A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt 25 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen, lépésről-lépésre alapozta meg nemzetközi hírnevét; köszönhetően mindezt csodálatos környezetének, változatos szolgáltatásainak, valamint kiemelten a bőséges, sokszínû, rekordfogásokban gazdag halállománynak. De minek is köszönhető mindez? Elsősorban Horgászbarátaink évről-évre, napról-napra megnyilvánuló, tartós bizalmának, hűségének. A horgászati és turisztikai hasznosító, 39 éve működő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) így ténylegesen non profit alapon üzemelhet, bevételeit 100%-ban a napi fenntartásba, a folyamatos halasításba forgathatja vissza. Maconka Magyarország egyik legnépszerûbb, korábban már világbajnokságnak is otthont adó horgászvize, számos kitüntető cím és elismerés, világ- és országos rekord, versenycsúcs birtokosa. Büszkék vagyunk arra, hogy a BSHE vezeti Európa legnagyobb rekordlistáját. Maga a teljes véd- és vízterület az aktív egyéni és családi pihenés, a szórakozás, az élményszerzés és a versenyek színtere, véleményünk szerint erre is rendeltetett. A BSHE a tórendszer-, valamint a fenntartási és fejlesztési feladatok bemutatásán túl egyéb eredményeit, így például tagi akcióit és kedvezményeit, kifejlesztett interaktív információs és alkalmazói felületeit, fokról-fokra bővülő háttérszolgáltatásait és persze a maconkai sporthorgászat eredményeit, érdekességeit is szeretné minden érdeklődővel hivatalos honlapján megosztani. E gondolatok jegyében készült el, majd újul meg folyamatosan – már az új honlapon – a 2026. évre is az alábbi részletes bemutatkozás. Nógrád megye varázslatos világa, Bátonyterenye, Maconka és a BSHE szeretettel várja, visszavárja régi vendégeit; s az új érdeklődőknek ezúton is barátsággal javasoljuk, tegyenek egy próbát – mi már tudjuk, hogy vissza fognak térni!
Horgászmódszer: Villantózás
-
Kétbodonyi víztározók I-III.
Megközelítés: Budapest felől a 2-es főútvonalon, vagy a 2/A (M2) úton Hont-Parassapuszta határátkelő felé kell haladni. Nógrád megyében, Rétság várost elhagyva a 2-es 22-es főútvonalak körforgalmában Bánk község felé kell lekanyarodni, majd Romhány községet elhagyva Kétbodony községen át Kisecset irányába. Kisecset és Kétbodony községek határán.( 500 – 500 m-re ) Félúton a két falu között bekötő út vezet a tóhoz, melyet tábla is jelez. 1968-71 között árvízvédelmi víztározóként épült, 16 ha területű a tározó. A tavat két beérkező élővíz (patak) táplálja. A mederfenék helyenként akadós. A gátról és a zsilip előtti nyílt vizű szakaszról gyönyörű panorámát pillanthatunk meg. Itt a víz kb. 2 és 4 m mély, az erdő alatt 1,5 m, de 20 méterre a parttól 2 és 3m. A fenék iszapos, a part menti növényzet: nádas és fák. A víz tisztaságát, életminőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a gyakran hálóba és horogra akadt rákok, teknősök. Telepített halfajok: (ponty+keszegfélék) (évente több alkalommal.) Halak: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, dévérkeszeg, balin, jász, egyéb keszeg félék, ezüstkárász, compó. Rekordok (kg): ponty 24, amur 10 felett, süllő 8, csuka 6, harcsa 50kg. Busa 40kg. Balin 5-6 kg.
-
Ludányhalászi sóderbányató (I-II.)
Évtizedek óta a környék egyik legkedveltebb horgász- és kirándulóhelye, természetvédelmi közegben, számos védett növény és állatfaj élőhelyét biztosítva. Vízminőségünk kitűnő, a halasítás intenzív.
A víz mélység átlag 3,5 méter, sóderes alapú aljzattal, helyenként iszapfoltokkal. A több mint 30 hektáros „Pontyos-tó” és a 2,6 hektáros „Élmény-tó” több mint 200 tag, és a hozzánk látogató több ezer vendég számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Évente számos horgászversenyt, családi és közösségi programot, tóparti fesztivált rendezünk a hozzánk látogatók kiszolgálása érdekében. Szlogenünk: Szenvedélyünk a peca!
-
Cserhátsurányi csapadékvíz tározó
Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa
-
Diósjenői víztározó
A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést
http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:
A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.
Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.
-
Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)
az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni. -
Bánki tó
Bánk község belterületén található hét hektáros tó.Március 1-től október 1-ig vendéghorgászok is jöhetnek.
Kellemes,kulturált környezet. -
Égeres I. tó
Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két Égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba. -
Égeres II. tó
Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba. -
Ölbői-tó
A horgásztó Bábolna várost déli irányban elhagyva 7,1 km-re a 81.számú főútra vezető üzemi út mellett található. Vízfelülete 12,877 ha., átlagos vízmélysége 1,17 m. Az Ölbői-tó vízellátását természetes vízzel a Bakonyér biztosítja, melynek vízminősége halgazdálkodási szempontból kedvező. A horgásztó partját nádas, sásos, gyékényes növénytársulások szegélyezik, a tó közepén két sziget található. A horgászok kényelmét nádtetős beállók szolgálják.