Ragadozóhalas fenekező horgászat módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Ragadozóhalas fenekező horgászat módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.
Balaton és vízrendszere
Ide kattintva éred el a parti, a csónakos és az általános horgászjegyeinket! A behúzós (bojlis) jegyeinket keresd a „Balaton” menüpontban!
Adatlap megnyitása →Babócsai Rinya patak
A Rinya (vagy Rinya-patak) a Dráva folyó baloldali mellékvize Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben. Böhönye és Segesd térségében ered, majd Nagyatád, Bakháza és Babócsa érintésével egyenesen délnek tartva, Barcs mellett a Drávába ömlik. Az ötvös
Adatlap megnyitása →Újpesti öböl
Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségéhez tartozó vízterület, külön jegyet nem lehet váltani rá.
Adatlap megnyitása →
Őrbottyáni víztározó
Az Őrszentmiklósi víztározó 1971-ben a Sződ-Rákospatak medréből annak vizenyős területén egy duzzasztógát megépítésével jött létre. Hossza 1,5 km, szélessége cc. 100 méter, mélysége 5-6 méter, amely a patak által az idők folyamán behordott törmelék m
Adatlap megnyitása →Váckisújfalui hordalékfogó
Csendes horgásztó a fő úttól távol. Fás-parkos, esőbeállók, pihenő padok, bográcsoló helyek, készséges halőrök állnak a szórakozni, horgászni és pihenni vágyók részére.
Adatlap megnyitása →Északi-övcsatorna, XXX-as csatorna és mellékvizei
Az Északi-övcsatorna az RSD 11 fkm-nél, Dömsödön, a bal partból kiágazó öntözőcsatorna. Dömsöd, Kiskunlacháza, Apaj, területén áthaladva ér el Dabas térségébe, ahol több csatornára szakadva osztja el vizét. A 92,2 hektáros vízterület a Ráckevei Duna-
Adatlap megnyitása →Örkényi horgásztó
Az Örkényi Horgász Egyesület 1992. június 26-án alakult meg. Az egyesület megvásárolta az addig hulladéklerakóként működő területet, kialakította a medret és mára már a település egyik színfoltja a horgásztó. E mellett felépült a tájba illő horgászta
Adatlap megnyitása →Veresegyházi Öreg tó
7.7 hektáros gyönyörű tó a város közepén. Egyedülálló úszó lápos ,nádasok jellemzik a területet. Az egyesületi kezelésben lévő tó szinte egyedülálló Magyarországon. Víz mélység átlagosan 1.9 m. A tagság létszáma 180 fő + 41 Gyermek horgász Címe: 2112
Adatlap megnyitása →Váci DCM-tó
Vác külterületén található bánya tó. Főként békés hallal van telepítve 9 ha vízfelülettel rendelkezik.
Adatlap megnyitása →Tófarokdűlői tó (Pecató)
A Biatorbágyi pecatavat a Budai-hegység nyugati oldalán végigfutó Békás (Töki)-patak – amelynek neve Biatorbágy alatt már jóval ismertebb: a Benta – mellett 1955-ban alakították ki. Úgy is ismerik ezt a tavat, mint Biatorbágyi Peca-tó. A 3,2 ha-os tó
Adatlap megnyitása →Tököli Sóderbánya-tó
Natura 2000 - különleges természetmegőrzési terület! A tóhoz tartozó Vízüggyel egyeztetett közlekedési útvonalak (behajtás ás áthajtás) térképét mellékeljük. Kavicsos sóderbánya-tó a Duna Pest megyei hullámtéri részén, elsősorban békés halas horgásza
Adatlap megnyitása →Tőzegbánya tó
Budapesttől 20 percre, az M7-es Tárnoki lehajtójánál található természetvédelmi környezetben elhelyezkedő tavunk. Az alábbiakban szeretnénk Önt megismertetni egyesületünk történetével: A tó a hatvanas években folytatott tőzegbányászat következtében a
Adatlap megnyitása →Táborfalvai horgásztó
Táborfalván a horgásztavat 1984-ben hozta egy horgászni szerető kis közösség. 1986-ban alapítottak egyesületet, mely azóta is működik és napjainkban 100 tagot számlál. Az egyesület zártkörűen, de MOHOSZ tagszervezetként a helyiek horgászattal összefü
Adatlap megnyitása →Tápió-patak torkolattól Tápiószecső vasútállomásig
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi területén helyezkedik el, emiatt vannak külön szabályok, melyeket a helyi horgászrend tartalmaz.
