A völgyzárógátas, páratlan környezetben elterülő Herman Ottó tó igen változatos, akadókkal, nádasokkal szegélyezett, számos vízimadárfaj mellett ritka, védett állatoknak is élőhelyet biztosít a tó és környezete. Területét tekintve a második legnagyobb az Orfűi-tavak rendszerében. Nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról, Herman Ottóról kapta, akit sokoldalúsága miatt az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is neveznek. Igen jó a tó süllő és harcsa állománya, amelyek a víz alatti tartások lakói, de eredményesen lehet horgászni pontyra, keszegre és különleges bodorka állományára. A tavat sokszor halrezervátumként emlegetik egyedülálló halfaunája miatt. A Herman Ottó-tó helyi védettségű természetvédelmi területen fekszik és egyben Natura 2000-es védettséget is élvez.
Megye: Baranya
-
Gürü tó
2.2ha
Gürü-tó: Sellyétől 500 m-re elhelyezkedő, kulturált környezetben lévő tó. Sátorozás, ill. főzés megoldható -
Fekete víz (új meder)
A Pécsi-víz torkolattól a Drávába torkollástól visszafelé kb. 50 m-ig tartozik az Egyesületünk kezelésébe a víztest. A nyári időszakban a feldúsult növényzet (békakorsó, vízi tök) miatt csak a fenék küszöbök alatti gödrök horgászhatóak.
-
Fekete víz (Okortól a Pécsi vízig)
Baranya megyében Marócsa községtől északra ered és kelet irányba a Drávába torkollik Drávapalkonyánál.
5,8 ha. területen a partszélét , helyenként sás, nád övezi. -
Egerszegi csatorna
3,1 ha terület. Halgazdálkodó a BCM Kovácshida Horgászegyesület. Aljzata iszapos, vízinövényekkel erősen benőtt. Időszakos vízborítottsága miatt a horgászati feltételek nem folyamatosak.
-
Duna folyam Baranya megyei, 1465-1433,5 fkm közötti szakasza (A Duna folyóra vonatkozó napijegy a „Duna folyam 1433,5-1465 fkm; Külső-Béda; Kölkedi-Duna; Mocskos-Duna” alatt található.)
A Duna folyó Baranya megyei szakasza az 1465 fkm-től a déli országhatárig húzódik, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Béda-Karapancsa tájegységhez tartozik nagy része. A horgászok számára a Duna déli szakasza mindig is vonzó volt, amelyet a komoly halfogások tovább erősítik. Két jól megközelíthető szakasz van, az egyik Dunaszekcső térsége, a másik Mohács térsége. Mindkét helyen sólyázási, horgász szállási lehetőség található.
-
Dráva folyó Baranya megyei, 68-130,5 fkm közötti szakasza
Hazánk legtisztább vizű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna Dráva Nemzeti Park területe. A felső külföldi szakaszon összesen 22 vízi erőművet építettek a folyó energiájának hasznosítására. A Dráva teljes hazai szakaszának vízminősége I. osztályú, mellyel a legtisztább hazai folyónak nevezhető. A fajlistákat egybevetve, a Dráva hazai szakaszáról az utóbbi 15 évben 63 halfaj alkalmi vagy rendszeres előfordulását írták le.
-
Domolosi tó
A Domolosi horgásztó Baranya megyében, Szigetvár mellett található, a városhoz tartozó Domolospuszta, ill. Zsibót településrészek közvetlen közelében, csendes környezetben. 1975. évben jött létre a Vízmű és Városgazdálkodási Dolgozók HE. tagsága által végzett nagyon sok társadalmi munka eredményeként.
A több mint 8 hektáros tó érdekes és roppant változatos képet mutat. A csatorna-szerű, vagy talán ténylegesen is csatornaként definiálható keleti rész árnyas, akadós, vadregényes mintha egy eldugott holtágon, vagy csendes, lassú folyócskán lennénk.
A nyíltabb déli, nyugati terület homogén, náddal szegélyezett, egy részén mögötte fasorral, a délebbi oldalon pedig szintén sok fával, melyek közül egy-egy jócskán a víz fölé, ill. a vízre borul.
Az ezzel szemközti part egyszerűbb, puszta nádas, sásos, nem sokkal a szegélyzóna mögött már emelkedik is felfelé a terep.
A keleti részen benyúló keskeny földnyelv, amelyet hidak kötnek össze. Ennek a földnyelvnek a felső részéről elérhető öblöcske viszonylag sekélyebb, „amuros”-ként számon tartott pálya, de hatalmas harcsaforgások is borzolják néha vizét, ill. a kicsit lejjebb, beljebb lévő vizeket. A félszigeten és több helyütt is padokkal, asztalokkal találkozhatunk.
A víz körülbelül másfél méter mély, a legmélyebb pontok 2,5 méter mélységűek. A fenék iszapos, helyenként keményebb, elvétve kisebb akadók, túlnyomóan simább részekkel.