Halfaj: Dévérkeszeg

A főág

Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra, a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra. Míg a nagy Duna vízszintesése a Kvassay- és Tassi-zsilipek között átlagosan 4-5 m, a szabályozott vízszintű Duna-ágé 10-30 cm között van. Üzemszerű vízpótlás esetén nyári időszakban 1,5-2,5 hét alatt, télen 3-5 hét alatt cserélődik ki a Duna-ág vize.

Az R/S/D partvonalának hossza – a mellékágakat is figyelembe véve – 180 km. Ez az érték a Velencei-tó partvonalhosszának hatszorosa. Az R/S/D négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható.

A szabályozás keretében a legfelső (57,3 – 47,5 fkm) szakaszon 110 m víztükör-szélességű, 50 m3/s elméleti vízszállító képességű meder került kialakításra, a hajóútszélesség 40 m, az elméleti vízmélység 2,7 m. A frissítővízzel bejutó hordalék zömében e szakaszon rakódik le. A víz minősége itt a legrosszabb, fürdésre végig alkalmatlan és a horgászat számára sem kedvező. A rekreációs, üdülési funkciók közül döntő jelentősége az evezős sportoknak van. E szakasz mentén csónakházak létesültek és két evezőspálya is van.

A következő szakasz a Taksony-sziget végéig tart. A meder átlagos szélessége 40-80 m, a vízmélység 2-3 m között van. A jobbpart ősállapotban van, a sekélyvizű részeket uraló kiterjedt nádasok természetvédelmi védettséget élveznek. A víz minősége ezen a szakaszon is kedvezőtlen, fürdésre, strandolásra – elsősorban a bakteorológiai szennyezettség miatt – alkalmatlan. A horgászat számára viszont kedvezőek a feltételek.

A Taksony-szigettől a Ráckevei-hídig tartó szakasz átlagos szélessége 150-300 m, a vízmélység 2,0-3,5 m közötti. A partok jórészt ősállapotban vannak, a sekélyvizű részeken kiterjedt nádasok, szigetek találhatók. A vízminőség itt már kedvezőbb, de strand hivatalosan ezen a szakaszon sincs kijelölve.

A Ráckevei-hídtól a Tassi-zsilipig tartó szakaszon a meder átlagos szélessége 200-300 m, a vízmélység 3,0-7,0 m közötti. Nádasok csak a parti sávokban találhatók. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, s itt a legjobbak a horgászati lehetőségek. A nagyobb vízmélységre tekintettel a fürdés lehetősége a strandok gondos helykijelölésével biztosítható.

Mellékágak és hókonyok bemutatása:
1. MOLNÁRSZIGET MELLÉKÁG

A Duna-ág fővárosi szakaszán, a XXIII. Kerületben található, a 49,0-51,0 fkm szelvények között, az Ág bal oldalán. A vízterület hosszúsága mintegy 2000 m, szélessége 20-50 m között változik, mélysége 0,5-2,0 m közötti. Az ágat az alsó torkolattól felfelé 400 m-re közúti híd keresztezi, amely a Soroksár-Csepel révátkelőhelyhez vezet. A mellékág helyzetét és állapotát két tényező alapvetően befolyásolja. Egyrészről az alsó torkolati szakasznál ömlik be a mellékágba a Gyáli-patak, amely jelentős hordalék és szennyvíz mennyiséggel terheli a Duna-ágat. A patak több település kommunális szennyvíztisztítójának befogadója. A mellékág felső torkolata felett ugyanakkor 200 méterre van az FCSM Rt. Délpesti Szennyvíztisztító Telepének parti kitorkollása Bár a telep III. tisztítási fokozatú, az ide bevezetett víznek komoly szerepe van a mellékág jelenlegi feliszapolódásában, mivel a szennyvízcsóvából jelentős mennyiségű hordalék és szerves anyagterhelés éri a vízterületet. A mederben fenntartási kotrás utoljára 1980-1981. között volt, azóta főképp a felső torkolati szakasz töltődött fel, itt a vízmélység jószerivel a fél métert sem éri el. A mellékág bal és jobb partján kiterjedt nádasok találhatók, amelyek dacolva a kedvezőtlen vízminőséggel, elősegítik a víztest öntisztuló képességét. A nagy külső terhelés ellenére a mellékág növény és állatvilága jelentős fajgazdagságot mutat. A mellékágra vonatkozóan 2002-ben részletes felmérés készült, amely szerint a vízterületről mintegy 40 ezer m3 iszapot kell eltávolítani. A mederüledék összetételére részletes vizsgálatsorozat is készült, amely az iszap magas szerves anyag tartalmát emeli ki, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az nem minősül veszélyes hulladéknak, így akár talajjavítási céllal gyenge minőségű termőföldre is elhelyezhető. A kotrás elvégzése az ág további fennmaradása szempontjából fontos és sürgősen elvégzendő feladat.
 
