Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Műlegyező horgászat

  • Jaba víztározó

    A Tározó Somogy megyei Lulla, Sérsekszőlős, Bálványos, Zala községek külterületén a Jaba patak 15+425 – 16+860 km szelvénye között helyezkedik el. A dombok közt fekvő 19,2 ha-os tó igazi természeti szépség, csendjével, eredeti élővilágával, kellemes lehetőséget biztosít a Tabi, és a környékbeli lakosok számára a pihenésre és a horgászat művelésére.
    Tagságunk amatőr horgászokból áll. Az egyesületünk célja a horgászat népszerűsítése, a természet védelme és arra nevelés, ezért kiemelten kezeljük az utánpótlás nevelést.

    Fogható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa,kárász, keszeg és törpeharcsa.
    Rendszeresen telepített halak ponty, süllő és csuka.
    A tervszerű telepítéseknek köszönhetően a tározó halállománya jó, a békés halak mellet a ragadozóhalak is megtalálhatók.
    A tározón az Országos Horgászrend érvényes, darabszám és méret korlátozással!

  • Kapos csatorna (Kaposfő-Attala)

    Somogy megyében Kaosfőn eredő Kapos csatorna Attaláig tartó szakasza. A csatorna a megyén áthaladva vadregényes mezőkkel tarkított útvonala igazi cserkelős horgászatot biztosít szélességével és mélységével.

  • HÁRSASBERKI HALASTÓ

    A Hársasberki-horgásztó Kisgyalán falu végén, a Göllébe vezető közút mellett (amely kettészeli a Hársasberki-tavat), annak északi oldalán terül el, mintegy 50 hektáros horgászható vízterülettel. (Megjegyzés: az alapadatok között írt 318,8 hektár valós adat, ami a tó teljes területét illeti, azonban ebből csak az északi 45 hektár a horgásztó, a többi intenzíven kezelt halastó a Tógazda Halászati Zrt. kezelésében.) A horgásztó fő halai: ponty, amur, szürkeharcsa – ezek a halfajok kiemelkedő mennyiségben és méretben vannak a tóban -, vegyes keszegfélék, csuka, süllő. Az egyesületnek mintegy 120 tagja van, a vendéghorgászok napijegyet a főállású halőröktől a tóparti halőrháznál válthatnak. FIGYELEM! A NYITVATARTÁS VÁLTOZÓ, ONLINE JEGYVÁLTÁS ELŐTT NÉZZE MEG AZ EGYESÜLET SAJÁT WEBOLDALÁT, VAGY ÉRDEKLŐDJÖN A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMON: +363020138027

  • Deseda tó

    Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a DESEDA.

    Deseda

    A tó valamint erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt.

    A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakasz a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelye. A Desedát teljes egészében körbe veszik változatos túrautak, melyek járhatók kerékpárral is.

    Hidegebb teleken a tavat ellepi a korcsolyázó emberek hada. Főként a 67-es főút hídja és az arborétum közötti területre koncentrálnak, a kedvező feltételek miatt.

    Halfauna:

    békés halak: ponty, amur, dévérkeszeg, kárász

    ragadozó halak: süllő, harcsa, csuka

    ezeken kívül megtalálható még: compó, balin, fehér busa, angolna, kősüllő, karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorka, küsz, sügér, koi ponty, naphal, vágódurbincs, törpeharcsa, folyami géb, kínai razbóra

    védett halak: szivárványos ökle, vágó csík, réticsík

    Megközelítés:

    A tó több irányból megközelíthető. Kaposvár irányából érkezve a Toponári városrészben a „Vízi sporttelep” táblát követve juthatunk a tó keleti partjára. Kaposfüreden a templomnál kell leténi a főútról, ahonnét murvás út visz a vízpartra. A 67. számú főút Somogyaszaló előtt áthalad a tó északi részén.

    Történet:

    A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 1974-ben. A tó 8 km hosszú, 26 km kerületű, 245 ha területű és 8,2 millió m3 vízet tárol. Vízgyűjtő területe 170 négyzetkilométer. A Desedát árvíztározóként hozták létre, de a kezdetektől fogva célpontja volt a kaposvári horgászoknak. 1974-től már horgászat folyt a vízen, amikor a Kaposvári Sporthorgász Egyesület lett a halászati jogok birtokosa.

    Közel ötévi áldozatos munkával egy csodálatos, jó fogási eredményeket produkáló horgászvíz alakult itt ki. A szövetségi kezelés alatt aztán mindez az ellenkezőjére fordult: betelepítették a tájidegen, nem őshonos busát, majd pontosan e halfaj miatt lehalászták a tavat. Mérhetetlen károk keletkeztek az élőhelyben és a tavi életközösségben egyaránt. Szerencsére a tó jelentős önfenntartó képességgel bír; ennek hála, hogy ma is közel átlagos horgászvíz maradt.

    A tározó és környezete helyileg védett természetvédelmi területté való nyilvánítása megtörtént.

