Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó források, vízfolyások táplálják. Záporok, hirtelen hóolvadást követően rövid ideig tartó árhullámok alakulnak ki. A halgazdálkodási terület északi határa Almár vasúti megállónál lévő mederátjáró, déli határa a Nagytálya községben található duzzasztómű. A vízterület kitűnő horgászlehetőséget biztosít a városi és a természetközeli horgászatra. Jellemző halai a sebes pisztráng és a domolykó. Az Eger városban található Sas utcai hídtól északra csak műcsalis, míg innen délre bármely horgászmódszer alkalmazható.
Horgászmódszer: Úszós ragadozóhalas horgászat
-
Egerszalóki-víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.
A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 112 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.
A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.
-
Boldogi-tó
A Boldogi tó a helyi termelő szövetkezet sóder próba kotrása során jött létre az 1960-as években. Csupán egy hektáros víz területét egy sziget és egy félsziget osztja három részre. Az elöregedett meder több helyen iszapos. A tó körbe horgászható, több esőbeálló is kialakításra került a partjain. Fő fogható hala a ponty, csuka állománya megritkult, a süllő populáció fejlesztés alatt, pergetve nagyobb fekete sügerek is foghatók. A csapadékszegény időjárás és a közvetlen szomszédságban zajló sóderbányászat miatt a vízszint jelentősen lecsökkent az utóbbi években. A taglétszám 100 fő. Napijegyet, sport napijegyet, illetve vendégjegyet csak egyesületi tag válthat vendége számára, előzetes egyeztetést követően.
-
Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A halőrzés hatékonyságát két megbízott társadalmi halőr segíti.
-
Újudvari tó (Lajta-Hanság)
Mosonudvar külterületén található csak éves engedéllyel , napi jegyet nem adunk ki. Jellemzően pontyot, keszegféléket, de süllő, balin harcsa, amúr és csuka is fogható. Itt sem engedélyezett az etetőhajó és halradar sem.
-
Új Börcsi tó
A tó az M1-es autópálya építésekor került kialakításra. A vízjogi engedély szerinti területe 1 hektár. Vízkészletét a csapadékvíz, a környező források és a Pálmajori-csatorna biztosítja.
A tóban fellelhető telepített halfajták: ponty, amur, csuka, keszeg, compó és kárász.
-
Újfalui csatorna
Az Újfalui-csatorna a Mosoni-Dunát köti össze a Révfalusi-csatornával. A Győrújfalu térségében elhelyezkedő csatornában találkozhatunk többek között keszegfélékkel, kárászokkal, pontyokkal
-
Örömkőlaposi csatorna
Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.
-
Öttevény kicsi tó
Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették.
A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A meder talaja kavicsos, iszapos, a talajvíz szintjének változása 50 cm-es vízszint ingadozást okoz. Mivel a kavicsbánya nem mély, a part sem meredek. A partot a növényzet már benőtte, fák, bokrok és nád található. A vízpart közelében nád, sás és mérsékelten hínár található.
Halállománya ponty, csuka, ezüstkárász, keszeg (főleg bodorka), amúr.