Adatlap megnyitása →
Naplás tó Szilas-pataki víztározó
A Naplás-tó (Szilas-patak) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize. A terület népszerű szabadidős úti cél. Kedvelt kirándulási célpont, tanösvényekkel, kilátóval, nyaranta pedig kedvelt horgászhely is. Sétány várja a tó partján a látogatókat.
Adatlap megnyitása →Trianoni csatorna
Az első bécsi döntést(1938) követően a határ északabbra került, sajnos csak pár évre. Letkés határában 1943-ban készült el az a mintegy másfél km-es szakasz, melyet a helybeliek Új Ipolynak, más források "Trianoni-csatornának" neveznek. Ezzel akarták
Adatlap megnyitása →Szigetszentmiklósi 2-3-4 kavicsbánya tavak (Leshegyi-tó, Fövenykúti-tó)
Horgásztó
Adatlap megnyitása →Sinkár pataki (Püspökhatvani) víztározó
A több mint 80 hektáros vízfelülettel rendelkező víztoározó, Püspökhatvan, Acsa és Csővár települések között helyezkedik el. A festői természeti adotságokka rendelkező tározó sok kapitális halalat rejt magába. A tó vizellátását a Sinkár-patak biztosí
Adatlap megnyitása →Somlyó-csatorna
A Somlyó-sziget gyakorlatilag láthatatlan a Soroksári-Dunáról. Mindössze három, szinte láthatatlan pont árulkodik arról, hogy Ráckeve és Dömsöd között a bal parton egy jókora sziget rejtőzik. Egy híd egy áteresz és egy zsilip gondoskodik arról, hogy
Adatlap megnyitása →Szigetbecsei-holtág
SZIGETBECSEI HOLTÁG A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág jobb partján, a régi folyómederben alakult ki. Közigazgatásilag Szigetbecse községhez tartozik. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 50 m, vízmélysége átlagosan 1,2 m. Szigetbecse Önkormányzata a
Adatlap megnyitása →Péceli lápföldbánya tavak II. és IV. tó
A Pécel lápföldi Bányatavak II. és IV tó vízfelülete 4,5 ha. Vízmélysége 80-150 cm. Halállománya őshonos és nem őshonos halakból áll, jellemzően ponty, keszeg, harcsa, de megtalálható benne amúr, busa, compó, kárász is.
Adatlap megnyitása →Péteri-majori Horgásztó
A Péteri-majori tőzegtó (bányató), horgásztó magánszemélyek tulajdonában álló Budapest- Soroksár XXIII. kerületének 196266/2 hrsz. ingatlanán helyezkedik el, - zárt halászati vízterület súlyponti koordinátái X=658367, Y=226619 A tőzegtavat részint a
Adatlap megnyitása →
Ráckevei (Soroksári) Dunaág Kvassay zsiliptől Tassi zsilipig, a hozzátartozó mellékágakkal és hókonyokkal
A főág Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra, a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra. Míg a nagy Duna vízszintesése a Kvassay- és Tassi
Adatlap megnyitása →Pilisszentiváni bányató „Slötyi tó”
1979-ben alakult az egyesület, mely 1980 óta kezeli a Slötyi tavat. Mindenféle haltípus megtalálható a békés és ragadozó fajok közül.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.