    Horgászati lehetőségek:

    Vízmélysége, mederalakulása változatos képet mutat. A gáthoz közelebb eső részeken 3 – 3,5 m, a tó más részein (különösen a 67-es sz. úttól északra) 1 m körüli a víz mélysége. A Deseda tó fantasztikus lehetőségeket rejt horgászati szempontból. Hosszú partszakaszai jelentős számú horgász egyidejű elhelyezését és szórakozását teszik lehetővé. A csónakos horgászat is kedvező lehetőségeket biztosít a halfogásra.

    A tó a Kaposvári Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. A Deseda tó és környékének használatáról és védelméről önkormányzati rendelet rendelkezik (link). 2011. január 1.-től a ismét a KAPOSVÁRI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET a tó halászati kezelője.

  • Bélavári Nagybányató

    A jelenlegi 1 es tó területéről a meddő réteg letermelése és a szállítási utak kialakítása 1976-ban Indult el. 1977-ben kezdődött meg a tényleges kitermelés E-652-es vonóvedres kotrókkal.
    A tó vízmélysége a technológiából adódóan 4-6 méter, az aljazat dimbes-dombos, árkokkal szabdalt volt, ami mára a Dráva áradásai és az áramlatok miatt egyenletesebb lett.
    A Dráva szinte az első évben elöntötte a kikotort tavat és nagy mennyiségű folyóvízi halat hozott a tóba.
    A 2-es tó kotrása 1982-ben kezdődött el. A technológia megegyezett az 1-es tóéval. A tó jelenlegi formáját a 3-as tó meddője egy részének a tóba visszatöltésével 1984 – ben fejeződött be.
    A menetrendszerű tavaszi zöldárak e tavat is feltöltötték a Dráva halaival.
    Ezzel egy időben kezdődött el a 3-as tó kotrása is. A 3-as tó kotrásánál már egy nagyobb teljesítményű kotró is részt vett, ami elméletileg 8 m mélységről tudta szedni a kavicsot, a későbbi meddő visszatöltések miatt ez ma már nem nagyon érzékelhető.
    1985-ben kezdődött a 6-os és a 4 es tó területének előkészítése. A 4-es tó kotrása még ebben az éven elkezdődött.
    A nagy tó területén először felszíni kitermeléssel, homlokrakodókkal kezdődött el a kitermelés 1986-ban, ugyanebben az évben kezdődött az 5-ös tó kotrása is. A nagy tó kotrása 1987 ben indult el 1 db E 652-es 1 db UB 1252 vonóvedres kotróval 6-8 méteres vízmélységgel, változatos mederfenékkel.
    A szokásos zöldárak itt elvégezték a telepítést, nagy mennyiségű nagyhal, apróhal került a tavakba.
    1992 májusában a bányát a vízvári BHV Mg ZRT eladta a pécsi székhelyű Dráva-kavics és beton kitermelő és feldolgozó építőipari kft-nek. Az új tulajdonos még ebben az évben egy elektromos szívókotrót állított üzembe. Ez a kotró alakította ki a tó jelenlegi alakjának a nagy részét. Ez a kotró már 10 méter mélyen tudott dolgozni, ennek köszönhetjük a tómeder dimbes-dombos aljzatát 4-10m közötti mélységgel.
    A tó mélységének növelésére egy drótköteles úszókotrót állítottak üzembe, de az erőltetett kitermelés és minőségi problémák miatt nem sikerült a mélyebb kotrás. Hivatalosan 2010 ben fejezték be a kavicsbányában a kitermelést.
    Kezdetekben a horgászat a Drávára is érvényes területi engedéllyel volt lehetséges.
    A haltelepítéseket hosszú éveken keresztül a Dráva végezte el.
    2001 és 2011 között a bányatavak kezelője Barcsi Horgászegyesület volt, ebben az időszakban az éves rendszeres telepítések miatt sok tükörponty és amur került a tavakba. A nagy tó horgászati hasznosítása 2010 ben a Bélavári Horgászegyesülethez került, majd 2011-ben a többi tó is. A 2015-ös évben új tulajdonosa lett a bányatavaknak és a hozzátartozó földterületeknek is, ezzel egy időben került a horgászati hasznosítás társaságunkhoz és a horgászvíz neve Bélavári Nagy- bányató Baráti Kör lett.
    Kellemes kikapcsolódást, jó fogást kívánunk, és görbüljön a vége!

  • Bélavár II. ütem bányatavak, Csikos tavak

    A falu északi részén fekvő bányatavak egy legelő szélén találhatóak. A tavak környezete rendezett rendszeresen karbantartott. Halfaunájában nem ritka az aranykárász és a compó. Ragadozókban a csuka süllő és a harcsa is jelen van.
    Évente egy alkalommal van haltelepítés amikor őshonos halfajokat telepítünk.

  • Bélavári Dráva Holtág

    A Dráva folyó mellékága holtág mindenben megegyezik a Dráva folyó vizével.

  • Bolhó tőzegbánya tó

    Bolhó tőzegbánya tó

  • Balaton és vízrendszere

    Ide kattintva éred el a parti, a csónakos és az általános horgászjegyeinket!
    A behúzós (bojlis) jegyeinket keresd a „Balaton” menüpontban!

  • Újpesti öböl

    Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségéhez tartozó vízterület, külön jegyet nem lehet váltani rá.