A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.
Horgászmódszer: Műlegyező horgászat
-
Rákos patak
Fertőrákos szélén, a Rákos-patak egykor a Fertő tóba közvetlenül betorkolló szakasza két részletben áll a horgászok rendelkezésére. Mindkét víztest állandó vízszintű csatornára hasonlít, a halösszetételük is azonos.
-
Rábca – Régi meder (Abda-Pinnyéd)
A Rábca folyó új medrének kotrásával Győr árvízvédelmét szolgáló zsilipekkel zárható holtág a 80-as években került kialakításra és 2000 óta van az egyesület kezelésében. A víz területre érvényes jegyek vásárlására offline módon van lehetőség az egyesület irodájában munkanapokon 6 – 18, pihenő és ünnepnapokon 6 – 11 óráig.
-
Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
-
Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza
A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti irányban. A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. A magyarországi szakasz hossza 188 km, ebből 66,5 km a Nick alatti szakasz. Mélysége 1-2,5 méter, de aszályos években gázlók kialakulása sem ritka.
A Rába Nicki gát feletti szakasza a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségéhez tartozik, a Nicki duzzasztótól a győri vasúti hídig pedig a győri Szövetséghez.
A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos halfajnak nyújt otthont. A folyóban megtalálható halfajok száma több mint 50, legfőképpen a folyóvízi halak dominálnak (márna, harcsa, paduc, csuka), de a telepítéseknek köszönhetően sűrűn látott vendég a ponty is és jelentős a keszegállománya is. -
Rajkai Kavicsbányató (Török tó)
A horgásztó a Pénzügyőr Horgász Egyesület 1989-es megalakulás óta van az egyesület kezelésében. A tó 1,2 Ha területen fekszik, amelyet a mellette folyó Rétárok csatorna táplál. A tó az Osztrák határ mellett, attól kb. 1 km-re található fenyves erdőkkel határolt területen.
-
Remencei csatorna
A Remencei csatorna Bácsa térségében található. A Révfalusi, és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemző halai: Csuka, ponty, kárász, keszegfélék.
-
Rába (a MÁV vasúti hidtól a Petőfi hídig)
1. A kifogható halmennyiség vonatkozásában vízterületen a GYMSMESZ összevont folyóvízi területi jegyének méret és darabszám korlátozásai érvényesek.
2. A horgászat rendjét a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII.29.) VM rendelet (Vhr.) az Országos Horgászrend rendelkezései szabályozzák
3. Időszakos kijelölt kíméleti terület: a Rába GYESEV vasúti híd valamint a Rába Győr-Hegyeshalom 1számú út közúti hidja között elterülő terület a jobb és a bal partea egyaránt vonatkozóan. A Megjelölt területen november 15.-és február 28.-a között mindennemű halfogási tevékenység tilos! -
Pándzsa (Nagy)
A Pándzsa-patak a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Győrnél eléri a Rábát.
-
Pándzsa patak
Pándzsa patak 1,7 hektáros 3 kilométeres szakaszát a veszprémi vasúti hídtól a Holt-Marcal torkolatáig.