Megye: Csongrád-Csanád

  • György víz

    Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árvízvédelmi töltésén. Területe 8 ha.

  • Gyálai Holt-Tisza (Fehérpart, Szilvás) (12+874-15+630) szelvény, Szélűskerti zsilip-Fehérparti zsilip közötti, Fehérpart- Szilvás elnevezésű szakaszai

    A XIX. századi folyószabályozások a kanyargós Tisza szakaszt leválasztották az élő Tiszáról, így alakult ki Szeged déli részétől az országhatárig terjedő holtág rendszer. Ennek a rendszernek a közbülső szakasza A (12+874-15+630) szelvények közözött a Szérűskerti zsilip és a Fehérparti zsilip közötti, 20 hektár területű Fehérpart-Szilvás holtág szakasz, amelyen több évtizede a Herman Ottó HE. halgazdálkodik. A holtág rehabilitációja 2022-2023 közötti időszakban zajlott, 2024. évtől a vízterület újra horgászhatóvá vált.

    A terület zárt víznek tekinthető, bár kapcsolata van a Tisza folyóval. Vízmélysége 1-2,7 méter, a meder talaja akadós helyenként iszapos.

    Az egyesület évente 50-60 mázsa halat, főleg pontyot és keszegféléket telepít a holtágba, de került a vízbe süllő és csuka is.

    A vízmélység a vízi növényzet, a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket. A holtág Szeged felől Szentmihály előtt a Bogár úton közelíthető meg. Szentmihály belterületéről valamint a szérűskerti zsilip felé balra kanyarodva a süllő utcán közelíthető meg.A Holtágon 2022.-2023. évben rehabilitációs munkák zajlottak. A vízterületen 2023.-2024.ben a vízterület újra és vissza halasítása elindult.

  • Gyálai Holt-Tisza „Sárgás-Görbe” szakasza

    Gyálai-holtág: Sárgás-Görbe (Szentmihály)

  • Gyálai Holt-Tisza „Lisztes” szakasza

    Gyálai-holtág: Lisztes (Röszke)

  • Gyálai Holt-Tisza „Hordós” szakasza

    Gyálai-holtágak alsó szakasza

  • Földeáki horgásztó

    Földeák határában található közel egy hektár területű tó.Átlag mélysége 1 méter.Fogható halfajok ponty,kárász,busa,harcsa.

  • Gerec-tó

    A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.

    Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.

    Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.

    Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.

    A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.

    Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)

    Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak.

  • Dong-éri főcsatorna (0-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén)

    10-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén

  • Deszki tavak

    2,5 ha, intenzíven telepített

  • Csanádpalotai zápor-tó

    Csanádpalota belterületén kialakított mesterséges tó . Területe nem éri el az 1 ha . Minden oldalról könnyen megközelíthető szilárd burkolatú úton , a tó területén miden kialakított horgászhely akadálymentes és jól megközelíthető