2. A CZUCZOR-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág Szigetszentmiklós város északi részén a Duna-ág 45+000-46+200 fkm szelvényei között a jobb oldali mederszélen található. Az ág hosszúsága 1500 m, szélessége 15-30 m között van, a vízmélység 1-1,5 m közötti. A mellékág felső torkolatának környezetében értékes úszólápos terület található. A mellékág növény és állatvilága változatos és gazdag. A mellékágon az első nagyobb mértékű medertisztítás az 1980-as évek közepén volt. Ennek keretében az alsó torkolatnál csőátereszt építettek a szigeti bejáróút alá, amely a mellékág vízpótlását, vízcseréjét segíti elő. Az eltelt húsz esztendő alatt – újabb fenntartás hiányában – az ág jelentős mértékben feliszapolódott. Ennek mértékére jellemző, hogy a vízmélység jószerével az egy métert is alig éri el.
A mellékág életében kedvező fordulatot jelentett a 2004-ben, a vízterület felső torkolati szakaszán végzett kotrás. Ennek eredményeképpen a vízmélység mintegy 2-3 méterre nőtt. A 2004. nyarán történt vizsgálatok ennek eredményeként a halállomány jelentős mértékű növekedését tárták fel. A mellékág teljes hosszán történő medertisztítás sürgősen elvégzendő feladat.

3. SPORT-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág Dunaharaszti város közigazgatási területén, a Ráckevei (Soroksári) Duna 44+700-45+100 fkm szelvényei között, a meder bal oldalán fekszik. Az 500 m hosszúságú 20-30 m szélességű és 1,0-1,5 m mélységű vízterület a hajdan volt 5 km hosszúságú Dunaharaszti mellékág felső és egyben legjobb állapotban megmaradt része. A valamikori egybefüggő mellékágat két helyen, a BKV HÉV hídjának építésekor, illetve a Duna-Tisza csatorna építési munkáinál zárták el. Az első elzárásra az 1930-as, a másodikra az 1950-es években került sor. A Sport-szigeti mellékág sürgős rehabilitációra szorul, hiszen feliszapolódottsága, vízi növényzettel való benőttsége számottevő.

4. DUNAHARASZTI HOLTÁG

A mintegy 1600 m eredeti hosszúságú vízfelület az előzőekben hivatkozott elzárások eredményeképpen az 50-es évektől holtágnak minősíthető. A holtág vízmélysége 0,5-1,0 m között van, közvetlen vízutánpótlást a Ráckevei (Soroksári) Duna felől nem kap, kizárólag az altalajon keresztüli talajvízszivárgás frissíti az Ágat. A valamikori vízterület napjainkra sajnos csak foltokban maradt meg, szélessége 10-50 m között változik. A holtág feliszapolódottságában nagy szerepet játszott, hogy a településről három, csapadékvíz elvezető csatornát is rákötöttek, amelyek a jórészt burkolatlan utakról, közterületekről jelentős mennyiségű hordalékot szállítanak a holtágba. Az Önkormányzati tulajdonban lévő holtág élővé tételét a tulajdonos szorgalmazza, de erre ez idáig nem került sor, noha megmentése csak sürgősen elvégzett beavatkozással lehetséges.

