Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 4,62 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal bír a tó a vonuló madarak életében. Az évtizedek során egyre termetesebb és szebb halak kerültek kifogásra, köszönhetően az egyre gyakoribb sporthorgászatnak és a szabályozásnak. Napijeggyel horgászni a tavon csak helyi horgásztag kíséretében lehet.
Horgászmódszer: Úszós ragadozóhalas horgászat
-
KHESZ Fás-tó
A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő besorolású volt, azonban a talajvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy tégla és cserép gyártására alkalmas agyagnyerő hely, így a Délalföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat 1. és 2. számú, később a 3. és 4. számú gyárainak alapanyag ellátására megkezdődött az agyag kitermelése.
A külszíni bányát az 1960-as évek második felében nyitották és a kitermelés mintegy 20 éven át, 1990-ig tartott. Medrére a bányaművelésből adódóan a tagoltság és a változó vízmélység jellemző, mélysége akár a 10-15 métert is elérheti. A gyártásra alkalmatlan agyag a mederben maradt, ezért sekélyebb részek is megtalálhatóak. A műveléshez és a fokozatos víztelenítéshez hozzátartozott, hogy több keresztgát választotta el a tó különböző részeit. A keresztgátak alacsonyabbak voltak a fejtési frontnál, így a feltöltődés után víz alá kerültek.
A mélyművelés hatására és a talajvíz magasabb nyugalmi szintjének eredményeként a metszett vízerek pozitív nyomású kúttá vagy forrássá változtak, s többségében a környezeti talajvízszint eléréséig változó mennyiségű vízhozammal működtek és esetenként a feltöltődést követően is működnek. Ez télen a források környezetében a jég helyi elvékonyodásához vezet, ami a tavat a téli sportokra alkalmatlanná teszi. Teljes területe 45,2 hektár, melyet körben 7 hektár partszakasz övez. Parti sávját északi és keleti oldalakon 2-3 méter széles nád és sás, nyugati oldalon részlegesen, a déli oldalon 12-15 méter szegély védi. Partját eredeti és telepített fás és lágyszárú növényzet teszi természetessé.
A déli oldal növényzettel borított részénél a vízmélység 0,5-0,6 méter mélységű, így megfelelő vízszint esetén a halállomány számára természetes ívóhelyet biztosít. Északi határán a Városi Horgász Egyesület tavait, keleti határán a Matróz Horgász Egyesület kezelésében lévő gazdagon halasított Csaba tavat találjuk. A KHESZ a tavat 1994 óta hasznosítja, időközben a Békéscsaba és környéki horgászok támogatásával 1995-ben meg vásárolta. A tó Békés megye és vonzáskörzetéből érkező horgászok kedvelt helye, de gyakoriak az ország más részéről ide látogató vendégek is. Éves áltagban 48-50 horgászegyesület közel 5000 tagja látogatja. Jobb partjának kiszélesedő egyenes szakaszán több, mint 60 horgászhely található, ahol a környező horgász egyesületek előszeretettel rendeznek horgászversenyeket. A rendezvények lebonyolítását segíti a külön mosdónak kialakított épület, ahol elektromos áram is rendelkezésre áll. Partjáig betonút visz, a közvetlen partszakaszok 85 százaléka szilárd, felszórt burkolatú úton jól megközelíthető.
A tavon legtöbben a ponty és az amur horgászatát részesítik előnyben, de a ragadozókat és a keszegféléket, kárászt kedvelők sem csalódhatnak a tó halállományában.
-
Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél volt. A Körös-vidék többi élővízéhez hasonlóan ennek a folyónak is megvannak azon jellemzői, amelyek legfőbb sajátosságait adják. A Kettős-Körös esetében ez legmarkánsabb módon a folyószabályozás, illetve a Békésnél található duzzasztó hatásának együttes kontrasztjában jelenik meg.
A Kettős-Körös felső 15,5 km-es része, a Szanazugnál bő száz éve – „feljebb” – kialakított fehér- és fekete-körösi összefolyás révén teljes egészében mesterséges folyóágy, az eredetileg Gyula-Békési-Nagycsatorna névre keresztelt, kubikosok által ásott medervonulat része. Ezen az egyenes medervonalon, a szanazugi összefolyástól mért 11. folyamkilométerben található a békési duzzasztó, amely a tavasztól-őszig tartó üzemszerű duzzasztásakor a felsővíz teljes szakaszán az alsóvízi mederviszonyokhoz képest kétszeres-háromszoros szélességű vízfelületet hoz létre, aszályos nyári időszakban már-már tározószerű, állóvizű jelleget kölcsönözve a folyó ezen felső részének. A helyenként akár 120-150 méter széles vízfelület jobb parti része az ásott, duzzasztáskor 4-5 méter mély víztömeget tartó egynemű mederágy, a bal oldala pedig a hullámtéren szétterülő, csupán 0,5-2 méter mély, bokrokkal, fákkal, kiszáradt tuskósorokkal tarkított, nyáron vízinövényekkel dúsan tenyésző kiöntés.
