Horgászmódszer: Műlegyező horgászat

  • Kis-Zátony (Holt-Duna)

    Zárt mentett oldali holtág, területe 3,2 hektár, a vízpart magán ingatlanokkal van kürülvéve.

  • Kistómalom

    Soprontól kb. 4 km-re északra, a Szárhalmi erdő mellett található. 17 db 2-3 személyes horgászállással rendelkezik. A gátról is szabad horgászni (a zsilipről nem).

  • Kimle I. sz. kavicsbánya tó

    A Kimlei Sporthorgász Egyesület 1999-ben jött létre. Az egyesület már csak egy horgásztóval rendelkezik, amely eredetileg kavicsbánya volt. A tó területe kb. 1,5 ha, átlagos vízmélységük 2-3 m, de helyenként több mint 5 m is lehet. A tavak vízutánpótlását a csapadék és a Mosoni-Duna biztosítják, a víz minősége kitűnő. A jellemző halai a ponty, amur, csuka, süllő és a harcsa. A tóra váltható az éves jegyen kívül napi és hetijegy is.

  • Kis-Rába (GySEV vas.híd-Rábca)

    A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. Nick határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A nicki műgát 1934-ben épült. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderes.

  • Kis-Rába (Miklós mjr- GYSEV vas.- híd)

    A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. Nick határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A nicki műgát 1934-ben épült. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderes.

  • Kepés-Lesvári csatorna

    A Képes-Lesvári csatorna Mórichida és Abda között helyezkedik el. Jellemzően keszegfélék lakják.

  • Keszeg ér

    A Keszeg-ér Győr-Moson-Sopron megyében ered. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Győrsövényháznál eléri a Rábcát. A Keszeg-ér vízgazdálkodási szempontból a Rábca és Fertő-tó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.

  • Kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna

    A kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna Bősárkány és Osli között helyezkedik el. A Rábcával van közvetlen összeköttetésben. A vízben keszegfélék, csuka, kárász is található.

  • Kardos ér

    Az Sopronkövesden az országhatártól az Ikva-patak torkolatig.

  • Ikva patak (és vízrendszere)

    Ikva-patak (Sopronban az országhatártól a Hanság-főcsatorna torkolatig Tőzeggyármajorban), Tauscherbach (Ágfalván a határon), Liget-patak (Ágfalvától az Ikva-patak torkolatig), Sós-patak (Sopronban az országhatártól az Ikva-patak torkolatig), Kecske-patak (Sopronban, a Ferencz forrástól az országhatárig Harkán) Ausztriában beletorkollik az Arany-patakba (Goldbach), Gida-patak (Sopronban, a Várisi úttól a Kecske-patak torkolatig Harkán), Gida-pataki víztározó (Gida-patakon a Brand majori szőlők alatt) Kiszáradt, Rák-patak, Arany-patak (Nagycenken az országhatártól az Ikva-patak torkolatig), Csörgető-patak (Pereszteg).