Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Balin

  • Dunavölgyi-főcsatorna Pest megyei szakaszai a mellékágakkal és vadvizekkel

    Dabastól Pest megye határig húzódó szakasz az RDHSZ halgazdálkodási kezelésében van.

    A Dunavölgyi-főcsatorna az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén található és a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dabas-Sárinál, a Sári zsiliptől és Bajánál torkollik a Dunába.
    Leírása:
    A csatorna szélessége átlag 20-25 méter, néhol azonban keskenyebb vagy pedig szélesebb. Mélysége: 1-3 méter, vízállástól és a mederviszonyoktól függően. Vize tiszta, nyáron hínaras, gyorsfolyású, mivel keskeny és mély. Partját nád, egyes szakaszokon pedig fák szegélyezik.
    Története:
    Az 1900-as évek elején indult meg belvizek levezetésére a belvízmentesítő csatornahálózat építése. A Duna-völgyi főcsatorna építését 1912-ben kezdték meg Bajánál, és 1929-re készült el. A Ráckevei (Soroksári)-Duna folyócsatornázását követően az 1930-as évek elején kezdődött meg a Soroksári Duna-menti belvízrendszer kiépítése. A Duna–Tisza-csatorna Dunaharaszti-Dabas közti 22 km hosszú szakasza pedig 1947-49-ben főleg vízellátási célból épült meg.

    A kiépült Duna-völgyi vízrendszerrel megtörtént Magyarország egyik utolsó mocsárvilágának lecsapolása is. A vízrendszer hiányosságai azonban az 1936-os, majd az 1940-1942 évi rendkívüli belvizes időszak során megmutatkoztak. 1942-ben például 170.000 ha-on okoztak vízkárt. A főcsatorna szűk mederszelvénye és a hosszú gravitációs levezetés szükségessé tette árapasztó csatornák és belvízátemelő szivattyútelepek építését is. A Dunavölgyi főcsatorna torkolati szivattyútelepét Bajánál 1972-ben helyezték üzembe, majd 2002-ben sor került bővítésére is. A szivattyútelep 11,0 m3/s teljesítményével magas dunai vízállásoknál is biztosítja a belvíz levezetését.

    A belvízmentesítésre kiépített csatornahálózatot az 1950-es évek végétől fokozatosan kettős működésűvé alakították át, azaz öntözővíz szolgáltatásra is alkalmassá tették.

  • Délegyháza IV. tó

    Nagyon szép tiszta vizű bányató .Nagy mélységek óriási letörések rengeteg zátony.Rendezett part szép környezet.

  • Dunakeszi kavicsbányató

    Az 1980-as évek elején a Dunamenti MGTSZ alakított ki kavicsbányát a jelenlegi tó területén. Ez a bányászat kb. a 90-es évek közepéig tartott, amikor kialakult a tó körülbelül 19 hektáros területe. A tó átlagos mélysége 4,5 méter, helyenként 6-7 méteres gödrökkel. A tófenék kavics ill. homokos kavics, egyes helyeken enyhe iszapréteggel. Vízutánpótlását talavíz és csapadékvíz biztosítja. Természetes vizekkel 2006-ban létesült zsiliprendszer biztosítja az összeköttetést. A bányászat befejezése után a tagok áldozatos munkájával alakult ki egy szép, kulturált környezet az idelátogató horgászok legnagyobb örömére.

  • Dunakeszi Tőzegtavak

    Dunakeszi Tőzegtavak családias környezetben nyújt kikapcsolódást. A Budapest határban található tavak családi kikapcsolódásra, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas horgásztó. Halfaunája igen gazdag a kisebb termetű halaktól a nagyobb termetű harcsáig.

  • Domonyi (Egresvölgyi) víztározó III.

    A kezelésünkben lévő Domonyvölgyi III. számú víztározón tagságunknak és a vendég horgászoknak az év teljes időszakában kiegyensúlyozottan jó horgászati lehetőséget biztosítunk a legkedveltebb békés és ragadozó halfajokra, horgászversenyeket és –rendezvényeket szervezünk, és – előzetes bejelentés alapján – a horgásztanyán nagyon kedvező árú vízparti táborozási lehetőséget kínálunk saját sátorban vagy lakókocsiban. Domonyvölgy a horgászat iránt kevéssé érdeklődő hozzátartozók számára is sokféle élvezetes látnivalót és aktív programot kínál. A tó sarkában elkerített Szabadidő park napozási, fürdőzési és sportolási lehetőségeket kínál (jelenlegi üzemeltetője a D-Beach Kft.), a közeli Lázár-lovaspark az ősi magyar állatfajok és -fajták tartásába kínál betekintést, lovas bemutatókat, fogatos kirándulásokat kínál, a Detti lovaspanzió és más vállalkozók a vidéket jól ismerő, kezes lovakat kölcsönöznek a környék bejárásához.

