Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Műlegyező horgászat

  • Ludányhalászi sóderbányató (I-II.)

    Évtizedek óta a környék egyik legkedveltebb horgász- és kirándulóhelye, természetvédelmi közegben, számos védett növény és állatfaj élőhelyét biztosítva. Vízminőségünk kitűnő, a halasítás intenzív.

    A víz mélység átlag 3,5 méter, sóderes alapú aljzattal, helyenként iszapfoltokkal. A több mint 30 hektáros „Pontyos-tó” és a 2,6 hektáros „Élmény-tó” több mint 200 tag, és a hozzánk látogató több ezer vendég számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Évente számos horgászversenyt, családi és közösségi programot, tóparti fesztivált rendezünk a hozzánk látogatók kiszolgálása érdekében. Szlogenünk: Szenvedélyünk a peca!

  • Diósjenői víztározó

    A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést

    http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:

    A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.

    Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.

  • Égeres I. tó

    Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két Égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
    A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
    Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
    E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
    A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
    A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
    A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba.

  • Égeres II. tó

    Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
    A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
    Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
    E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
    A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
    A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
    A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba.

  • Által-ér a Bánhidai erőműi tó befolyásától a Bokodi víztározóig terjedő szakasza, a Környei Öreg-tó kivételével.

    A folyó átlag mélysége 60 cm, átlag szélessége a torkolatnál 6 méter, egyébként 2-3 méter. A horgászegyesületünk évente telepíti az erőműi tóval együtt. A napijegyünkön az Által-ér víztérkódja együtt szerepel az erőműi tóéval. Külön napijegy az Által-érre nincs! Az Által-érre vonatkozó horgász szabályok megegyeznek az erőműi tóéval.

  • XIV/A Aknai ülepítő

    Felsőgalla Horgászegyesület (Kéki tó) Víztérkód 11-039 A tó festői környezetben helyezkedik el , kialakulása a térségben folyt bányászathoz köthető . Vizét a kristálytiszta Galla patak táplálja . tisztaságát bizonyítja , a számtalan édesvízi medúza is .

    Területe 8.3 ha , melynek jelentős részét , sűrű nádas fedi . Sekély vízmélységű , iszapos aljzatú tómeder . Jelentős , intenzíven telepített halállománnyal rendelkezik .

    A tóban megtalálható:

    ponty
     amur
     kárász
    compó
    dévérkeszeg
    bodorka
    küsz
    harcsa
    balin
     süllő
    csuka

     Egyedülálló , hogy a fokozottan védett szivárványos ökle szintén nagy számban jelen van vizünkben . A törpeharcsa , gyakorlatilag eltűnt a tóból , köszönhetően a tudatos halgazdálkodásnak , és a folyamatos csapdázásnak . Igazán kapitális példányok eddig nem kerültek kifogásra , de aki ide ellátogat , bőséges fogásban reménykedhet . A tóban számtalan nagy testű amur és ponty él , mely egyedeket egyesületünk méretkorlátozással véd .

    A tó és környezete rendszeresen karbantartott.

  • Síkvölgyi zápor és pernyetározó

    A tavak a bányatömedékeléshez használt homok bányászata során keletkeztek, tehát bányató jellegűek. A tavakat ölelő völgyet délről a Vértes hegység vonulata szegélyezi.
    Az I. tó medre változatos, marásokkal, dombokkal tördelt iszapos, köves és homokkal borított fenekű, a víz mélysége 1 és 3,5m között váltakozik, vize kissé zavaros, a tó déli oldala füzesekkel, nádassal borított csak 2-3 helyen horgászható. A tó többi része helyenként nádassal és füzessel szegélyezett a gátról és a kiépített esőbeállókkal ellátott helyekről horgászható, de a parkolási lehetőség egyes helyeken korlátozott.
    A II. tó vize tiszta, jól átlátszó, medre három medencére osztható. Az első északi medence 3-9m mély vizű, nyugati oldalán egy füzes, nádasos sarokkal és füves réttel induló, majd fákkal benőtt magas parttal szegélyezett, északi oldalán sziklás gátoldallal, keleti oldalán füves, homokos, lejtős gátoldallal szegélyezett. A fenék jobbára agyagos, középen a mély árokban kissé iszapos. A gátoldalakon és a füves réten kiépített esőbeállók, a magas parton 3 kiépített horgászhely áll rendelkezésre. A tó középső medencéje kissé elszűkülő majd újra kiszélesedő, közben egy bozótos homokzátonnyal tagolt, medre változatos, a mély medencéből a zátonyig folyamatosan emelkedő, enyhén iszaposból homokosra, majd a zátony után iszaposra váltó fenékkel. A vízmélység 7-ről 2m-re a zátonykörül 1-0,5m-re csökken, majd a szélesebb részen 1-2m között változik, az öblök medre is dombokkal tarkított. A középső medence K-i partja füzessel, nádassal szegélyezett 3 horgászhellyel. A nyugati oldal elején egy füves hely is található kiépített esőbeállóval, széles horgászhellyel, ezután füzessel szegélyezett öbölben végződik egy horgászhellyel és nagy kiterjedésű füzes-nádas partszakasszal.
    A tó déli medencéje elszűkülő változó mélységű 1,5-2,3m mély vízzel a dél-keleti sarokban tuskókkal, füzessel, a K-i parton összefüggő füzes-nádas partszegéllyel, a Ny-i oldalon hosszú, homokos, kissé köves partszakasszal, itt 3 esőbeálló található. A mederfenék itt váltakozva homokos és iszapos. A Ny-i partszakasz elején kiépített állásról a középső medence öble is részben horgászható. A II. tó partjának nagy része gépjárművek elöl lezárt terület, parkolási lehetőség a tó ÉNy-i sarkánál kialakított horgászparkolóban van az egyesületi iroda is itt található. Korlátozott parkolási lehetőség még a tó DNy-i végén a Süllő utcában a tó part felöli oldalon is van.

