A horgásztó vízterülete 4,5 Ha-s.
A horgásztó területe 11,6 Ha-s.
Petőfibánya égköve, tiszta víz, a tó területe tiszta, rendezett.
Horgászmódszer: Műlegyező horgászat
-
Petőfibányai bányató
-
Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken!
A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m.
A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék.
A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk.
Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon.
Kíméleti területté nyilvánított Jászsági főcsatorna szakaszokon horgászati és halászati tilalmi időszak január 01. napjától-december 31. napjáig tart:• A Jászsági főcsatorna Tisza-tó zsilipjétől a folyásiránnyal egyezően a jobb és bal parton 50 m hosszon.
A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.
-
Laskó-patak középső szakasz
A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik. Egerbocsi forrásvidékétől egészen a Tisza-tóig a patak hossza 74 kilométer. A Laskó-patak a Tisza középső szakaszának kis méretű, jobb oldali mellékfolyója.
A középső szakasz Egerszalók és az Újlőrincfalcai közúti híd közötti szakasz. Hossza kb. 70 km. -
Markazi tározó
A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést. -
Felsőtárkányi Alsó Horgásztó
A 0,2227 ha területű Alsó-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon ősztől-tavaszig csak műcsalis, egyéb időszakban az úszós horgászmódszerek is alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított.
-
Felsőtárkányi Felső Horgásztó
A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcsalis és úszós horgászmódszerek alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított. Napijegyváltásra az Alsó-tónál lévő horgászházban március-november hónapokban, hétvégénként van lehetőség. A tóparti rendezvények idején a napijegyváltás szünetel. A horgászati időpontok a Felsőtárkányi Sziklaforrás Egyesület honlapján és Facebook oldalán lehet tájékozódni.
-
Gyöngyös-patak
A Gyöngyös-Patakot a Mátra hegység déli oldalán kialakult völgyek vízgyűjtő területei táplálják. Magyarország leg magasabban fekvő ivóvíztározója (Csórréti tározó) a forrásvidék, forrásai 700-800m magasságban fakadnak. Vízhozama igen hektikus, az év nagyobb részében a pisztráng és domolykó szintáj halainak megfelelő lenne, de sajnos előfordul a nyári csapadék szegény időkben amikor Gyöngyössolymos után kiszárad a medre. A halfauna fenntartása még szabályozott keretek között is nagyon nehéz. Jellemző hala a domolykó valamint a mesterségesen telepített sebespisztráng. Horgászat a vízterületen csak eseti engedéllyel lehetséges. Napijegyes horgászatra további intézkedésig nincs lehetőség!
-
Görbeéri-tó
Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó.
A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert TSZ-tó kifejezés. Kezdetektől fogva horgászati célból a Hatvani Horgász Egyesület kezeli a tavat.
A tó halgazdálkodása az óta is folyamatos. Évi két-három alkalommal vannak haltelepítések. A ponty két-három nyaras korosztálya mellett, évente ragadozóhal telepítés is történik, főként süllő és harcsa kerül kihelyezésre.
A tó halállományában megtalálhatók még csuka, amúr, busa, kárász, karika keszeg, dévér keszeg, bodorka, küsz.
Azok a horgászok, akik már rendelkeznek az adott évre állami horgászjeggyel, válthatnak éves vagy napi területi jegyet!
A mederfenék elég változatos 1,5m-7m-ig változik.
A horgászok körében főleg a feeder horgászat elterjedt. Eredményesen lehet úszós módszerrel is horgászni. Akik, harcsáznak azok a „stupekos” módszert részesítik előnyben.
Csónak és etetőhajó használata nem engedélyezett.
A tópart horgászhelyei autóval megközelíthetőek.
A haltelepítések után 3 nap általános horgászati tilalom van! Ebben az időszakban nem lehet napi területi jegyet vásárolni. -
Bélapátfalvai lakvölgyi tó
Völgyzáró gáttal létrehozott, önkormányzati tulajdonban levő 1. 7824 ha. területű, 200 m horgászható partszakasszal rendelkező víz terület, látványos természeti környezetben.
-
Eger-patak
Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó források, vízfolyások táplálják. Záporok, hirtelen hóolvadást követően rövid ideig tartó árhullámok alakulnak ki. A halgazdálkodási terület északi határa Almár vasúti megállónál lévő mederátjáró, déli határa a Nagytálya községben található duzzasztómű. A vízterület kitűnő horgászlehetőséget biztosít a városi és a természetközeli horgászatra. Jellemző halai a sebes pisztráng és a domolykó. Az Eger városban található Sas utcai hídtól északra csak műcsalis, míg innen délre bármely horgászmódszer alkalmazható.