Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Egyéb keszegfélék

  • Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig

    Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken!

    A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m.

    A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék.

    A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk.
    Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon.
    Kíméleti területté nyilvánított Jászsági főcsatorna szakaszokon horgászati és halászati tilalmi időszak január 01. napjától-december 31. napjáig tart:

    • A Jászsági főcsatorna Tisza-tó zsilipjétől a folyásiránnyal egyezően a jobb és bal parton 50 m hosszon.

    A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.

  • Laskó-patak középső szakasz

    A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik. Egerbocsi forrásvidékétől egészen a Tisza-tóig a patak hossza 74 kilométer. A Laskó-patak a Tisza középső szakaszának kis méretű, jobb oldali mellékfolyója.
    A középső szakasz Egerszalók és az Újlőrincfalcai közúti híd közötti szakasz. Hossza kb. 70 km.

  • Markazi tározó

    A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított.
    A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.

  • Felsőtárkányi Alsó Horgásztó

    A 0,2227 ha területű Alsó-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon ősztől-tavaszig csak műcsalis, egyéb időszakban az úszós horgászmódszerek is alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított.

  • Felsőtárkányi Felső Horgásztó

    A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcsalis és úszós horgászmódszerek alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított. Napijegyváltásra az Alsó-tónál lévő horgászházban március-november hónapokban, hétvégénként van lehetőség. A tóparti rendezvények idején a napijegyváltás szünetel. A horgászati időpontok a Felsőtárkányi Sziklaforrás Egyesület honlapján és Facebook oldalán lehet tájékozódni.

  • Görbeéri-tó

    Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó.
    A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert TSZ-tó kifejezés. Kezdetektől fogva horgászati célból a Hatvani Horgász Egyesület kezeli a tavat.
    A tó halgazdálkodása az óta is folyamatos. Évi két-három alkalommal vannak haltelepítések. A ponty két-három nyaras korosztálya mellett, évente ragadozóhal telepítés is történik, főként süllő és harcsa kerül kihelyezésre.
    A tó halállományában megtalálhatók még csuka, amúr, busa, kárász, karika keszeg, dévér keszeg, bodorka, küsz.
    Azok a horgászok, akik már rendelkeznek az adott évre állami horgászjeggyel, válthatnak éves vagy napi területi jegyet!
    A mederfenék elég változatos 1,5m-7m-ig változik.
    A horgászok körében főleg a feeder horgászat elterjedt. Eredményesen lehet úszós módszerrel is horgászni. Akik, harcsáznak azok a „stupekos” módszert részesítik előnyben.
    Csónak és etetőhajó használata nem engedélyezett.
    A tópart horgászhelyei autóval megközelíthetőek.
    A haltelepítések után 3 nap általános horgászati tilalom van! Ebben az időszakban nem lehet napi területi jegyet vásárolni.

  • Bélapátfalvai lakvölgyi tó

    Völgyzáró gáttal létrehozott, önkormányzati tulajdonban levő 1. 7824 ha. területű, 200 m horgászható partszakasszal rendelkező víz terület, látványos természeti környezetben.

  • Eger-patak

    Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó források, vízfolyások táplálják. Záporok, hirtelen hóolvadást követően rövid ideig tartó árhullámok alakulnak ki. A halgazdálkodási terület északi határa Almár vasúti megállónál lévő mederátjáró, déli határa a Nagytálya községben található duzzasztómű. A vízterület kitűnő horgászlehetőséget biztosít a városi és a természetközeli horgászatra. Jellemző halai a sebes pisztráng és a domolykó. Az Eger városban található Sas utcai hídtól északra csak műcsalis, míg innen délre bármely horgászmódszer alkalmazható.

  • Egerszalóki-víztározó

    Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.

    A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 112 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.

    A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.

  • Bikafertői tó, Füzesabony 0276/21

    A Tüskevár horgásztó a Tisza-Tavi Sellő HE saját tava. Célunk a horgászsport népszerűsítése valamint az utánpótlás nevelés. A tó 4, 28 HA, amelyben található ezen kívül egy 1,6 HA területű félsziget, amelyen harminc horgászhely áll rendelkezésre. A parkolás ugyanezen félszigeten lehetséges, biztonságos körülmények között.