5. TAKSONYI HÓKONY

A valójában öböl jelleget mutató vízterület a Ráckevei (Soroksári) Duna 41+100-42+100 fkm szelvényei között a főmeder bal oldalán található, Taksony közigazgatási területén. A mintegy 1000 m hosszúságú, 70-100 m szélességű, 0,5-1,5 m mélységű vízfelület elsősorban különleges növényvilága miatt érdemel figyelmet. Megtalálhatók itt többek között a tündérrózsa, a vízitök a súlyom és más értékes, szép növényfajok. Ugyancsak kiemelkedő értéket képvisel a hókony és környezetének állatvilága is. Az idősebb horgászok halban gazdag vízterületként emlékeznek a hókonyra. 2003-ban a hókony teljes körű (természet és – környezetvédelmi, illetve vízgazdálkodási) felmérésére került sor, ennek alapján került sor a további tennivalók, feladatok meghatározására. A hókony a Duna-ág egyik érintetlensége miatt legszebb vízterülete.
 
6. TAKSONYI HOLTÁG

A vízterület a Ráckevei (Soroksári) Duna 40+000-42+700 fkm szelvényei között, meder bal oldalán, Taksony település közigazgatási területén van. Valójában mellékág, mégpedig alsó vége felől közvetlen kapcsolatban van a Duna-ággal. A vízterület hossza 2200 szélessége 20-60 m között változik, a víz mélysége 0,5-1,8 m közötti. Az ágat, az alsó torkolatától számított 1 km-re közúti híd keresztezi. A híd, a részben mezőgazdasági művelésű, részben üdülőkkel borított Taksony-sziget megközelítését teszi lehetővé.
A holtág felső, tehát a híd fölötti része, jelentősen feliszapolódott, vízinövénytettel sűrűn benőtt. A vízterület híd alatti szakaszán a meder közepén úszóláp foltokkal színesített nádas sáv húzódik, mely mindenképpen védelemre érdemes. Megemlítjük, hogy a holtág alsó szakaszán a település felőli ágrészben, 1987-ben kisebb volumenű kotrásra került sor. Az állami tulajdonú vízterület további biztonságos fennmaradásához a meder sürgős iszaptalanítsa elengedhetetlen feladat. A rendezést az Önkormányzat is szorgalmazza.

7. DUNA-SZIGETI MELLÉKÁG

A népnyelv által „tűzoltó hókonyként”, illetve „Gubovics öbölként” is emlegetett, középen elzárt, valaha egybefüggő vízterületet alkotó mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 37+000-38+100 fkm szelvényei között, a meder jobb oldalán, Szigethalom és Szigetszentmiklós településeken található. A vízterület kettévágására a Duna-ág főmedrét keresztező közúti híd megépítése miatt került sor. Az elzárás következtében a mellékág – átfolyás hiányában – jelentős mértékben feltöltődött (a vízmélység jószerivel az 1 métert is alig haladja meg). Élővé tételét mindkét Önkormányzat és a helyi civil szervezetek is komolyan szorgalmazzák. Az ág alsó részén gyönyörű, sekélyvizű, úszólápokkal borított lagúnák találhatók. A Duna-ág mellék és holtágai közül egyik legrosszabb helyzetben éppen a Duna-szigeti mellékág van, rehabilitációja sürgető feladat.

8. DOMARIBA-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Duna-ág bal oldalán a 33+200-35+500 fkm szelvények között, Dunavarsány település közigazgatási területén helyezkedik el. A szigeten, amely a Pilisi Erdőgazdaság kezelésében van, szép tölgyerdő található. A 3500 m hosszúságú mellékág szélessége 10-20 m közötti, míg a víz mélysége 0,5-1,3 m között van. A vízterület alsó torkolatának környéke mintegy 400 m hosszúságban oly mértékben feltöltődött, hogy a víz szinte teljesen eltűnt a mederből. A mellékágat az alsó torkolattól néhány száz méterre több olajszállító vezeték keresztezi. A meder jelentős mértékben feliszapolódott, illetve vízinövényzettel való benőttsége is számottevő. A mellékágon – figyelembe véve a fent említett vezetékeket is – csak kisebb nagyságrendű beavatkozást célszerű elvégezni. Ilyen például az alsó torkolat megnyitása, kisebb iszapkotrás, a mederbe dőlt fák eltávolítása, stb. Az előbb felsorolt feladatok elvégzése a mellékág megőrzése miatt sürgős. A kisebb mértékű revitalizáció után a sziget és a hozzá tartozó mellékág az itteni ökológiai értékeket bemutató tanösvény céljára lehet alkalmas. Ehhez a szigeten lévő, engedély nélkül létesített partszéli épületek elbontása is szükséges.
 
