Balin horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Balin szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.

Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza
Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök! A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó. A Komárom
Adatlap megnyitása →
Esztergomi Kis-Dunaág
Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.
Adatlap megnyitása →
Dubnik-Salakos tó
Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.). Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya
Adatlap megnyitása →
Dubnik-tó- Szivattyús-tó
Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.). Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya
Adatlap megnyitása →
Csémi-tó
A Csémi-tó (kavicsbánya tó, ahol kavics kitermelést már nem folytatnak. A természetben Csém külterületén, a település határától NY-i irányban, mintegy 1500 méterre található. A vízterület nagysága 2,8 ha. Kerülete fákkal és náddal szegélyezett, kerít
Adatlap megnyitása →
Bánhidai hűtőtó Tatabányai Hőerőmű hűtőtava
A tavat Komárom Esztergom Megye legnagyobb vízfolyásának, a Vértes hegység lábánál eredő 47,5 Km hosszú Által ér tatabányára érkező szakaszának a felduzzasztásával hozták létre a múlt század első harmadában az 1930-as években. A mesterségesen kotort
Adatlap megnyitása →
Búbánat-völgyi Kerek tó
Területi jegy "Napi" a Haluska Étteremben váltható a tó nyitva tartási idejében. (Nyitva tartási időt a helyihorgászrend tartalmazza) Területi jegy "Éves" a Csőri-csali Horgászboltban váltható. (2500 Esztergom, Rudinay tér 3.)
Adatlap megnyitása →
Tarnóca-patak
A Tarnóca Horgász Egyesület 1993.évben alakult Detk községben, helyi horgászok kezdeményezésére. Az egyesület megalakulását az motiválta, hogy a Detk község határában folyó Tarnóca-patak halászati víz területté vált, így a helyi horgászok igényeinek
Adatlap megnyitása →
Vezekény-völgyi víztározó
A Vezekény-völgyi víztározó Pétervásárától déli irányban, mintegy 2 km-re található 5 hektáros horgászvíz. Változatos halállománnyal rendelkezik, vizében megtalálható halak: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng, dévérkeszeg, ezüstkárás
Adatlap megnyitása →
Szücsi V-ös gáti tó
x
Adatlap megnyitása →
Tarnabodi 4. sz tó
A Tarnamenti Horgászok Egyesülete 17 éve alakult, Angyal István Elnök Úr alapította és 15 évig volt az egyesület elnöke. A Horgász Egyesület egy Tulajdonosi Társaságtól bérli a tavat, a társaság nagy része is itt horgászik. Az egyesület célja a körny
Adatlap megnyitása →
Petőfibányai bányató
A horgásztó vízterülete 4,5 Ha-s. A horgásztó területe 11,6 Ha-s. Petőfibánya égköve, tiszta víz, a tó területe tiszta, rendezett.
Adatlap megnyitása →
Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken! A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 - 3 m. A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres part
Adatlap megnyitása →
Markazi tározó
A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése
Adatlap megnyitása →
Felsőtárkányi Felső Horgásztó
A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcs
Adatlap megnyitása →
Görbeéri-tó
Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó. A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert
Adatlap megnyitása →
Egerszalóki-víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a La
Adatlap megnyitása →
Boldogi-tó
A Boldogi tó a helyi termelő szövetkezet sóder próba kotrása során jött létre az 1960-as években. Csupán egy hektáros víz területét egy sziget és egy félsziget osztja három részre. Az elöregedett meder több helyen iszapos. A tó körbe horgászható, töb
Adatlap megnyitása →
Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A hal
Adatlap megnyitása →
Újudvari tó (Lajta-Hanság)
Mosonudvar külterületén található csak éves engedéllyel , napi jegyet nem adunk ki. Jellemzően pontyot, keszegféléket, de süllő, balin harcsa, amúr és csuka is fogható. Itt sem engedélyezett az etetőhajó és halradar sem.
Adatlap megnyitása →
Újfalui csatorna
Az Újfalui-csatorna a Mosoni-Dunát köti össze a Révfalusi-csatornával. A Győrújfalu térségében elhelyezkedő csatornában találkozhatunk többek között keszegfélékkel, kárászokkal, pontyokkal
Adatlap megnyitása →
Örömkőlaposi csatorna
Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →
Zsejkei főcsatorna
A Zsejkei-csatorna a Mosoni-síkon, a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Hédervárnál eléri a Mosoni-Dunát.
Adatlap megnyitása →
Véneki I. sz. csatorna
A Véneki I.sz. csatorna Vének, és Szőgye között található. A Véneki csatornával van összeköttetésben.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.