Horgasznapijegy.hu

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

  • Tiszalöki vízierőmű felhagyott régi medre, Csobaji holtág

    Tisza szabályozásánál, illetve a Tiszalöki vízerőmű építésénél keletkezett régi Tisza meder.

  • Tiszaladányi Holt-Tisza

    A vízterület nagysága 27,8 ha, amely Tiszaladány Község közigazgatási területén terül el. A Tisza folyó szabályozásából leválasztott rész. Három egységre bontható: kettő darab átfolyós rendszerű gát osztja fel ezt a holtágat. A víz általános jellemzői: mélysége 2-2,5 m átlagban határozható meg, bizonyos részeken elérheti a 3,5 m mélységet is. Parti sávjait nádas és gyékényes övezi, a legjobban horgászható részek Tiszaladány Község területén belül találhatók. A vízen csónakos horgászat engedélyezett, erről bővebben a horgászrendünkben olvashatnak.

  • Tiszakarádi holtág

    A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 37. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád községhez tartozik . Hossza 2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha. Fel-iszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége jelentős. A holtág a gyakori árvízi elöntések miatt egyre jobban feliszapolódik, szabad vízfelülete folyamatosan csökken. Vízpótlása árhullámokból történik. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.
    A vízhez önállóan területi jegy nem vásárolható, a tiszai jegy birtokában horgászható.

  • Tiszakarádi főcsatorna

    Tiszakarád településtől a Tisza Tiszaberceli szakaszának jobb partjába betorkolló csatorna, melynek szerepe a Bodrogköz belvíz-mentesítését szolgálja.

  • Tiszakarád Kenderáztató tó

    A Kenderáztató-tó Tiszakarád és Tiszacsermely között az árvízvédelmi töltés mentett oldalán található.
    A Tisza árvízvédelmi gát építése előtt jött létre. Árvíz után, fentmaradó vizet a két település lakói, a környéken megtermesztett kender áztatására használták, a tó neve is ezt takarja.
    A horgászni természetes, vadregényes környezetben lehetséges, a Tisza folyó közelségében.

  • Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 477-440 fkm közötti szakasza

    A Tisza folyó 440-477 fkm közötti szakaszt több horgász a Geleji szakasznak ismerik.
    Átlagos vízmélysége egy folyó víznek megfelelően változatos.
    Mint minden Tisza szakasz, a mi szakaszunk is rendkívüli halállománnyal rendelkezik. Szinte minden halfauna megtalálható, és fogható. A Megyei Szövetség a MOHOSZ támogatásával kecsege telepítést is végzet, hogy újra fogható legyen ez a nemes hal a Tisza folyóban

  • Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza

    Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza

  • Taktaszadai és Taktaharkányi Vízgyűjtők

    Taktaharkány és Taktaszada között helyezkedik el. Taktaharkány felé eső részen lehet horgászni. A horgászbeállók a tó Ökrös felőli /gáttal szembeni/ oldalán találhatók. Kamerával és drónnal őrzött terület. Horgászni érvényes állami és területi jeggyel kizárólag a partról lehet. Gátról történő horgászat és csónak használat tilos.

  • Taktaközi Öntöző Főcsatorna, Bki tápcsatorna, Északi-Övcsatorna (Ívely ér), Teszt-kert II.+ kubikok, szivárgók

    A Főcsatorna ahogyan a neve is mutatja, elsődlegesen a mezőgazdasági területek öntözési lehetőségeinek biztosítását szolgálja. A Vízügyi Hatóság működése alapján biztosít egy állandó üzemi vízszintet. A Főcsatorna közvetlenül a Tisza Tiszanagyfalusi kanyar részén egy zsilippel kezdődik, majd 28 km hosszan folytatódik és Taktakenéznél csatlakozik be vissza a folyóba. Átlagos vízmélysége 1,4 m, vízellátása folyamatos Tisza vízéből, így elsősorban azok a halfajok jellemzik, amelyek a Tiszában is megtalálhatók. Partszéli sávját gyalogakác, rekettye és nádas felváltva övezi. Horgászata egész évben biztosított.

  • Szoros-völgyi víztározó

    Borsod megye déli részén a Bükk hegység lábánál folyik a Szoros-patak melyet völgyzáró gáttal megszelídítve mesterséges víztározó kialakításával alkalmassá tettek a horgászcélú felhasználásra.
    A Szoros patakból a Bogács község fölötti kb.20 hektáros horgásztó került évtizedekkel ezelőtt kialakításra. A fő cél valószínűleg nem a horgásztó kialakítása volt, inkább az, hogy a Bükkből alkalmanként lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz ne öntse el Bogácsot, és Mezőkövesdet illetve ne emelje meg ott indokolatlanul a talajvíz szintjét.