Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Dévérkeszeg

  • Duna főváros és Szob, 1657-1708 fkm közötti szakasza és a Szentendrei Duna-ág

    A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének hasznosításában lévő vízterület, külön jegy nem váltható rá, csak az egységes FŐHESZ Duna-szakaszra

  • Duna fővárosi, 1630-1657 fkm közötti szakasza

    A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének vízterülete, külön jegy nem váltható erre a szakaszra

  • Duna-Tisza csatorna (Dunaharaszti, Taksony)

    Duna-Tisza csatorna
    22 km hosszú, RSD Dunaharasztitól – Dabas-Sárig tart.

    Nem tévesztendő össze a Bajától induló, és a Szerbiában a Tiszába vezető Ferenc-csatornával! A Kiskunságon át több száz éve tervezgettek mesterséges csatornát, a Dunaharaszti – Dabas – Cegléd – Szolnok vonal mentén. Az építkezés 1947-ben kezdődhetett el, Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében. A Ráckevei-Duna ágból indultak, és 10 km-t haladtak délkeleti irányban, majdnem eljutva Dabasig. Az akkori tervek még a csongrádi becsatlakozást tartották legmegfelelőbbnek, bár viszonylag jelentős a szintkülönbség: Dunaharasztinál 98 méter a tengerszint feletti magasság, míg a homokhátság tetejét Cegléd térségében érte volna el a csatorna kb. 132 méter. Innen a Tiszához majdnem 50 métert kellene ereszkednie, Szolnoknál 82 méterig. Többféle terv is készült még 1947-ben, magas vezetésű, illetve mélybevágású csatornára is. A munkálatok azonban három hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt, és azóta sem kezdődtek újra, bár többfajta új nyomvonalterv született.
    A csatorna jelenleg 22 kilométer hosszú, Dunaharaszti és Dabas-Sári között. Az eleje, nagyjából az 51-es elkerülő út hídjáig, erdős, magas partú, változatos, szép és érdekes, hangulatos a kijárat a Ráckevei-Soroksári Dunáról. A híd utáni szakasz azonban már majdnem végig nyílegyenes, egészen a Dabas-Sárinál kiinduló Dunavölgyi-Főcsatornáig, amely Bajáig vezet. Általános ismertető

    A Duna–Tisza-csatorna egy több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén. A műtárgyból eddig csak egy kis rész, 22 kilométer készült el.

    A csatorna az építését követő másfél évtizedben folyamatosan beépült a Duna-völgyi belvízrendszerbe, annak kettős működésű főcsatornája lett. Fő feladata az öntözővíz továbbítása és a belvizek levezetése.
    A horgászati lehetőségek tárháza viszont szinte végtelen! A csatornapecát kedvelők megtalálhatják itt számításukat, hiszen szinte valamennyi hazai halfaj – a pisztrángfélék kivételével – megtalálható ebben a hangulatos és jól megközelíthető csatornában.

  • Dabasi kavicsbányató

    Budapesttől délkeletre, 37 kilométerre Dabas mellett található gyönyörű környezetben ez a sóderbányából kialakított horgásztó. A Malév Horgász Egyesület kezelésében 1986 óta intenzíven telepített horgászhely. A tó 23 hektáron terül el. Változó mélysége 2-10 méter, sóderos fenékkel. A nád szépen körbeöleli a tavat, a rendezett partnak köszönhetően kényelmes horgászhelyeket tudtunk kialakítani. A halszaporodáshoz szükséges kíméleti területnek és a rendszeres halasításnak köszönhetően igen gazdag és változatos a halállomány.

  • Domonyi (Egresvölgyi) víztározó II.

    A domonyvölgyi II. horgásztó a 3-as főútvonalról közelíthető meg a Domonyvölgyi település mellett elhaladva kb. 3Km megtétele után egy földúton. Először jobbra esik egy tó amin strand is üzemel innét még 5 perc autózás és egy tábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni a víztározóhoz. A tavunkban megtalálható a ponty, amúr, busa, csuka, süllő, harcsa és számos keszegféle. Sátorozásra is van lehetőség illetve kijelölt tűzrakó helyeken bográcsozni is lehet.

  • Ceglédi I. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Ceglédi II. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.

    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.

    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.

    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.

    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.

    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.

    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.

    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Ceglédi IV. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Bugyi II. Kavicsbányató

    Egyesületi, és magán tulajdonú horgász tó.

  • Buki sziget, Duna Holtág

    A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a „megcsonkított ” Duna a holtág alsó és felső csatlakozását feltöltötte így tóvá alakult. Nagyobb áradáskor tavunkat rendre meglátogatja a nagy Duna, aminek van jó és kevésbé jó hozadéka. Az áradás hoz halat és iszapot is. Egyesületünk évente 2000-2500 kg pontyot telepít, vizünkben természetes szaporodással csuka, süllő, harcsa populáció van. Viszonylag jó fogási eredmények születnek keszeg- kárász félék tekintetében is. A Duna sajnos áradáskor törpeharcsával is meg áld bennünket, gyérítésükre nagy gondot fordítunk.