9. SZIGETCSÉPI HOLTÁG

A holtág melyet a népnyelv „Bobonkov szakadéknak” is hív, a Ráckevei (Soroksári) Duna 32+000 fkm szelvény magasságában, Szigetcsép közigazgatási területén fekszik. A 2300 m hosszúságú, 20-80 m szélességű 1,0-2,5 m mélységű vízterület az 1876-os jeges árvíz miatt a Tököl alatt lévő „Busszista” tónál bekövetkező töltésszakadásnak köszönheti létét (az átfolyó víztömeg alakította ki a holtág medrét). A vízterületet az 5101 sz. út keresztezi, a két rész közötti kapcsolatot csőáteresz biztosítja. Az ágnak a Ráckevei (Soroksári) Duna felőli ágát a ’80-as évek végén kotorták. Ez a mederszakasz rendkívül változatos képet mutat, félsziget is található itt. A Duna-ágtól távolabb eső vízterület a szukcesszió jeleit viseli magán. A mederüledék (iszap) eltávolítása középtávon javasolt. Sürgősen megoldandó viszont a holtág északi végén illegálisan lerakott építési törmelék elszállítása.

10. CSUPICS-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 30+400-32+000 fkm szelvényei között a jobb oldalon, Szigetcsép település közigazgatási területén fekszik. A felülről elzáródott mellékág hosszúsága 130 m, szélessége 70-120 m között változik, míg mélysége 1,0-2,0 m közötti. A Ráckevei (Soroksári) Duna talán legváltozatosabb, természeti értékekben leggazdagabb, védett területe a Csupics-sziget – vagy Nagy-sziget – és környezete. A Duna-ág úszólápjainak feltárása ezen a helyen figyelemreméltó eredményeket hozott.
A láptó, úszóláp, láprét, rekettyés, láperdő szukcessziós sor és átmenetei közül itt szinte valamennyi megtalálható, igen gazdag növény-és állatvilággal. A mellékág feliszapolódottsága és vízinövényzettel való benőttsége közepes mértékű. A meder kotrása, azaz a fenékiszap eltávolítása, a természeti értékek teljes körű védelme mellett, középtávon mindenképpen indokolt.

11. CSEKE-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 27+700-28+300 fkm szelvényei között a meder bal oldalán, Áporka közigazgatási területén fekszik. A halban rendkívül gazdag vízterület medrét a ’80-as évek közepén kotorták. Ennek következtében a jelenleg 650 m hosszúságú 20-40 m szélességű mederben 1,8-2,2 m-es vízmélység van. A mederszélet, a szigeti oldalon sok szép, időskorú fa szegélyezi
A mellékág helyzete viszonylag megfelelőnek mondható, így beavatkozásra középtávon van szükség.

12. RAFFÁS-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Duna-ág 25+8700-26+450 fkm szelvényei között, a mederközépen, Szigetszentmárton közigazgatási területén helyezkedik el. A szigeten üdülők találhatók. A mintegy 650 m hosszúságú 90-110 m szélességű, 1,7-2,1 m mélységű mellékág helyzete, állapota viszonylag megfelelőnek minősíthető. Feliszapolódottsága és vízinövényzettel való benőttsége mérsékelt. A meder állapotát javítani hivatott beavatkozás hosszabb időtávlatban célszerű.

13. SÓSKÁS ÉS CIFRUS-SZIGETI MELLÉKÁGAK

A két kisebb, jószerével egybefüggő mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 24+450-24+900 fkm szelvényei között, a meder jobb oldalán, Szigetszentmárton település közigazgatási területén található. Együttes hosszuk 450 m, szélességük 40-90 m között, mélységük 1,5-1,7 m között van. A mellékágak mindkét oldalán erőteljes a nádas képződés, a feliszapolódás.
Az ágak rehabilitációja középtávon végzendő el.

