A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének vízterülete, külön jegy nem váltható erre a szakaszra
Horgászmódszer: Ragadozóhalas fenekező horgászat
-
Duna-Tisza csatorna (Dunaharaszti, Taksony)
Duna-Tisza csatorna
22 km hosszú, RSD Dunaharasztitól – Dabas-Sárig tart.Nem tévesztendő össze a Bajától induló, és a Szerbiában a Tiszába vezető Ferenc-csatornával! A Kiskunságon át több száz éve tervezgettek mesterséges csatornát, a Dunaharaszti – Dabas – Cegléd – Szolnok vonal mentén. Az építkezés 1947-ben kezdődhetett el, Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében. A Ráckevei-Duna ágból indultak, és 10 km-t haladtak délkeleti irányban, majdnem eljutva Dabasig. Az akkori tervek még a csongrádi becsatlakozást tartották legmegfelelőbbnek, bár viszonylag jelentős a szintkülönbség: Dunaharasztinál 98 méter a tengerszint feletti magasság, míg a homokhátság tetejét Cegléd térségében érte volna el a csatorna kb. 132 méter. Innen a Tiszához majdnem 50 métert kellene ereszkednie, Szolnoknál 82 méterig. Többféle terv is készült még 1947-ben, magas vezetésű, illetve mélybevágású csatornára is. A munkálatok azonban három hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt, és azóta sem kezdődtek újra, bár többfajta új nyomvonalterv született.
A csatorna jelenleg 22 kilométer hosszú, Dunaharaszti és Dabas-Sári között. Az eleje, nagyjából az 51-es elkerülő út hídjáig, erdős, magas partú, változatos, szép és érdekes, hangulatos a kijárat a Ráckevei-Soroksári Dunáról. A híd utáni szakasz azonban már majdnem végig nyílegyenes, egészen a Dabas-Sárinál kiinduló Dunavölgyi-Főcsatornáig, amely Bajáig vezet. Általános ismertetőA Duna–Tisza-csatorna egy több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén. A műtárgyból eddig csak egy kis rész, 22 kilométer készült el.
A csatorna az építését követő másfél évtizedben folyamatosan beépült a Duna-völgyi belvízrendszerbe, annak kettős működésű főcsatornája lett. Fő feladata az öntözővíz továbbítása és a belvizek levezetése.
A horgászati lehetőségek tárháza viszont szinte végtelen! A csatornapecát kedvelők megtalálhatják itt számításukat, hiszen szinte valamennyi hazai halfaj – a pisztrángfélék kivételével – megtalálható ebben a hangulatos és jól megközelíthető csatornában. -
Domonyi (Egresvölgyi) víztározó II.
A domonyvölgyi II. horgásztó a 3-as főútvonalról közelíthető meg a Domonyvölgyi település mellett elhaladva kb. 3Km megtétele után egy földúton. Először jobbra esik egy tó amin strand is üzemel innét még 5 perc autózás és egy tábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni a víztározóhoz. A tavunkban megtalálható a ponty, amúr, busa, csuka, süllő, harcsa és számos keszegféle. Sátorozásra is van lehetőség illetve kijelölt tűzrakó helyeken bográcsozni is lehet.
-
Cseres-tó
Kisoroszi közepén van a Cseres-tó, amely egy kavicsbánya gödrében alakult ki. Több mint 40 éve lehet benne horgászni, azóta folyamatosan telepítenek bele elsősorban pontyot, de jelentős az amur állomány is. A víz mély és tiszta, a kifogott halak jóízűek. Az autós horgászokat saját parkolóval várjuk. A Cseres-tó partjának a golfpálya területén levő része – déli/délkeleti oldal – védett terület, ott horgászni tilos.
-
Csömöri horgásztó
A Csömöri Horgásztó horgásztatási szolgáltatásának elsődleges célja az, hogy a tagok, napijegyesek és
sporthorgászok részére biztosítja a sikeres halfogás feltételeit.A Csömör horgász Egyesület tervszerű halasítást folytat, úgy hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát
megóvja, sőt azon javíthasson. -
Buki sziget, Duna Holtág
A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a „megcsonkított ” Duna a holtág alsó és felső csatlakozását feltöltötte így tóvá alakult. Nagyobb áradáskor tavunkat rendre meglátogatja a nagy Duna, aminek van jó és kevésbé jó hozadéka. Az áradás hoz halat és iszapot is. Egyesületünk évente 2000-2500 kg pontyot telepít, vizünkben természetes szaporodással csuka, süllő, harcsa populáció van. Viszonylag jó fogási eredmények születnek keszeg- kárász félék tekintetében is. A Duna sajnos áradáskor törpeharcsával is meg áld bennünket, gyérítésükre nagy gondot fordítunk.
-
Balázs féle Téglagyári gödör
A fővárosban elhelyezkedő bányató. Alapterülete nincs egy hektár, de mélysége a 8 métert is eléri. Tömegközlekedéssel is megközelíthető. Ideális helyszíne egy rapid, munka utáni horgászatnak. A tó bekerített, ahhoz képest, hogy a városban van igazi kis oázis az idetérő horgászoknak.