Megközelítés: Budapest felől a 2-es főútvonalon, vagy a 2/A (M2) úton Hont-Parassapuszta határátkelő felé kell haladni. Nógrád megyében, Rétság várost elhagyva a 2-es 22-es főútvonalak körforgalmában Bánk község felé kell lekanyarodni, majd Romhány községet elhagyva Kétbodony községen át Kisecset irányába. Kisecset és Kétbodony községek határán.( 500 – 500 m-re ) Félúton a két falu között bekötő út vezet a tóhoz, melyet tábla is jelez. 1968-71 között árvízvédelmi víztározóként épült, 16 ha területű a tározó. A tavat két beérkező élővíz (patak) táplálja. A mederfenék helyenként akadós. A gátról és a zsilip előtti nyílt vizű szakaszról gyönyörű panorámát pillanthatunk meg. Itt a víz kb. 2 és 4 m mély, az erdő alatt 1,5 m, de 20 méterre a parttól 2 és 3m. A fenék iszapos, a part menti növényzet: nádas és fák. A víz tisztaságát, életminőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a gyakran hálóba és horogra akadt rákok, teknősök. Telepített halfajok: (ponty+keszegfélék) (évente több alkalommal.) Halak: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, dévérkeszeg, balin, jász, egyéb keszeg félék, ezüstkárász, compó. Rekordok (kg): ponty 24, amur 10 felett, süllő 8, csuka 6, harcsa 50kg. Busa 40kg. Balin 5-6 kg.
Megye: Nógrád
-
Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)
az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni. -
Diósjenői víztározó
A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést
http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:
A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.
Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.
-
Cserhátsurányi csapadékvíz tározó
Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa
-
Bánki tó
Bánk község belterületén található hét hektáros tó.Március 1-től október 1-ig vendéghorgászok is jöhetnek.
Kellemes,kulturált környezet.