14. ANGYALI-SZIGETI LAGÚNA

Az Angyali-szigetet átszelő, lagúna jellegű vízterület a Ráckevei (Soroksári) Duna 23+500-23+800 fkm szelvényei között, Ráckeve város közigazgatási területén található. Az ág mindkét partját fűz és nyárfaligetek határolják.
A vízterület hossza 470 m, szélessége 10-20 m, mélysége 0,5-1,20 m között alakul. (Itt említjük meg, hogy az Angyali-sziget jobb oldali ága gyakorlatilag ugyanolyan méretekkel – szélesség, mélység, stb. – rendelkezik, mint a főmeder, így végső soron akár főágnak is kezelhető.) A lagúna feliszapolódottsága erőteljes és ennek következtében a komoly mértékű hínárosodás veszélyezteti a vízterületet. A vízterület állat és növényvilága rendkívül gazdag, egyebek között tőzegpáfrány és úszóláp-foltok, az állatvilágot illetően pedig elsősorban a mocsári teknősök érdemelnek említést. A lagúna mielőbbi rehabilitációja azért indokolt, mert ennek hiányában a szép és értékes vízterület rövid időn belül végérvényesen eltűnhet. Elsősorban a lagúna torkolati szakaszainak kitisztítása szükséges, hiszen egy esetleges kényszerű Duna-ági vízszintcsökkenés a lagúnát lefolyástalan területté változtatja.
Ez a gazdag növény-és állatvilág számára katasztrofális következményekkel járhat.

15. A BALABÁN ÁROK

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 19+900-21+200 fkm szelvényei között a meder bal szélén Ráckeve város közigazgatási területén található. A 1300 m hosszúságú, 10-15 m szélességű vízterület mélysége 1,0 m körül van. Halívás szempontjából fontos, a jövőben is megőrzendő terület. A mellékágat szép, időskorú fák határolják. A ’70-es évek végén az ágon kisebb kotrást végeztek, ennek hatása azonban igen mérsékelt. A vízterület erőteljesen feltöltődött, a mederfeneket vastagon borító iszap eltávolítása sürgős és fontos feladat. Ugyancsak lényeges lenne az engedély nélkül elvégzett mederbetöltések felszámolása is.

16. SENKI-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 18+100-18+450 fkm szelvények között, a meder bal oldalán, Ráckeve város közigazgatási területén fekszik. A mellékág hossza 350 m, szélessége 30-50 m, mélysége 1,5-1,8 m között van. Az állandó lakossággal nem rendelkező szigeten kemping üzemel. Területét szemet gyönyörködtető, sűrű erdő borítja. A mellékág feliszapolódottsága közepes, a rehabilitáció elvégzése azonban középtávon mindenképpen indokolt.

17. KEREKZÁTONY-SZIGET

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 16+400-17+800 fkm szelvényei között a meder bal oldalán, Ráckeve város közigazgatási területén fekszik. A szigeten és a vele szemben lévő parton üdülőingatlanok találhatók. Az 1600 m hosszúságú, 140-160 m szélességű mellékág mélysége átlagosan 2,0 m. Az ág feliszapolódottsága nem jelentős, rehabilitációja hosszabb időtávban aktuális.

18. RÓZSA-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 0+800-1+500 fkm szelvényei között a meder jobb oldalán, Makád és Tass települések közigazgatási területén található. Az ág hossza 700 m, szélessége 150 m körül van, a víz mélysége helyenként az 5 m-t is eléri. A mellékág bal partját a Rózsa-sziget határolja. A mellékág az ország egyik leghíresebb, egyben legfelkapottabb horgászvize is. A vízterület alsó, a népnyelv által „Büdös-sarok”-nak nevezett részét a múltban nevezetes harcsafogó helyként tartották számon.
Medrének feliszapolódottsága csekély, a mellékág vizének minőségét a tervezett Makádi/Tassi többfunkciós műtárgy megvalósításával és üzemeltetésével együtt járó állandó vízfrissítés is elősegítené