  • Duna főváros és Szob, 1657-1708 fkm közötti szakasza és a Szentendrei Duna-ág

    A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének hasznosításában lévő vízterület, külön jegy nem váltható rá, csak az egységes FŐHESZ Duna-szakaszra

  • Duna fővárosi, 1630-1657 fkm közötti szakasza

    A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének vízterülete, külön jegy nem váltható erre a szakaszra

  • Duna-Tisza csatorna (Dunaharaszti, Taksony)

    Duna-Tisza csatorna
    22 km hosszú, RSD Dunaharasztitól – Dabas-Sárig tart.

    Nem tévesztendő össze a Bajától induló, és a Szerbiában a Tiszába vezető Ferenc-csatornával! A Kiskunságon át több száz éve tervezgettek mesterséges csatornát, a Dunaharaszti – Dabas – Cegléd – Szolnok vonal mentén. Az építkezés 1947-ben kezdődhetett el, Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében. A Ráckevei-Duna ágból indultak, és 10 km-t haladtak délkeleti irányban, majdnem eljutva Dabasig. Az akkori tervek még a csongrádi becsatlakozást tartották legmegfelelőbbnek, bár viszonylag jelentős a szintkülönbség: Dunaharasztinál 98 méter a tengerszint feletti magasság, míg a homokhátság tetejét Cegléd térségében érte volna el a csatorna kb. 132 méter. Innen a Tiszához majdnem 50 métert kellene ereszkednie, Szolnoknál 82 méterig. Többféle terv is készült még 1947-ben, magas vezetésű, illetve mélybevágású csatornára is. A munkálatok azonban három hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt, és azóta sem kezdődtek újra, bár többfajta új nyomvonalterv született.
    A csatorna jelenleg 22 kilométer hosszú, Dunaharaszti és Dabas-Sári között. Az eleje, nagyjából az 51-es elkerülő út hídjáig, erdős, magas partú, változatos, szép és érdekes, hangulatos a kijárat a Ráckevei-Soroksári Dunáról. A híd utáni szakasz azonban már majdnem végig nyílegyenes, egészen a Dabas-Sárinál kiinduló Dunavölgyi-Főcsatornáig, amely Bajáig vezet. Általános ismertető

    A Duna–Tisza-csatorna egy több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén. A műtárgyból eddig csak egy kis rész, 22 kilométer készült el.

    A csatorna az építését követő másfél évtizedben folyamatosan beépült a Duna-völgyi belvízrendszerbe, annak kettős működésű főcsatornája lett. Fő feladata az öntözővíz továbbítása és a belvizek levezetése.
    A horgászati lehetőségek tárháza viszont szinte végtelen! A csatornapecát kedvelők megtalálhatják itt számításukat, hiszen szinte valamennyi hazai halfaj – a pisztrángfélék kivételével – megtalálható ebben a hangulatos és jól megközelíthető csatornában.

  • Dabasi kavicsbányató

    Budapesttől délkeletre, 37 kilométerre Dabas mellett található gyönyörű környezetben ez a sóderbányából kialakított horgásztó. A Malév Horgász Egyesület kezelésében 1986 óta intenzíven telepített horgászhely. A tó 23 hektáron terül el. Változó mélysége 2-10 méter, sóderos fenékkel. A nád szépen körbeöleli a tavat, a rendezett partnak köszönhetően kényelmes horgászhelyeket tudtunk kialakítani. A halszaporodáshoz szükséges kíméleti területnek és a rendszeres halasításnak köszönhetően igen gazdag és változatos a halállomány.

  • Domonyi (Egresvölgyi) víztározó II.

    A domonyvölgyi II. horgásztó a 3-as főútvonalról közelíthető meg a Domonyvölgyi település mellett elhaladva kb. 3Km megtétele után egy földúton. Először jobbra esik egy tó amin strand is üzemel innét még 5 perc autózás és egy tábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni a víztározóhoz. A tavunkban megtalálható a ponty, amúr, busa, csuka, süllő, harcsa és számos keszegféle. Sátorozásra is van lehetőség illetve kijelölt tűzrakó helyeken bográcsozni is lehet.