Horgasznapijegy.hu

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

  • Kondói II. bányató

    Egy 2010-es évben befejezett termelésű, külszíni szénbányából visszamaradt bányató. A 2022-es évben került nyílvántartásba, korábban nem folytattak rajta halgazdálkodási tevékenységet. Halgazdálkodásra jogosult a Varbói Horgászegyesület.

  • Kistokaji tó

    Kistokaji bányató, víztér-kód: 05-077-1-4
    Területe: 11,9 hektár
    Kistokaj község közvetlen szomszédságában, a délkeleti oldalán, a Hejő patak bal partján helyezkedik el.
    A vízterület a partról művelt kavicsbánya tavak tulajdonságaival rendelkezik.
    Partvonulata nem szabályos, a vízmélység – a talajvízszint függvényében – 3-4 méter, de ez is változó.
    Található rajta két kis sziget, amely kíméleti terület, itt a horgászat tilos, valamint egy hosszan benyúló félsziget.
    Ezeken a szigeteken vadkacsák fészkelnek, és költenek.
    A partszegély több helyen nádassal borított, amely kiváló szaporodó helye a keszegféléknek.
    A tó bányászatát 1973-ban gyakorlatilag befejezték, így bizonyos eliszaposodás mutatkozik.
    A vízinövényzet gyérítésére rendszeresen helyezünk a tóba amúrokat.
    A vízben a tavakra jellemző mindenféle hal megtalálható.
    Történt még egy bányászati kísérlet a 80-as években, amikor uszályról szivattyúval próbáltak kavicsot kitermelni, azonban ennek negatív tapasztalatai miatt néhány ezer köbméter kavics kitermelése után a bányászást ismét abbahagyták.
    A Vásárhelyi István Horgász Egyesület a bányászás befejezése után kapta kezelésbe a vizet, és folytat rajta a mai napig céltudatos halgazdálkodást.
    Az egyesület 1977-ben bérbe vette a tó környékét, és kizárólag horgászai számára felparcellázta.
    Ennek következtében a tó körül rendezett körülmények között mintegy 170 horgásztelek keletkezett.
    Később, 1989-ben a tulajdonos Borsodsziráki TSZ a parcellákat a bérlőknek eladta, így ma már nem csak horgászaink vannak jelen a tóparton, de az utcák neve is a Magyarországon található halakra emlékeztetnek.
    A tó egyébként napjainkban is az egyesület leglátogatottabb horgászvize.
    A kistokaji tó egyesületünk kulcsfontosságú vizének tekinthető annál inkább is mert viszonylag könnyen megközelíthető, közel van Miskolchoz, a környezett rendezett, a horgászaink szívesen járnak ide.
    Megközelítés: autópályán Budapest felől M3, M30, 21KM Kistokaj/Sajópetri lehajtónál.
    Miskolc felől 3. számú főúton, 304. számú úton az Auchan áruház után a körforgalom első kihajtójánál, Kistokaj.
    GPS-koordináták: 48.034771 20.840648
    Parkolási lehetőség közvetlenül a vízparton.

  • Kertekalja tó, Sárospatak 085/2 hrsz. b alrészleten elhelyezkedő feltöltő és lecsapoló műtárgy

    a Bodrog folyó holtága, ártéren helyezkedik el, változatos vízállással, időszakosan árvízzel borított. Megközelíthetősége Sárospatak Viola utca felől, a Bodrog árvízvédelmi töltése mellett.

  • Kesznyéteni Erőmű csatorna

    Vadvízi kaland a Hernád kapujában: Köszöntjük a Kesznyéteni Erőmű-csatornán!

    Ez a vízterület nem egy átlagos csatorna. Aki ide látogat, az a valódi vadvízi horgászat élményét kapja. A víz folyamatos mozgása, az erőmű adta sajátos dinamika és a változatos mederalakulatok olyan életteret biztosítanak, ahol a halak erősebbek, vadabbak és rafináltabbak a megszokottnál.

