Amur horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Amur szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Hosszúfok-Határér-Kölesér főcsatorna 0 + 000 – 28 + 900 fm
A Hosszúfok-Határ-ér-főcsatorna Köles-ér főcsatorna a 0+000fkm-től a 28+900fkm-ig tart, 19 hektár vízterület.
Adatlap megnyitása →
Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától, 59,9 fkm-től az 54,8 fkm-ig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Nagykunsági-öntöző főcsatorna betorkollásától lefele a Hármas-Körösbe torkollásig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó 54,8-0 fkm közötti szakasza
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától lefele az ecsegfalvi közúti hídig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hantoskerti holtág
A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, annak belterületéhez tartozik. Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös.
Adatlap megnyitása →Holt-Sebes-Körös-főcsatorna
A Holt-Sebes-Körös főcsatorna a Sebes-Körös folyó bal parti mentett oldali holtága. Kanyargós medre Biharugrán indul, majd több települést is érintve Vésztő és Szeghalom közötti közút mentén, Fok-köznél szivattyútelepen keresztül csatlakozik vissza a
Adatlap megnyitása →Gyulai-lecsapoló csatorna
Csatorna
Adatlap megnyitása →Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelős
Adatlap megnyitása →Gyulai Paradicsomi tó
Szép környezeti adottságokkal rendekező horgászvíz. A tavon foglalt hely nincs.
Adatlap megnyitása →Gyulai téglagyári anyaggödör
A bányató önálló helyrajzi számon( Gyula 0272/187) helyezkedik el ,területe 2,52 ha.
Adatlap megnyitása →Gyopárosi tavak (Északi-, Déli- és Középső-tó)
A Gyopárosi tórendszer Orosháza város szélén, Gyopárosfürdő szomszédságában fekszik. Az Északi, Középső és Déli tóból álló tócsoport állandó vízszinttel, jellemzően pontyból, kárászból, keszegfélékből és csukából álló halállománnyal rendelkezik. Egés
Adatlap megnyitása →Gyulai homokbányató (Munkácsy tó)
Több mint húsz évvel ezelőtt, 1986-ban alakult meg a Munkácsy Horgász Egyesület (MHE) azzal a céllal, hogy igényes szórakozási lehetőséget biztosítson a környék horgászainak egy szervezett és összehangoltan működő horgász szervezet keretein belül. Az
Adatlap megnyitása →Gyigeri-zugi holtág
A Gyigeri-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Öcsöd település térségében. Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú, szélessége 70 méter, átlagos vízmélysége 1,2-2 méter. A horgászat csak a parti
Adatlap megnyitása →Gyomaendrődi Sirató holtág
A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyo
Adatlap megnyitása →Gerlai holtág
A helyiek körében Ó-Körösként is ismert egykori Fehér-Körös meder egész évben horgászható. Medre a Békéscsaba és Gyula városok között húzódó egykori Vesze település, ma veszelyi kertek mentén ágazik ki az Élővíz csatornából, majd Békéscsaba és Békés
Adatlap megnyitása →Gyepes főcsatorna 0+000 fkm-től 21+340 fkm-ig
A Gyepes főcsatorna a 0+000fk-től a 21+340 fkm-ig tart
Adatlap megnyitása →Félhalmi (Biristyók) holtág
A holtág 1871-1889 között keletkezett a Hármas-Körös 38. és 39. félhalmi átmetszésével. A bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Gyomaendrőd város, Csárdaszállás és Köröstarcsa községekhez tartozva. A Félhalom elnevezés a
Adatlap megnyitása →Füzesgyarmati téglagyári gödör, Füzesgyarmat 0320/4,0320/8 hrsz.
A horgásztavaink téglagyári bányászat által létrehozott 3 ha és 3 ha horgászvízből állnak. Horgászható halfajaink: ponty, kisebb mennyiségben amúr, csuka és süllő. Törpeharcsa és ezüstkárász kis mennyiségben fogható. Pontyaink 8 és 12 kg között is fo
Adatlap megnyitása →Fűzfás-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületén található. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége c
Adatlap megnyitása →Folyáséri-főcsatorna
Az öntözési időszakban vízszintje ingadozó, medre átlagosan 1,3-1,5 m mély. Különösen a Gyomaendrőd-Körösladány műút közelében lévő szakasza látogatott, számos horgászhely található itt. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból,
Adatlap megnyitása →Folyáséri-Szilvarév-zugi holtág
A Folyáséri-Szilvarévzugi holtág a Sebes-Körös jobb parti mentett oldali holtága Körösladány város térségében. A holtág felső végénél torkollik be a Folyáséri főcsatorna. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vízmi
Adatlap megnyitása →
Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ l
Adatlap megnyitása →Erkel tó (Gyula 1365 hrsz.)
Az Erkel horgásztó 2,2 hektáros víz terület átlagban 2,2 mélységű agyagbánya. Gyula város frekventált, jól megközelíthető helyén található. Halállománya főként ponty és keszegfélék ,de nagy számban előfordulnak a ragadozó halk is. Közkedvelt horgászh
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.