Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Bodorka

  • Ludányhalászi sóderbányató (I-II.)

    Évtizedek óta a környék egyik legkedveltebb horgász- és kirándulóhelye, természetvédelmi közegben, számos védett növény és állatfaj élőhelyét biztosítva. Vízminőségünk kitűnő, a halasítás intenzív.

    A víz mélység átlag 3,5 méter, sóderes alapú aljzattal, helyenként iszapfoltokkal. A több mint 30 hektáros „Pontyos-tó” és a 2,6 hektáros „Élmény-tó” több mint 200 tag, és a hozzánk látogató több ezer vendég számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Évente számos horgászversenyt, családi és közösségi programot, tóparti fesztivált rendezünk a hozzánk látogatók kiszolgálása érdekében. Szlogenünk: Szenvedélyünk a peca!

  • Cserhátsurányi csapadékvíz tározó

    Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.

  • Bánki tó

    Bánk község belterületén található hét hektáros tó.Március 1-től október 1-ig vendéghorgászok is jöhetnek.
    Kellemes,kulturált környezet.

  • Únyi-patak

    Az Únyi-patak a Gerecsében ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve előbb délnyugati, majd északi irányban halad, majd Tátnál eléri a Dunát. Időszakos horgászati lehetőséget kínál a vízterület.

  • Ölbői-tó

    A horgásztó Bábolna várost déli irányban elhagyva 7,1 km-re a 81.számú főútra vezető üzemi út mellett található. Vízfelülete 12,877 ha., átlagos vízmélysége 1,17 m. Az Ölbői-tó vízellátását természetes vízzel a Bakonyér biztosítja, melynek vízminősége halgazdálkodási szempontból kedvező. A horgásztó partját nádas, sásos, gyékényes növénytársulások szegélyezik, a tó közepén két sziget található. A horgászok kényelmét nádtetős beállók szolgálják.

  • Által-ér a Bánhidai erőműi tó befolyásától a Bokodi víztározóig terjedő szakasza, a Környei Öreg-tó kivételével.

    A folyó átlag mélysége 60 cm, átlag szélessége a torkolatnál 6 méter, egyébként 2-3 méter. A horgászegyesületünk évente telepíti az erőműi tóval együtt. A napijegyünkön az Által-ér víztérkódja együtt szerepel az erőműi tóéval. Külön napijegy az Által-érre nincs! Az Által-érre vonatkozó horgász szabályok megegyeznek az erőműi tóéval.

  • Által-ér (Tata-Dunaalmás)

    ÁLTAL-ér (Víztérkódja: 11-059-1-1)

    Az Öreg-tó öt kifolyási ágán távozó vizek a Váralja út alatt átvezető közúti hidak, átereszek kifolyási oldalától a Dunaalmási úgynevezett „Kis-vashídig terjedő mederszakasza.

    Részleteiben:

    • A Vecserei- és a Szent János zsilipeken kifolyó (Várárokban egyesülő) ág, képezi az Által-ér, fő medervonalát.
    • A Cifra-malom zsilipjén és a Fenékürítő zsilipen kifolyó – a Május 1. út előtt egyesülő – ágak alkotják a Ciframalmi-csatornát.
    • Az Által-érből az Új-úti duzzasztó előtt balra ágazik ki a Csever-árok.
    • Az Által-ér tovább halad ÉNy-i irányban. A Szivattyútelep után de – a Fényes-fürdőbe vezető közúti elágazás előtt – magába fogadja a Pötörke malomnál lévő zsilipen átfolyó, majd a volt Szőnyeggyár területét átszelő, Malom-patak vizét.
    • A Csever-árok a Csever zsilip után jobbra fordulva átvezet az Új-út alatt, majd tovább halad a Réti-tavak irányába. A Fényes fürdőt Déli irányból megközelítve a vízfolyás a fürdő előtt – a Csever osztóműtárgynál – elágazik. A fürdőt Keletről elkerülő ága a Mikovényi-árok, míg a fürdőt Nyugati irányból elkerülő ágat Fényes-patakként ismerjük.

    A Mikovényi-árok, NEM az Egyesületünk vízterülete! É-i irányban haladva – a Réti-tavakat Keletről elkerülve – folyik a Duna folyó felé, míg a Fényes-patak a Réti-tavak Nyugati oldalán halad Naszály településig. Kevéssel a 100-as számú közút, Budapest-Győr vasútvonal elérése előtt a két vízfolyás újra egyesül és ismét Fényes-patak néven éri el a Dunát az Almásfüzitői zagytelep K-i szélénél.

    Az Által-éren az alábbi vízterületeken engedélyezett a horgászat:
    • Az Által-ér, fő medervonalát képező vízfolyáson, a Váralja utca alatt, a Nepomuki Szent János szobor mellett átvezető áteresz kifolyásától, az 1. számú fő közlekedési út és Dunaalmás-Naszályt összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) úgynevezett „Kis vashíd”-ig.
    • A Ciframalmi-csatornán és az annak folytatását képező Csever-árkon.
    • A Pötörke-malomnál található kifolyástól a Malom-patak teljes hosszában, egészen az Által-érbe történő betorkolásig.

    Az Által-éren az alábbi vízterületeken TILOS a horgászat:
    • A fő medervonalat képező vízfolyás és a Ciframalmi-csatorna, Május 1. út alatti közúti híd kifolyási oldalától a két medervonal által alkotott háromszög alakú területről (Népek Barátsága-park) a kifelé eső partok irányába.
    • Az Által-ér és az 1. számú fő közlekedési út, Dunaalmást-Naszállyal összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) – úgynevezett „Kis-vashíd” utáni, Duna felé eső szakaszán.

    A horgászok tájékoztatása és jogkövető magatartásuk elősegítése érdekében, Egyesületünk horgászati célú halgazdálkodási hasznosításra kijelölt vízterületeinek térképen történő bemutatása a HORINFO, HHR és HRK szakrendszerében, elektronikusan elérhetőek.

  • Által-ér Dunaalmás (a régi vashídtól a Duna torkolatáig)

    Dunaalmás közepén egy csendes környezetben a Dunától nem messze. Az Által-ér Dunaalmásnál eléri a Dunát, miután áthalad Tata városán és a tatai Öreg-tavon.

  • XIV/A Aknai ülepítő

    Felsőgalla Horgászegyesület (Kéki tó) Víztérkód 11-039 A tó festői környezetben helyezkedik el , kialakulása a térségben folyt bányászathoz köthető . Vizét a kristálytiszta Galla patak táplálja . tisztaságát bizonyítja , a számtalan édesvízi medúza is .

    Területe 8.3 ha , melynek jelentős részét , sűrű nádas fedi . Sekély vízmélységű , iszapos aljzatú tómeder . Jelentős , intenzíven telepített halállománnyal rendelkezik .

    A tóban megtalálható:

    ponty
     amur
     kárász
    compó
    dévérkeszeg
    bodorka
    küsz
    harcsa
    balin
     süllő
    csuka

     Egyedülálló , hogy a fokozottan védett szivárványos ökle szintén nagy számban jelen van vizünkben . A törpeharcsa , gyakorlatilag eltűnt a tóból , köszönhetően a tudatos halgazdálkodásnak , és a folyamatos csapdázásnak . Igazán kapitális példányok eddig nem kerültek kifogásra , de aki ide ellátogat , bőséges fogásban reménykedhet . A tóban számtalan nagy testű amur és ponty él , mely egyedeket egyesületünk méretkorlátozással véd .

    A tó és környezete rendszeresen karbantartott.