Horgászmódszer: Műlegyező horgászat

  • Gólem-tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.

  • Debreceni-tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.

  • Bózsva patak (Török patak torkolatától a Ronyva patakba történő betorkollásig)

    A Bózsva-patak a Ronyva kis vízhozamú mellékvize, Zemplénben, Bózsva település nyugati határában ered, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. A patak NATURA 2000 , különleges természetmegőrzési területen halad. Ezért fokozott figyelmet igényel a patak megközelítése, mivel több terület lezárásra került, ahova belépni csak a Természetvédelmi Hatóság alkalmazottainak és meghatalmazottjainak engedélyezett!
    A nem elzárt területek is védelem alatt állnak. De ezen területeken a hatóság engedélyezte a horgászatot. Engedélyezési határozat száma: BO/32/04795-5/2022

  • Bózsva-patak (forrástól a Török-patak betorkollásig)

    A Bózsva-patak a Ronyva kis vízhozamú mellékvize, Zemplénben, Bózsva település nyugati határában ered, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. A patak NATURA 2000 , különleges természetmegőrzési területen halad. Ezért fokozott figyelmet igényel a patak megközelítése, mivel több terület lezárásra került, ahova belépni csak a Természetvédelmi Hatóság alkalmazottainak és meghatalmazottjainak engedélyezett!
    A nem elzárt területek is védelem alatt állnak. De ezen területeken a hatóság engedélyezte a horgászatot. Engedélyezési határozat száma: BO/32/04795-5/2022

  • Csepel tó

    A tó jellegét tekintve agyagbánya tó. Területe 4,4 ha, átlagmélysége 2 m. A tó teljes terjedelme horgászható.
    2008-ban állomány frissítése céljából 6 mázsa extra méretű ponty került a vízbe, amelyeket 5 kg méretkorlátozással óvunk.
    Megközelíthető Sárospatak, Gárdonyi út felől.

  • Borsodsziráki tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó Borsodszirák községtől északra helyezkedik el, a községtől mintegy 300 m távolságra, a Borsodszirákot Edelénnyel összekötő közlekedési út jobboldalán, attól kb 150 m-re. A tó kavicsbányászatból visszamaradt vízfelület, a bányaművelést régen megszüntették. Ponty, csuka, compó, kárász, ezüstkárász állomány él a tóban, számos keszegféle is megtalálható benne.

  • Bán patak (Lázbérci víztározótól a Sajóba torkolásig)

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Bán patak a Bükk hegység északi lejtőjén ered. Teljes hossza az eredettől a Sajó folyóba való beömlésig 23,9 km, ebből 3 km esik a Lázbérci víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe. A patak végig folyik Dédestapolcsányon, Bánhorvátin, Nagybarcán és Vadnán.

  • Bódva patak

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A Bódva patak a Szlovák-Érchegység déli területén ered, felső szakasza a Tornai karsztvidék területére esik, ebből eredően vízminősége karbonátos jellegű. Magyarország területére Hídvégardó határán lép be. A Bódva patak magyarországi szakaszának hossza 61 km. Boldva község területén torkollik be a Sajó folyóba. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori még a csuka.

  • Bodrog folyó országhatártól a Tiszába torkollásig

    A Bodrog folyó az alacsony Tátra és a Kárpátok észak-keleti részének gyűjtővize. Az Alföldre érve a terepviszonyokat követve rendkívüli kanyargós jó halnevelő képességgel rendelkező vízfelület, mely közepes áradáskor is megtölti az ártérben lévő holtágait elősegítve ezzel – amennyiben szerencsés időben van az áradás, a halállomány regenerációját.
    Jellemző halai keszegfélék, élén a jásszal, ponty, süllő, harcsa és évjárattól függően a csuka is.
    Népszerűségét a szinte mindenkor fogható fehér hal állománya, illetve a viszonylag könnyen megközelíthető jobb partja adja.

  • Bodroghalászi (Szőlőskei) holtág

    Sárospataktól a bal oldali töltésen haladva érhetjük el a 3 bögéből álló holtágrendszert, mely a könnyen megmerülő holtágak jellemzőit képviseli. A tavaszi telepítések a vízjárástól függően alakítják a mindenevő halak állományszerkezetét és megfelelő vízállás mellett, különösen a csuka szezonális foghatósága vonzza a jó tájékozottsággal rendelkező horgászokat.