Műlegyező horgászat módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Műlegyező horgászat módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.

Fertőszéplaki tavak (IV-VI,)
A Fertőszéplaki téglagyár által kialakított tavak
Adatlap megnyitása →
Dunakiliti és Vajkai holtágak
Zátonyi zsiliptől a Püski zsilipig terjedő szakasz
Adatlap megnyitása →
Dunakiliti mederátvágás
A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.
Adatlap megnyitása →
Concó-patak két szakasza
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →
Cuha és Hódos ér (megyehatárig)
Időszakosan megfelelő vízborítottságú.
Adatlap megnyitása →
Cuhai Bakonyér
A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidék
Adatlap megnyitása →
Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vid
Adatlap megnyitása →
Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →
Bácsai 3. sz. agyaggödör
5,5 hektáros tiszta vízű bányatavunk festői környezetben várja a horgászat szerelmeseit.
Adatlap megnyitása →
Bácsai csatorna
Elterülési része a mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →
Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
Adatlap megnyitása →
Bácsai 1-es és 2-es számú anyaggödör
Egy régóta működő, tradicionális horgász egyesület víz területe a Kisbácsai tó. A tavon csak egyesületi tagok, és a MOHOSZ által kiadott, gyermek jegy birtokosa horgászhat. Három víz területből áll. Ebből intenzíven egyet a legnagyobb méretűt telepít
Adatlap megnyitása →
Abdai holtág
Időszakosan vízzel borított terület. Két részből áll, amit egy fő út szel ketté.
Adatlap megnyitása →
Tabajdi horgásztó
A Toldi Horgász Egyesületet a 70-es évek végén alapították. Alcsútdoboz - Tabajd határában fekvő régi sóderbányaként működő, a bezárását követően a bányaterületen felgyülemlő vízfelületet az alapító tagok kihasználva, halállomány telepítésével horgás
Adatlap megnyitása →
Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas. A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kal
Adatlap megnyitása →
Vidámparki-tavak
Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem. Kulturált környezetben könnyen megközelíthető! Család barát horgász-vizek.
Adatlap megnyitása →
Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióa
Adatlap megnyitása →
Nádor-csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól Fejér megye határáig a 88+129 – 36+760 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárd
Adatlap megnyitása →
Nagykarácsonyi horgásztó
A tó egy tórendszer része . A Dunából és a környék forrásaiból táplált patak biztosítja a folyamatos víz utánpótlást . A horgásztó szépségét az érintetlen környezet és kevésbé beépített horgászhelyek adják . Rengeteg madárfaj és sok vad is felkeresi
Adatlap megnyitása →
Nádor csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól az Ősi duzzasztóig – 88+129-110+062 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárd
Adatlap megnyitása →
Gaja-patak Fehérvárcsurgói-tározótól a mohai közúti hídig terjedő szakasza (Gaja-patak felső)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót
Adatlap megnyitása →
Göbölyvölgyi horgásztó (Császárvízi horgásztó)
Egyesületünk 1984 májusában alakult. A 4,8 hektáros Göböly völgyi tó partján kínálunk felejthetetlen horgászélményeket tagjainknak és az ide látogató vendégeinknek. Fogható itt ponty, amúr, csuka, süllő, harcsa természetesen keszeg és kárász de ritká
Adatlap megnyitása →
Gaja-patak (24+300-37+780)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót
Adatlap megnyitása →
Gaja-patak a mohai közúti hídtól a Nádor-csatornába való betorkollásig (Gaja-patak alsó)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.