holtág található rajta, amelyek közül a legnagyobb az Ercsi -a Dunaúvjárosi és az Adonyi mellékág, ahová külön területi engedély megváltása szükséges az adott vízkezelőnél. Ezenkívül a Duna partszakasza rendkívül tagolt. Kőruganyok, zátonyok és partvédelmi kövezések találhatóak szinte a teljes szakaszon, amelyek rendkívül jó halmegartó helyek. Két partján ártéri erdő húzódik, változatos élővilággal. A vízterület jelentős Natura 2000 Természetvédelmi területet szel át.

  • Bakonycsernyei Jóléti-tavak

    A tavak 1992 óta müködnek, a két völgyzáró gát akkor épült. A tavakhoz tartozó mint 14 hektáros terület önkormányzati tuladonban van. Ebből a két tó vízterülete mintegy 6 hektár. A tavak megépítése óta , a Bakonycsernyei Horgász Egyesület a halászati és vízkezelésijogot az egyesület gyakorolja. Szerevezetünk a HOFESZ aktív tagja megalakulásától.
    A tavakon intenziv horgásztatás ,és haltelepítés zajlik. Egyesületünk 250 taggal müködik. A haltelepítés évek óta meghaladja az évi 120 mázsás mennyiséget, Ennek nagy része ponty, de minden évben helyezünk ki keszeget és ragadozó halat is.

  • Csőszi horgásztavak

    Új Tavasz Horgász Egyesület saját tulajdonú horgásztavai.

  • Duna folyam Adonyi-mellékága

    Az Egyesület
    Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek, az Adony és Környéke Horgász Egyesületnek, mely a mai napig a terület halászati, halgazdálkodási alhaszonbérlője. Az Egyesület tagjainak száma az elmúlt évek alatt folyamatosan emelkedett, taglétszáma jelenleg kb. 500 fő, valamint aktív tagja HOFESZ (Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége) szervezetnek.
    A halászati vízterület elhelyezkedése és főbb jellemzői
    Az Adonyi mellékág a Duna szabályozásának következtében kialakul holtág, mely Adony és Iváncsa községek területén helyezkedik el. A Duna-főmederrel együtt az Adonyi nagyszigetet zárja körül. A mellékágat keletről az Adonyi nagysziget, nyugatról a 6-os számú főközlekedési út határolja, mely egyúttal I. rendű, kizárólagos állami tulajdonú árvízvédelmi töltés is. A mellékág több helyről is ideálisan megközelíthető a 6-os számú főútról. Hossza 4,1 km, szélessége 30m-150m, mélysége 1m-7m között változik dunai vízállástól függően.

  • Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része

    Topp-Horgásztó
    Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet kedvelő dunai halfaj megtalálható a tóban: keszegfélék, ponty, kárász, csuka, süllő, harcsa, balin.
    Területe két tóegységből áll, összesen 3,2 ha. Hossza 800 m, átlagos szélessége 50m, vízmélysége átlag 3 m.
    A „felső tó” sekélyebb, akadó-mentes, partja egyenletes, könnyen horgászható, versenypálya jellegű. Pontytelepítéseink zömét ebbe a tóegységbe tervezzük. Jellemző hala a ponty, csuka.
    Az „alsó-tó” igazi vadvíz. Mély medervonulat, akadós, vízbe dőlt fákkal szegélyezett tagolt vízpart, számtalan kapitális hal otthona.
    A tó megközelítése: 6-os számú főút 49-es km szelvényénél kell letérni. Az adonyi holtágon kialakított bejárón átsétálva találjuk a fákkal körülvett tavat, ahol gondozott vízpart várja a vendégeket!

  • Alsó Szerpentin -tó

    Egy gyöngyszem a Dég településen , a park szívében.

  • Üllési Horgásztó

    A horgásztó Üllés település központjától ÉNY-i irányban, a Kiskunhalas felé vezető út mellett található. Területe 7 ha, víztartalma 150.000 m3, átlagos vízmélység 2,5m.

    Halállományának bővítését célozva az évente telepített halmennyiség ~ 50 q. Vizében főként ponty, kárász, keszeg, compó, amúr, balin, süllő, harcsa és csuka található. Környezete rendezett, parkosított, szabadidős tevékenységre (grillezés, bográcsos főzése), a természet szerelmesei, a pihenni vágyók igényeinek megfelelően lett kialakítva.