Az Akolszögi-holtág Csongrád-Csanád megyében Szegvár település mellett – nyugatra – a Tisza hullámterében, a folyó bal partján (223-221 fkm között) található egykori hajtűkanyar (85.-ik átvágás). A vízterület víz utánpótlása kizárólag a Tisza árhullámaiból gravitációs úton biztosított a holtág nyugati partoldalánál lévő fokcsatornán keresztül. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, azonban a tiszai halállomány kiemelt szaporodó, előnevelő része. A vízterület aszályos időszakban képes a felére zsugorodni, emiatt a sekély mederben és a széles mélyen fekvő ártéren felnőtt sásos füzesek a csukák és pontyok kedvelt ívóhelye a következő tavaszi árvíz idején. Az árvíz levonultával az itt található, az átlagnál szélesebb hullámtérnek köszönhetően rengeteg tiszai hal marad a holtágban. Átlag mélysége 2.5 m, medre erősen iszapos, az előrehaladott eutrofizáció miatt a vízinövényzet társulások tömegesen előfordulhatnak.
Horgászmódszer: Wobblerezés
-
Öcsödi holtág
Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya mérsékelt, leginkább keszegfélék, ezüstkárász, csuka, ritkábban ponty akadhat horogra. Horgászati frekventáltsága nem jelentős.
-
Újkígyósi homokbánya tó
Osztatlan közös tulajdonú, tulajdonosokon kívül mások nem horgászhatnak a tavon. A kis létszámú tagság tartja rendben a bányató környezetét, a területre idegeneknek belépni tilos, amit tábla is jelzi. Fő hala a ponty, kapitális példányokról nincs tudomásunk. átlagos mélysége 2,5 m.
-
Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek elején alakították ki, az Édenkert-Tavak mellett elhaladó Gyepes-csatorna kiszélesedő szakaszát egy töltéssel leválasztották, és az így létrejött tó közepén egy mesterséges sziget szintén helyet kapott.
A rehabilitáció után az Önkormányzati tulajdonban lévő vízterület horgászhatóvá vált.
Jelenlegi halgazdasági hasznosítója (2013. március 15-től) az Édenkert tavaknak, a Sarkadi Éden Horgászegyesület. -
Élővíz-főcsatorna
A KHESZ legfrekventáltabb, halállományban leggazdagabb csatornai vízterülete, amely Gyula, Békéscsaba és Békés belvárosán is áthalad. Teljes hossza 34 kilométer. Útját a Gyula mellett, a Fehér-Körösön működő tömlősgát feletti zsiliptől kezdi, majd Gyula, Békéscsaba és Békés városok érintésével Békés után tér vissza a Kettős-Körösbe. Egész évben áramlik, ökológiai értéke jelentős, legjellemzőbb halai a ponty, a csuka, az amur, a compó, a dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a sügér, de egyes részeken a domolykóknak és a jászkeszegeknek is szép állományai találhatóak. A városi szakaszain számtalan horgászhely található a partján, kifejezetten kedvelt vízterület, ahol a kezdő horgászok is könnyen élményeket szerezhetnek, akár testesebb halak fogásával is.
-
Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
-
Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célhala.
-
Vargahosszai főcsatorna
A Vargahossza főcsatorna nagyrészben a Fekete-Körös egykori medrében fut. A Kettős-Körös jobb partrján Doboz-Szanazug üdülőterület mellett ered és Békésnél, közvetlenül a békési duzzasztómű után torkollik zsiliprendszeren keresztül a Kettős-Körösbe. Egyes szakaszai jól horgászhatók, még a mezőgazdasági hasznosítású területeket és erdőket övező szakaszai sekélyek és nehezen megközelíthetők. Vízellátottsága egész évben biztosított, öntözési idényben esetenként ingadozó. Szakaszoktól függően 0,5-2,5 m mély. Igazi vadregényes, a kis csatorrnákra jellemző halállománnyal rendelkező vízterület. Legkönnyebben horgászható szakaszai Doboz és Rosszerdő települések mentén érhetők el.
-
Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
-
V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.