    Itt nem „tápos” pontyokra, hanem igazi folyóvízi harcosokra kell számítani. A csatorna mélye és a gyorsabb sodrású szakaszai tartogatják az igazi kincseket:
    A víz mozgása miatt a balinok ezüstös villámként rabolnak a felszínen, a kövezések mentén pedig kapitális süllők és csukák leselkednek a prédára. A csatorna nem szűkölködik harcsákban sem. A „vadvízi bajszosok” ereje a folyóvízben hatványozott, így minden fárasztás életre szóló élményt nyújt. A csatorna pontyai és óriás dévérkeszegei híresek arról, hogy nem adják könnyen magukat. A tiszta víz és a bőséges táplálékforrás miatt gyönyörű, egészséges és rendkívül izmos példányokkal találkozhatnak a sporttársak.
    A Kesznyéteni Erőmű-csatorna minden évszakban mást arcát mutatja. A tavaszi ébredéstől a nyári esti pergetéseken át az őszi nagyhalas várakozásokig a víz állandó izgalmat kínál. Itt nincs két ugyanolyan nap, és nincs két ugyanolyan kapás. Ez a víz a türelmes és a természetet tisztelő horgászokat gazdagon megjutalmazza.
    Váltsa meg területi jegyét még ma, és mérje össze erejét a csatorna vad halaival!

    Várjuk szeretettel a parton!

    Tiszalúci Sporthorgász Egyesület – Ahol a víz az úr, a hal pedig társ a kalandban.

  • Kis-Sajó folyó (Bódvától a Sajó folyóba betorkolásig

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Kis-Sajó Boldva községnél ágazik ki a Bódva folyóra telepített duzzasztómű felvizi meder szakaszából, egy szabályozható vízkivételi művön keresztül. Halfaunáját leginkább az állóvizekre jellemző halfajok alkotják. Uralkodó halfajok a csuka, compó valamint a keszegfélék.

  • Karcsai Karcsa tó

    A Karcsa tó az egykor hajózható Karcsa csatorna maradványa. Hal- és madárvilágával is gazdag, fogható fajok között szerepel az amur, ponty, compó, harcsa, csuka, fogas süllő, dévérkeszeg stb. Medrének átlagos mélyége 1 méter, iszapos, hínárnövényekkel kismértékben benőtt a nyári hónapokban.

  • Karcsa-ér

    A Karcsa- ér a Karcsa tótól egy átfolyóval elválasztott, a település központjában található, vízinövényekkel sűrűn benőtt kis területű állóvíz. Hozzá tartozik továbbá az a csatorna szakasz ami a Tiszakarádi fő csatornával összeköti a Karcsa tavat.

  • Jósva patak, Kecső patak, Tohonya patak

    A Jósva patak az Aggteleki karszt legnagyobb vízhozamú vízfolyása. Jósvafő közelében ered a Jósva forrásból. A Jósva-forrás a Baradla alsó barlangjaiból kifolyó víz tör a felszínre. Még Jósvafőn beleömlik a Komlós-forrás majd a Kecső-patak és végül a Tohonya-patak vize, míg végül Szin alatt a Bódvába torkollik

  • Jósva patak (Nagy-Tohonya pataktól a Bódvába torkolásig)

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Jósva patak Jósvafő község területén fakad, illetve a Jósva forrás kráterjében lép ki a külszínre. A Jósva patak természetes halfaunáját a sebes pisztráng, a fejes domolykó, a nyúl domolykó, Petényi márna, fenékjáró küllő, fürge csele alkotják, mesterséges úton került betelepítésre a szivárványos pisztráng. Ritkuló védett faj a Pataki ingola, de ide sorolható a már említett Petényi márna és a fürge csele is.

    A Jósva természetvédelmi okokból nem telepíthető.

  • II. sz Bánya tó, Sárospatak 0389 hrsz-ú bányató

    Jellegét tekintve sekély agyagbánya tó. Partja körbejárható, kialakított horgászhelyekkel rendelkezik. Sárospatak, Gárdonyi útról kb.500 m-re található. Medrében régi bokorsorok, akadók vannak.