Bár a mesterséges meder és a duzzasztóhatás együttese számos szempontból kedvezőtlenebb életteret jelent a természetes mederadottságok képest, a felvíz kiöntései jelentősen javítanak ezen az ökológiai szemponton az állóvízi környezetet kedvelő vagy ahhoz jól alkalmazkodó halfajok javára. Nyári időszakban a halak előszeretettel tartózkodnak a bal oldali kiöntéses részeken, amely a háborítatlanabb, búvóhelyben és táplálékban egyaránt bővebb viszonyoknak köszönhető. A tökleveles, sulymos, sekély vizű kiöntést különösen kedvelik a nagytestű pontyok és amurok, ám a kapitálisabb méretű halak megfogása itt bizony horgászt próbáló feladat. A felsővízi horgászsikerekben kiemelkedő a ponty, az amur és a keszegfélék fogása, a ragadozók közül leggyakoribb a süllő, a csuka és a balinzsákmány, illetve kisebb harcsák.
A békési duzzasztó egy olyan választóvonalat képez a folyón, amely mind az élettérre vonatkozóan, mind a horgászlehetőségek szempontjából meghatározó különbségekkel egy merőben más arcát tárja fel a Kettős-Körösnek. A duzzasztó közvetlen alvízi környezete – a vízlépcsők általános ismérveiből fakadóan – természetszerűleg kiváló és igen kedvelt horgászhely. A pergetők, mártogatók szinte állandó vendégek itt, zsákmányuk leggyakrabban süllő, balin, domolykó, ritkábban harcsa, csuka, míg a finomszerelékes horgászok keszegfélékre, olykor márnára, paducra számíthatnak leginkább.
Az igazi kettős-körösi hangulat azonban Békés települést elhagyva köszönti a horgászt. A folyó, a helyiek között Krisztinának nevezett élővíz-csatornai becsatlakozási pont után – az egykori fehér- és fekete-körösi összefolyás térségében – eredeti medrét veszi fel. Bár sok kanyarulatát lemetszették, a folyó megőrizte vadregényes mivoltát, jó néhány megmaradt kanyaríve megannyi ékszere a tájnak. Jóval keskenyebb, de annál változatosabb, a duzzasztási időszakban helyenként akár 7-10 méteres mélységeket is rejtő, fás partbecsúszásokkal, márgás partoldalakkal, számos kövezett kanyarívvel tarkított ágya titkai kifürkészésére csábítja a horgászt. A békési részektől – a mezőberényi és köröstarcsai részeken át – végig a Sebes-Körössel való egyesülésig számos, ígéretesebbnél-ígéretesebb folyórészlet követi egymást.
-
Kevermesi sóderbánya tó II
Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 5 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal bír a tó a vonuló madarak életében. Az évtizedek során egyre termetesebb és szebb halak kerültek kifogásra, köszönhetően az egyre gyakoribb sporthorgászatnak és a szabályozásnak. Napijeggyel horgászni a tavon csak helyi horgásztag kíséretében lehet.
-
Kecskés-zugi Holt-Sebes-Körös holtág
Vésztőn Külterületén a Holt- Sebes Körös szabályozásával létrehozott holtág.
-
Kerekes-zugi holtág
A Kerekes-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti, árvízvédelmi töltés melletti holtága Öcsöd és Kunszentmárton települések közelében. Hossza: 1,5 fkm, területe: 6 ha. A holtágat övező partmenti növényzet vadregényesen erős, emiatt nehezen megközelíthető és meghorgászható. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott.
-
Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület nagy figyelmet fordít a víz kezelésére, annak utánpótlására, valamint a környezet védelmére.
-
Kakat-főcsatorna (a Kisújszállási köves úttól a Hortobágy-Berettyóba betorkollásig torkolatig)
A Kakat főcsatorna nagyobb részben Jász-Nagykun-Szolnok megye, kisebb részben Békés megye területén húzódik, összefolyás előtti alsó szakasza a két megye határán fut. Közkedveltebb parti horgászhelyei a Kisújszállás-Ecsegfalva közötti közút melletti találhatók. Egész évben állandó vízszintet tart, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,2 m mély. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból, compóból, csukából, süllőből, keszegfélékből, de harcsából termetesebb példányok is gyakran horogra kerülnek.