Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.
Horgászmódszer: Wobblerezés
-
Öttevény kicsi tó
Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették.
A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A meder talaja kavicsos, iszapos, a talajvíz szintjének változása 50 cm-es vízszint ingadozást okoz. Mivel a kavicsbánya nem mély, a part sem meredek. A partot a növényzet már benőtte, fák, bokrok és nád található. A vízpart közelében nád, sás és mérsékelten hínár található.
Halállománya ponty, csuka, ezüstkárász, keszeg (főleg bodorka), amúr.
-
Öttevény nagy tó 075/24 hrsz
Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik, a tó közepén egy sziget található. Mélysége helyenként eléri a 6 métert, de az átlag mélység 2,5-3 méter. A meder talaja kavics, a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A part szintén kavicsos, helyenként meredek, másutt a kavicsbányákra jellemzően becsúszott, lejtős jellegű. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.
Halállománya ponty, amur, busa, csuka, süllő, ezüstkárász, keszegfélék. A tóban fogott legnagyobb hal egy 44 kg-os harcsa és egy 47,7 kg-os busa volt, de minden évben több 10 kg feletti ponty és amur is horogra kerül és fogtak benne 10 kg feletti csukát is.
-
Zsejkei főcsatorna
A Zsejkei-csatorna a Mosoni-síkon, a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Hédervárnál eléri a Mosoni-Dunát.
-
Vámosszabadi kavicsbányató
Egyesületünk a helyi lakosság kultúrált kikapcsolódását szolgálja. Két horgásztóval rendelkezünk a Győr melletti Vámosszabadi község belterületén. Az egyik vizünk egy mélyebb ( 4-8 m vízmélységű) kavicsbánya tó, míg a másik tavunk egy kisebb kiterjedésű ( 1-2 m vízmélységű) tó. A nagyobb tóban ponty, amur, csuka, süllő fogható, míg a kisebb „gyermekhorgásztóban” főként keszeg és kárász állomány színesíti a fogást.
Az átlagos éves fogás egyesületünkben átlagosan 25-30 kg közötti. Taglétszámunk közel 60 tag felnőttből, 10-20 gyermek és -ifjúsági horgászból tevődik össze. -
Véneki I. sz. csatorna
A Véneki I.sz. csatorna Vének, és Szőgye között található. A Véneki csatornával van összeköttetésben.
-
Vitnyédi kavicsbánya tó
Vitnyéden a Sport utca, GYSEV vasútvonal és Kardos ér által határolt területen található az 1977 óta horgászkezelésben lévő bányató. Mélysége a bányaművelés révén egyes helyeken az 5 métert is eléri. A hosszirányú kotrás során víz alatti zátonypadok és mély árkok jöttek létre, amely a partszakasz egyes részein található nádassal együtt tökéletes élőhelyet biztosít a halak és egyéb vízi állatok számára. A 3 egymással pacsolatban lévő vízfelületből és egy kisebb, különálló vízfelületből áll, amelyek gyűjtő megnevezése a Kavicsbánya tó. Az összekapcsolt részt a Nagy tó – Hosszú – Ivató elnevezésű hármas adja, melyből az Ivató elnevezésű rész állandó tilalommal rendelkezik az ívóállomány védelme és a halak pihenése megbúvása céljából. A különálló rész a Pászli tó elnevezést kapta egykoron, melynek vízmélységét az út felöli oldalon található közel 3 méter mély mederkotrás és az átellenes oldalon lévő 1 méter körüli vízmélység jellemzi. A vízszintet nagyban befolyásolja a Kardos ér közelsége, amely a kavicsos talajszerkezeten keresztül vízszint szabályozó szerepet is betölt.
-
Vág-Sárdos-Megág
A Vág-Sárdos-Megág Árpás, és Vág között elhelyezkedő csatorna. Halfaunáját leginkább apróbb keszegek, küsz jellemzi.