Amur horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Amur szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.

Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
Adatlap megnyitása →
Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza
A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti
Adatlap megnyitása →
Rajkai Kavicsbányató (Török tó)
A horgásztó a Pénzügyőr Horgász Egyesület 1989-es megalakulás óta van az egyesület kezelésében. A tó 1,2 Ha területen fekszik, amelyet a mellette folyó Rétárok csatorna táplál. A tó az Osztrák határ mellett, attól kb. 1 km-re található fenyves erdőkk
Adatlap megnyitása →
Remencei csatorna
A Remencei csatorna Bácsa térségében található. A Révfalusi, és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemző halai: Csuka, ponty, kárász, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →
Rába (a MÁV vasúti hidtól a Petőfi hídig)
1. A kifogható halmennyiség vonatkozásában vízterületen a GYMSMESZ összevont folyóvízi területi jegyének méret és darabszám korlátozásai érvényesek. 2. A horgászat rendjét a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.)
Adatlap megnyitása →
Pálmajori-bányató
Pálmajori horgásztó
Adatlap megnyitása →
Pándzsa (Nagy)
A Pándzsa-patak a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Győrnél eléri a Rábát.
Adatlap megnyitása →
Nováki Főcsatorna
Mentett oldal vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →
Privát tó
A Győr külterületi 0434/3 hrsz művelési ágból kivett „agyaggödör” minősítésű földrészleten korábban kavicsbánya működött, majd a bányászat kb. 40-50 éve megszűnt. A bányászat megszűnését követően a felhagyott bányagödröt a korábbi és a jelenlegi tula
Adatlap megnyitása →
Nagy Zátonyi Dunaág (21608/1993)
A Zátonyi-Holt-Duna a szigetközi ártér mentett oldalán található, közel 8 km hosszú, határozottan kanyargós lefutású mellékág. A festői Szigetköz talán legszebb vadregényes területénél, Dunaszigetnél húzódik. Az ide látogató horgászoknak ügyelniük ke
Adatlap megnyitása →
Nagybajcsi tó (Kertaljai n. dűlő anyaggödör)
Nagybajcs és Vámosszabadi között elhelyezkedő, szántóföldekkel körülvett régi bányató. Főleg telepített ponty van benne, illetve keszeg, amur, kárász. Jegyvásárlás a Bajcsi Horgászegyesületnél vásárolható, napi jegy nincs, csak éves területi jegy. Cs
Adatlap megnyitása →
Mosonújhelyi II. kavicsbánya tó
Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el ez a nagy kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot először kanalas, később úszó kotróval termelték ki. A tó egybefüggő, nagy kiterjedésű téglalap alakú, növényzettől mentes vízfelü
Adatlap megnyitása →
Mórichidai-Kaszalapi kavicsbányató
Szeretem bemutatni nagyon kis létszámmal de nagyon rég óta működő és családias egyesületünket ahol egy kis horgásztó mundanyiunk szívünk csücske. rendszeresen takarított a tagok gondosan figyelnek a halak állapotára illetve a viz színvonalára/tisztas
Adatlap megnyitása →
Móvári vártó és Óvári Malomág
Országhatár után a Lajta Folyóból zsilipezéssel kiágazó. Mosonmagyaróvárnál szintén zsilipeléssel visszavezetett csatorna. Lassú folyása lehetővé teszi az úszós horgászatot.
Adatlap megnyitása →
Mosonszolnok II.tó
Körülbelül 2 hektáros vízfelület. Átlagos vízmélység 3 méter. A part csak részben közelíthető meg gépjárművel. Maximum távolság amit gyalog kell megtennünk 40-50 méter. Halállomány. Nagyobb testű pontyok és amúrok jellemzik. A nagy tóhoz képest keves
Adatlap megnyitása →
Mosonszolnoki I. tó
Mosonszolnoki Nagybánya tó Magyarország északnyugati határvidékén, Mosonmagyaróvár szomszédságában, Mosonszolnokon jól halasított, gyönyörűen rendben tartott tó várja a horgászokat. A tó jelentős múltra tekint vissza. 1957-ben, amikor újjá építették
Adatlap megnyitása →
Mosonújhelyi I. kavicsbánya tó
Mosonújhelytől észak-nyugatra, az 1-es főút mellett helyezkedik el a közepes kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot kanalas kotróval termelték ki. A tó egybefüggő, közepes nagyságú, négyzet alakú víz, nyugati sarka kissé lekerekített. Egy pontr
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna holtág (Győr)
A győri holtág a Mosoni-Duna szabályozásakor egy kanyar átvágásával, illetve az evezős pálya kialakítását követően jött létre az 1980-as években. A vízterületet 2+2 kamrás zsilip határolja el a Mosoni-Dunától. A meder feliszapoltsága és vízi növényze
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna
A Szivárgó-csatorna egy közkedvelt horgászhely, több megyei horgászversenynek is otthont adott már, illetve országos bajnokságot is szerveztek már rajta. Fogható halai leginkább a keszegfélék, de sok ponty, amur és mindenféle rablóhal is található a
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna folyó és vízrendszere
Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter. A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a po
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna (Feketeerdei holtág)
Mosoni Dunából lefűződő holtág.
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig
A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az át
Adatlap megnyitása →
Marcal folyó
A Marcal a Rába folyóval párhuzamosan folyik egymástól 1-3km távolságra, míg Gyirmót közelében egyesül a 2 folyó. Eredetileg a Marcalban 23 halfaj élt, de összesen 40 féle faj előfordulását dokumentálták eddig. A telepítéseknek köszönhetően gyakoriak
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.