Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Domolykó

  • Kis-Sajó folyó (Bódvától a Sajó folyóba betorkolásig

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Kis-Sajó Boldva községnél ágazik ki a Bódva folyóra telepített duzzasztómű felvizi meder szakaszából, egy szabályozható vízkivételi művön keresztül. Halfaunáját leginkább az állóvizekre jellemző halfajok alkotják. Uralkodó halfajok a csuka, compó valamint a keszegfélék.

  • Jósva patak (Nagy-Tohonya pataktól a Bódvába torkolásig)

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Jósva patak Jósvafő község területén fakad, illetve a Jósva forrás kráterjében lép ki a külszínre. A Jósva patak természetes halfaunáját a sebes pisztráng, a fejes domolykó, a nyúl domolykó, Petényi márna, fenékjáró küllő, fürge csele alkotják, mesterséges úton került betelepítésre a szivárványos pisztráng. Ritkuló védett faj a Pataki ingola, de ide sorolható a már említett Petényi márna és a fürge csele is.

    A Jósva természetvédelmi okokból nem telepíthető.

  • Hernád folyó és a Kis-Hernád (Bársonyos patak)

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Hernád Szlovákia területén ered és magyar területen torkollik a Sajóba. A hazai mederszakasz hossza 118,4 km. A meder átlagos szélessége kis vízhozam mellett 35 méter. A víz gyors folyású, oxigéndús. Elsősorban harcsás víz, de megtalálható benne a paduc, a márna, a ponty, a csuka és a süllő is. A Hernád folyó a Bársonyos és Csíkos patakokkal együtt horgászható.

  • Hámori-tó

    Hámori-tó völgyzáró gátas ipari víztározó. Miskolc-Lillafüreden található. Magyarország legmagasabban fekvő vízterülete. A víztározót a Garadna-patak felduzzasztásával hozták létre 1700-as években. Fazola Henrik irányítása mellett, a többszöri gát átépítések után, a végső állapotát 1951-ben érte el.
    Átlagos vízmélysége 9 m.
    A Hámori-tó halállománya változatos. Rendkívüli értéket képvisel a sebes pisztráng fogási lehetősége. Emelet süllő, ponty, keszeg, harcsa, domolykó fogható.
    Országos Műlegyező verseny több évben is, itt lett megtartva, a MOHOSZ és a Megyei Szövetség szervezésében.

  • Hejő patak

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Hejő patak a Tisza folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Kivétel: a Szarda-Hejő Övcsatorna A Hejő patak Miskolc-Tapolca területén ered, alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják.

  • Eresztvény tó, Gönci 0208/2 hrsz-ú bányató

    Területi engedély az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban váltható. A tavon a 90-es évek elején fejezték be a bányászatot, azóta folyamatos a telepítés.

  • Garadna-patak (Hámori tóig)

    A Garadna-patak Bükk keleti előterében ered, Miskolctól északnyugatra, Csipkéskúton, mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban. A patakot a Garadna-forrás, a Margit-forrás, a Vekerle-forrás, az Eszperantó-forrás, valamint a Felső-Sebes-víz, az Alsó-Sebes-víz, a Lencsés-patak, illetve a Három-kúti-völgy és a Savós-völgy felszíni vízfolyásai táplálják. Hegyi patakként a vízjárása nagyon ingadozó, ennek a mérséklésére hozták lére a Hámori-tavat. A meleg nyári napokban gyakran nincs ugyan víz a patakmederben, de a forrás ilyenkor sem apad el. A patak vize látja el a, Lillafüredi Pisztrángtelepet

  • Gólem-tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.

  • Debreceni és Gólem tavakra

    Debreceni és Gólem tavakra behúzós kiegészítő jegy az éves területi jegyen felül

  • Debreceni-tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.