Napi területijeggyel három vízterületünkön horgászhat a Bokodi Öreg tó mellett, az Erőműi tavon és a Pénzespataki XVI/1-es tavon.
A Bokodi Öreg-tó az Által-ér felduzzasztásával keletkezett. A XIX. századi katonai térképeken már a mai helyén létezett, tavas, mocsaras jelleggel. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott.
A tavat Komárom Esztergom Megye legnagyobb vízfolyásának, a Vértes hegység lábánál eredő 47,5 Km hosszú Által ér tatabányára érkező szakaszának a felduzzasztásával hozták létre a múlt század első harmadában az 1930-as években. A mesterségesen kotort medencét felduzzasztották, s abba terelőgátakat telepítettek, melyek az erőmű hűtésére szolgáló víz terelését oldotta meg. A tó 80 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt leeresztve, lehalászva nem volt! ŐS VÍZ!!! 2004 végéig meleg vizes tóként működött. A Bánhidai II Erőmű leállása óta hideg vízü tározó.
A tó közepén gátrendszerrel.
Fenékviszonyok: köves és iszapos tófenék váltakozva.
A CENI északi és déli partján 254 stég található, melyeken felépítményként horgászházak találhatóak. Kitűnő, többnyire etetett horgászhelyek. A fogási eredmények
a Ráckevei holtág fogási eredményeivel vetekszik, napjainkban megelőzi.
Területi jegy „Napi” a Haluska Étteremben váltható a tó nyitva tartási idejében. (Nyitva tartási időt a helyihorgászrend tartalmazza)
Területi jegy „Éves” a Csőri-csali Horgászboltban váltható. (2500 Esztergom, Rudinay tér 3.)
A Császári HE saját tulajdonában található közel 9 hektáros horgászvízben változatos halfauna várja a horgászokat.
A Zagyva folyó az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. A teljes hossza 179.4 km A Zaggyva folyó középső szakasza a Jobbágyi közúti hídtól a Jászberényi vasúti (vashíd-ig) terjed.
A Tarnóca Horgász Egyesület 1993.évben alakult Detk községben, helyi horgászok kezdeményezésére. Az egyesület megalakulását az motiválta, hogy a Detk község határában folyó Tarnóca-patak halászati víz területté vált, így a helyi horgászok igényeinek megfelelt. A víz terület Detk község közigazgatási területén a 027 és 062 hrsz. lévő, a 3-as számú főút Kápolna és Detk közötti szakaszától a Budapest-Miskolc vasútvonalig terjed. Fő halfaja a ponty, csuka, és vegyes keszeg. Ezeket évente 2 alkalommal telepítjük, de több féle hal is megtalálható. Szép, tiszta környezet. Többféle madár is talál fészkelő helyet . /vadkacsa, gém,daru/
Kizárólag Sporthorgász lehetőség. A Verpeléti Bányatavat 2017 évtől A verpeléti HE. kezeli. A tó sóderbánya ként üzemelt előtte lévő években. Tó telepítése két alkalommal történik, és kizárólag pontyot helyezünk ki a vízbe. A tóban nem ritkák a 10 kg feletti példányok sem. A területet kamerával is figyeljük.
A vízterületen kizárólag előre, telefonos egyeztetéssel lehet napijeggyel horgászni. Tehát, hivatalos nyitva tartás nincs. Előny a hétvégi horgászat. Napijegy vásárlása, kizárólag Offline rendszerben lehetséges.
Kisebb Csoportok, baráti társaságok jelentkezése is megoldható.
Szeretettel várjuk a régi és új horgászni vágyókat.
Horgász üdvözlettel: Verpeléti H.E. Vezetősége.
A Vezekény-völgyi víztározó Pétervásárától déli irányban, mintegy 2 km-re található 5 hektáros horgászvíz. Változatos halállománnyal rendelkezik, vizében megtalálható halak: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng, dévérkeszeg, ezüstkárász, egyéb keszegfélék.
A tó Visonta településtől nyugatra, a külfejtéses lignit kitermelés (nyugati bánya) rekultivációs területén alakult ki. A Mátra hegység valamint az Alföld határvonalán. A bányászati tevékenység következménye, hogy a tó 60-80m-el a környező területetektől mélyebben fekszik. Minden környezeti hatástól elzárt, önálló ökoszisztéma. A tavat a Mátra hegységből a mélyebb rétegekben leszivárgó rétegvizek táplálják, így a vízszint ingadozása minimális. Átlagmélysége 3-4m, a legmélyebb pontja 5,3. A bányarekultiváció következménye, hogy partjai rézsűs szerkezetűek, igen hamar mélyülnek. A kialakított stégek előtt már 3-4m-es vízmélységek találhatóak. A környezeti hatásoktól védve nagyon gazdag vízi növény világ alakult ki, nem ritkák az akár 2-3 magasra felnövő hinarasok. A tó közel 1/5-ét borítják hínár mezők, megfelelő élet és búvó helyet biztosítva az igen gazdag természetes halszaporulatnak. A tavon a horgászhelyekhez csak gyalogosan lehet eljutni a kiépített gyalog úton. A tavon csak a kijelölt 17db horgászhelyeken lehet békéshalas horgászatot folytani. Kiépített parti valamint fix és úszó stéges horgászhelyek találhatóak. A stégek 2fő biztonságos horgászatát tudják biztosítani. Csak Catch & Release (Fogd meg és engedd vissza) horgászat engedélyezett! Pergető módszerrel az egész tavon folytatható horgászat, de csak partról. Békéshalas horgászat esetében a javasolt a spic (5-10m távolságban) vagy matchbotos és a féder technikák alkalmazása. A terület sajátossága, hogy a külvilág zajaitól, urbanizációtól, teljesen elzárt. A pihenésre, kikapcsolódásra vagy esetleg túrázásra vágyók kis szigete. A tavon napi jeggyel, 24 órás jeggyel, valamint éves területi jeggyel lehetséges a horgászat. Éjszakai horgászat engedélyezett, (kivétel a napijeggyel rendelkező horgászok) a helyi horgászrend szerint.