A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás település mellett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik. Két összeérő patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Medrének feliszapoltsága közepes, partjainak 60 százaléka beépített, a szabad partszakaszok fasorokkal és 2-3 méter széles nádfallal szegélyezettek. Vízminősége jó, vízpótlása és feltöltése a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas – Békésszentandrási holtágból (Kákafoki holtág) megoldott. A Békésszentandrásról a 44-es főúton kiérve a töltésre jobbra kanyarodva érjük el a holtágat keresztülszelő átjárót. Az átjáró az alatta elhelyezett átfolyó csövek által biztosított folyamatos vízáramlat miatt szinte mindig látogatott horgászhely, tovább haladva a szilárd burkolatú út a Hármas-Körös töltéséig húzódik. Partjai mindig látogatottak, hétvégi házakkal való beépítettsége és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír. A halfogás kiemelkedő, az ide érkező horgászok nagy része pontyra, amurra, kárászra, süllőre próbál szerencsét.
Horgászmódszer: Ragadozóhalas fenekező horgászat
-
Békéscsabai téglagyári horgásztó
A Városi Horgász Egyesület által üzemeltetett Téglagyári V. és VI. számú bányató Békéscsaba Jamina városrészében található bányatavak szerves része. Az egyesület kezelésében lévő két tóból álló tórendszerből az V. számú 5,3 hektár, még a VI. számú tó 3,4 hektár területű. Évente történik haltelepítés. Az egyesület csak éves területi jegyet ad ki, kizárólag a tagjai részére.
Okmány kiadás a KHESZ 5600 Békéscsaba, Bajza utca 11. alatti székházának 1. emeleti nagytermében történik februártól áprilisig. -
Békési homokbányató, Békés 060 hrsz.
A horgásztó Békéscsaba és Békés közt helyezkedik el, gyönyörű környezet, halban gazdag víz. Nagy pontyok élőhelye. Többnyire horgászaink bojlis módszerrel horgásznak.
-
Bárkás csatorna
A csatorna a Fekete-Körös Sitkai szivattyútelepétől az Anti úti tiltóig, mintegy 3400 méter hosszan kígyózik, hogy utána a Kopolya – csatornával egyesülve folytassa újtát a Gyepes – csatornába. Szélessége 8-10 méter, átlagmélysége 1,5 méter körüli. A part két oldala 30-50%-ban gyékénnyel, náddal benőtt, a horgászható oldalon azonban jobban kontrollált a növényzet. Vizének minőségéről a Fekete-Körös gondoskodik, április és október között folyamatosan friss vízzel ellátva a medret. Eredeti funkcióját tekintve öntözőcsatorna, melyen keresztül a Sarkadot övező mezőgazdasági területek nyári vízellátását biztosították, belvizes időszakban pedig a város Teleki részéről a belvizet gyűjtötte és vezetik el rajta keresztül a Fekete – Körösbe.
-
Borosgyáni IV. tó
A Borosgyáni IV. tó Békés határában helyezkedik el közel 4 ha-os területen. A horgászvíz megközelítése javarészt aszfaltos úton történik. A tó rendszeresen halastíva van. Horgászati lehetősége kizárólag a tulajdonosoknak van.
-
Boldisháti holtág (Körös-holtág)
Boldisháti-holtág – 4,2 hektár – éves engedély kizárólag egyesületi tagok részére váltható. Vendégjegy tagok meghívására.
-
Battonyai-nagycsatorna
Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően csekély.
-
Betekincs-ág
A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Kunszentmárton település közelségében. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való fedettsége közepes mértékű. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 0,6 méter, nyugati oldalán lakóházak vannak. Néhány helyi horgászok által „kiült” horgászhely található csupán rajta, horgászatra főként a tavaszi, koranyári időszakban alkalmas, halállománya gyér.