Megye: Békés

  • Poklás csatorna (Gyula)

    A Poklás-csatornáról általánosságban

    A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségében és minőségében mutatkozik meg, amely az aktuális telepítési időszaktól függően pontyból 600-800 kg/hektár körül alakul. Az adott területre vetített, halastavakéhoz hasonlítható állománynagyság kialakításával szövetségünk nem csupán a Gyulán és környezetében élő horgászok, illetve a megye sporthorgászai számára szeretne vonzó vízterületet fenntartani, hanem a megye településeire érkező, kiemelkedő horgászélményeket kereső vendégek, turisták részére is.

    A vízterület elhelyezkedése

    A Poklás csatorna Gyula város belterületén található, a Nagyrománváros helyi elnevezésű városrész keleti szélén, a Sittye utca és Uhrin János utca által közrezárt területen. Az Élővíz-csatornából történő vízfrissítés iránya szerint fentről a Kisökörjárás II. csatorna, lentről a Hunyadi tó határolja, a nagyrománvárosi oldalon pedig a várost körülvevő „alvó” körtöltés rézsűje, illetve a rendezett, parkosított, horgászatra teljes vonalán alkalmas partszakasz övezi. A csatorna „túlpartját” teleklábak tagolják, melyek egyes helyeken náddal, bokrokkal, fákkal szegélyezettek.

    Története

    A csatorna medre a várost körülvevő belső árvízvédelmi körtöltés kiépítésekor keletkezett. Az időközben feliszapolódott, elnövényesedett mocsaras medret Gyula Város Önkormányzata 2013-ban megvásárolta, majd kotrógép segítségével 600 méter hosszban elvégeztette rajta a mederkotrási munkálatokat. Elsődleges funkcióját tekintve zápor-és belvíztározó, továbbá a helyi tavak vízellátásának és vízfrissítésének biztosítását szolgáló ökológiai célú vízpótlás, emellett helyi mezőgazdasági jellegű vízszolgáltatás. A csatorna Gyula Város Önkormányzata és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége között létrejött együttműködési megállapodás alapján sporthorgászvíz hasznosítást kapott. Szövetségünk 2014 őszén elvégeztette a belváros felőli partszakasz rehabilitálását és parkosítását, a csatorna 2015 tavaszától vált horgászhatóvá a körtöltés szerinti partvonalon.

    Hallállomány

    A Poklás csatorna halállományának kialakítása a szövetség telepítési gyakorlatának megfelelően történik. A tilalmi idővel, illetve méret- és darabszám korlátozással védett halfajok mellett jelentős mennyiségű keszegféle is található a csatornában, de a hasznosítás céljainak megfelelően utóbbi halakból, illetve kifejezetten a visszafogható méretű pontyokból emelt mennyiség kerül rendszeres kihelyezésre. Bár a csatorna a horgászati célú kezelést tekintve fiatalnak tekinthető, a halállományt már most sem csupán az éppen visszafogható méretű halak alkotják. Ezt bizonyítják a horgászok fogásai, melyek között már most is előfordulnak a 3-4 kilogrammos ponty, 5-6 kilogrammos amur, illetve a 2-3 kilogrammos süllő és csukazsákmányok is. Ez a már most is kedvező egyedméret-kondíció a jövőben – a kíméleti súlyhatároknak köszönhetően – várhatóan tovább erősödik majd.

    Horgászatot segítő információk

    A Poklás csatorna medrének mélysége változó, a felsővégi 2-2,5 méteres vízmélység fokozatosan csökken az alsóvégi területek irányába. A csatorna – különösen – alsóvégi fele nádtorzsákkal változó mértékben tarkított, melyek helyenként a víz alatt megbújva akadóssá teszik a terepet a szerelékek számára. A csatorna felső vége kevésbé leakadás veszélyes, itt jól alkalmazhatóak a legkifinomultabb horgászmódszerek is. Az alsóvégi néhány méter széles – valóban csatornajellegű – meder fokozatosan kiszélesedik és a felsővégi harmadon már inkább holtági jelleget ölt. Általánosságban elmondható, hogy leginkább a finomabban összeállított úszós és fenekező horgászmódszerek eredményesek a csatornán, de a nyílt partszakasz következtében a pergetéshez is optimálisak a körülmények.

  • Okányi záportározó tó (Okány 0359/12) Dancka-tó

    Az okányi településtábla előtt a főúttól nem messze található ez a különleges záportározó-tó

  • Orosházi Béke homokbánya horgásztó

    A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, melynek művelésével szintén felhagytak. A két kitermelő hely összenyitása 1992-ben történt meg, ekkor kapta meg jelenlegi nagyságát.