  • Tarján B Táblai halastó

    Az Egyesületünkről
    Az Egyesületnek 182 rendes tagja van és az alapszabályunk értelmében Egyesületünknek további maximum 76 pártoló tagja lehet. Ezen felül kb. 50 gyermek horgászunk is van. A közel 300 taggal működő Sporthorgász Egyesület Tarján a község legnagyobb civil szervezete.
    Az Egyesület szervei és tisztségviselői, melyet az Egyesület 2020. február 23-i közgyűlése választott meg 5 éves időszakra:

    Elnökség:
    Gábor Zoltán, elnök
    Hullár Norbert, titkár
    Kailbach Gergely, gazdasági vezető
    Straubinger Zsolt, tógazda.

    Ellenőrök:

    Főellenőr: Ongrádi Zsolt +36 30 900 03 95
    Ellenőrök:
    Vörös Balázs +36 20 347 53 52
    Veres Viktor +36 30 634 58 83
    Veres János +36 30 238 21 95
    Konkoly Krisztián +36 70 987 95 97
    Fekete Zoltán +36 20 852 40 12

    Felügyelő Bizottság:
    Fülöp István, a felügyelő bizottság elnöke
    Pető Tibor, a felügyelő bizottság tagja
    Halgas Csaba, a felügyelő bizottság tagja

    Fegyelmi Bizottság:
    Kailbach Attila, a fegyelmi bizottság elnöke
    Werli Krisztián, a fegyelmi bizottság tagja
    Straubinger József, a fegyelmi bizottság tagja

    Építésügy:

    Straubinger József
    +36 30 555 7153

    Az Egyesület története

    A Sporthorgász Egyesület Tarján 1972-ben alakult meg, 13 tornyópusztai és tarjáni alapító taggal.

    Az alapító tagok névsora:

    Kórodi Béla, Tornyópuszta
    Mag Tibor, Tornyópuszta
    Boda Sándor, Tornyópuszta
    Horváth Imre, Tarján
    Gábor József, Tarján
    Straubinger Márton, Tarján
    Barta Gyula, Tarján
    Vas István, Tornyópuszta
    Pöttös Ferenc, Tornyópuszta
    Rituper István, Tornyópuszta
    Klipács Sándor, Tornyópuszta
    Kecskés József, Tornyópuszta
    Kecskés Ferenc, Tornyópuszta.
    1972-ben az éves tagdíj 300 forint volt! Az Egyesület első elnöke Boda Sándor volt. A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette, Mag Tibor javaslatára, ami “papíron” a nagy tó déli partja felett húzódó “Gyümölcsös” – szilva- és cseresznye fákkal, egressel beültetett terület – öntözését szolgálta volna. Amint kiderült az igazság, hogy az öntözés csak egy alibi és a valós cél horgászat, Mag Tibor pártfegyelmit kapott.
    Egyesületünk egészen 1999-ig csak bérlője volt a tarjáni horgásztónak, melyet az Egyesület a privatizáció során, pályázat útján vásárolt meg a Környei Mezőgazdasági Kombináttól ill. annak jogutódjától a Környei Agráripari Rt-től. Ettől az időponttól kezdve az Egyesületünk saját tulajdonú, 20 hektáros vízterülettel rendelkezik.

  • Szomódi vízfolyás tavai

    Vízterületünkön napijegyes horgásztatás nincs.