A Csömöri Horgásztó horgásztatási szolgáltatásának elsődleges célja az, hogy a tagok, napijegyesek és
sporthorgászok részére biztosítja a sikeres halfogás feltételeit.
A Csömör horgász Egyesület tervszerű halasítást folytat, úgy hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát
megóvja, sőt azon javíthasson.
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.
A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a „megcsonkított ” Duna a holtág alsó és felső csatlakozását feltöltötte így tóvá alakult. Nagyobb áradáskor tavunkat rendre meglátogatja a nagy Duna, aminek van jó és kevésbé jó hozadéka. Az áradás hoz halat és iszapot is. Egyesületünk évente 2000-2500 kg pontyot telepít, vizünkben természetes szaporodással csuka, süllő, harcsa populáció van. Viszonylag jó fogási eredmények születnek keszeg- kárász félék tekintetében is. A Duna sajnos áradáskor törpeharcsával is meg áld bennünket, gyérítésükre nagy gondot fordítunk.
A fővárosban elhelyezkedő bányató. Alapterülete nincs egy hektár, de mélysége a 8 métert is eléri. Tömegközlekedéssel is megközelíthető. Ideális helyszíne egy rapid, munka utáni horgászatnak. A tó bekerített, ahhoz képest, hogy a városban van igazi kis oázis az idetérő horgászoknak.
Budapest felől a régi 4-es útról balra kanyarodva (Tó utcai játszótér) a Tó utcán keresztül jutunk el a Malom-Tóhoz.
A tó történetét Szántó József Albertirsa Képes Krónikája néven megjelent helytörténeti kiadványban az alábbiak szerint írja le: „Jó ötszázötven esztendős az a tó. A Csíkos (ma Gerje-csatorna) patak északi partját magas gáttal megemelték és a vizet zsilipekkel zárták el, mely így magas tóvá szélesedett. Így keletkezett ”Margit asszony tava, amelyre 1411-ben malmot építtetett és halászati jogot nyert. A megépült vízimalom már a törököknek is adózott. A törökkor után ismét halastónak használták. Sajnos a vízimalmot a Molnárházzal együtt az 1945-48-as években lebontották.” A tó 2021-ben ünnepelte létrejöttének 610. évfordulóját.
1983-ban az akkori Szabadság MGTSZ. dolgozói köréből alakult a Szabadság MGTSZ Horgász Egyesület mely 70 fős taglétszámmal kezdte meg működését. Társaságunk 1997. február 15-ig a Szabadság MGTSZ Horgász Egyesület nevet használta, majd ezt követően felvette a Malom-Tó Horgász Egyesület nevet és a 90-es évek végén a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségéhez csatlakozott, melynek a mai napig is tagja.
A 3,2 ha területű tó közepén szigettel az 1990-ben végzett kotrási műveletnek köszönhetően nyerte el végleges formáját. Jó halállománnyal, kulturált környezettel, barátságos, segítőkész helyi horgászokkal várja az ide érkezőket. A tó saját parkolóval rendelkezik, a közelben élelmiszerüzlet (Penny Market) és játszótér található. Sátorozásra és a kijelölt helyen tűzrakásra, bográcsozásra is van lehetőség. Az évi rendszeres (6-8 alkalommal történő) haltelepítésnek köszönhetően jó fogási eredményekre lehet számítani. A telepítések zöme ponty (akasztói sziki ponty), alkalomszerűen keszeg és ragadozó is kerül a vízbe. Az évekkel ezelőtt bevezetett 4kg-os felső súlykorlátozásnak köszönhetően sikeresen lehet akár nagytestű halakat, főleg pontyot, amurt, vagy akár harcsát is fogni. A tó átlagos vízmélysége maximális vízállás esetén 1,5 méter, de csapadékszegény időszakban is horgászható vízmélységgel rendelkezik.
A tó egész évben, horgászható. A 160 fős éves területi jeggyel rendelkező horgászok mellett, napijegyes horgászatra is van lehetőség, reggel 6:00 órától 18:00 óráig, illetve május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban éjszakánként (péntekről szombatra és szombatról vasárnapra 18:00 – 06:00-ig) is. Csónak és etetőhajó használata, valamint a lékhorgászat nem engedélyezett.
Fogható halak: ponty, amur, süllő, harcsa, csuka, keszegfélék, kárász. Törpeharcsa nincs!
Napijegy váltásra a Malom-Tó horgászrendjének megismerését, tudomásulvételét követően az alábbi helyszíneken van lehetőség:
Betty büfé (2730 Albertirsa, Pesti út 84.)
My fishing horgászbolt (2730 Albertirsa, Pesti út 47.)
Fishing Box Horgászbolt (2200 Monor, Móricz Zsigmond u. 25.) Értékesítés kizárólag nyitvatartási időben. hétfő- péntek: 8-18-ig, valamint szombat: 6-13-ig.