    Szövetségünk a tavat 2006-ban vásárolta meg. Átlagos mélysége eléri a 4,5 métert, aljzata változatos, helyenként vízinövényekkel borított. A mederfenék néhol elérheti a 12-13 métert is, ami lehetővé teszi a víz hőmérséklet rétegződését.

    Vízpótlása csak talaj-és csurgalékvizekből valósul meg, így a vízszint ingadozása 0,3-0,5 métert jelent évente. Körben nádszegély, valamint vízparti lágy és fás szárú növényzet övezi. A tó az Orosháza és környékéről érkező horgászok kedvelt helye, de gyakran látogatnak ide messzebbről is. A helyi Kinizsi Horgász Egyesület gondozza környékét, partján található rendezvény-és halőrháza, ahol a helyi horgászrendről, halőrök telefonszámairól és a tóval kapcsolatos fontosabb információkról olvashatunk. Halállományában számos kisebb és nagyobb hal megtalálható, a horgászfogásokban leggyakoribb a telepített ponty, az amur, a süllő, a kárász és a keszegféle.

    A Gyopárosi tavak Orosházán, a Szentesi út és Fenyő utca által közrefogva, Gyopárosfürdő mellett fekszenek. Három tóegységre tagolt, az északi- és a déli-tó egész évben horgászható, a középső-tó május 1-től szeptember 1-ig a fürdő belterületén csónakázótóként üzemel, így ebben az időszakban nem horgászható. A gyopárosi fürdőkomplexum széleskörű szolgáltatásaival népszerű a vendégek körében. 670 métermélységű termálkútjának vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé.

    Az élményfürdő, gyógyfürdő és parkfürdő számos szolgáltatása mellett a középső tavon csónakázásra és vízi biciklizésre is lehetőség nyílik. A tavak vize sekély, átlagosan 1,2 méter. Horgászatok alkalmával leginkább kárászra, pontyra, kezszegfélékre és csukára érdemes próbálkozni.

  • Német-zugi holtág

    A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége kedvező. Vízpótlása a Hármas-Körösből szivornyával és a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel lehetséges, de belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Jelentős táji- és természeti értékei, gazdag és változatos, kevéssé háborított élővilága alapján szép példája az olyan mentett oldali holtágnak, ahol a vízpótlás megoldott és az antropogén hatások még nem okoznak túlterhelést. A „szentély” jellegű holtágak közé tartozik.

    Halállománya szintén változatos. Jellegénél fogva azonban elsősorban a pontyra és az amurra horgászók találják meg itt leginkább a számításaikat.

  • Mezőkovácsházi homokbányató

    A Sporthorgász Egyesület 1980-ban alakult, a helyi termelőszövetkezet akkor még művelés alatt álló homokbánya taván.
    Azóta a homokkitermelés a tavon megszünt, de az egyesületünk mintegy 150 fő felnőtt és mintegy 40-50 fő gyermekhorgásszal azóta is eredményesen működik. A bányató környezete gondosan ápolt, tiszta, környezete dús növényzettel borított. Teljes területe horgászható, a ponty horgászatára vonatkozó tilalom nincs. Napijegyet Mezőkovácsházán Blahó Zoltán horgászboltjában lehet vásárolni .

  • Nagyfok-zugi Holt- Körös

    Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét reprezentálja az áradások és vízállapotok függvényében. Jellemző fajok a csuka, keszegfélék, ezüstkárász, compó, sügér. Csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Nagytóti-Toprongyosi csatorna (Zsadány 043 hrsz.)

    A környező vízkivételi igényeknek megfelelően változó víztartású, meder átlagosan 0,6-0,8 mély, vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel, alsó szakasza horgászható. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Malomzug-Simafoki-csatorna

    Növényzettel erősen benőtt, a csatorna felső, Peresi-holtágból kiágazó szakasza horgászható. Átlagosan 1,5-1,8 m mély. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Mezőhegyesi élővíz-csatorna 7+677-18+341 fkm-ig

    Békés megye déli részén húzódó, főként belvízbefogadóként és öntözőcsatornaként funkcionáló csatorna változó vízminőséggel. Vízellátottsága: időszakos, öntözési időszak után leeresztésre kerül. Horgászatra leginkább az öntözési szezonban alkalmas. Mélysége átlagosan 0,5-1,5 m

  • Kötegyáni-övcsatorna

    Kötegyáni-övcsatorna 1,6 hektár