Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Match botos horgászat

  • Abdai Kavicsbánya I.

    AZ ABDAI I: KAVICSBÁNYATÓ HORGÁSZRENDJE
    1. Az Abdai I. tavon a bányaművelés alatt álló, táblákkal megjelölt területen tilos a horgászat!
    2. A vízterületen, az egyes haltelepítések után a telepítést követően teljes horgásztilalom van a telepítést követő szombatig, amiről a vezetőség a tagságot az Egyesület internetes honlapján, valamint facebook oldalán e-mail cím megadása esetén elektronikus levélben is értesíti.
    3. Az Abda I. tó vízterületén fürödni, csónakázni, és emberi mozgatásra alkalmas vízi járművet használni tilos!
    4. A vízterület környezetében a közlekedő horgászoknak hatósági mellény viselése kötelező.
    5. A lékhorgászat tilos!

  • Abdai kavicsbányató

    Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. Partján már megtelepedett a növényzet, egyre több bokor és fa nő a víz szélén, ezáltal a korábbi holdbéli táj egyre jobban hasonlít egy hangulatos vízparthoz.
    A Szigetköz H.E. 1990-ben, majd 2000-ben szerezte meg a horgászati jogot, azóta a tó kedvelt horgászhelye az abdai, börcsi és győri horgászoknak, de Ikrényből és a környék többi községébõl is szívesen látogatják a horgászok.

    A tó rendszeres telepítése minden évben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
    A tóban fogott legnagyobb halak – egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben – Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetõen nem fog csalódni.
    Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekező módszer élőhallal, halszelettel, illetve a pergetés műcsalikkal. Aki harcsára akar menni, az válassza az úszós vagy fenekező módszert, csaliként pedig a gilisztacsokor, pióca, nadály, lótetű, nagyobb testű ezüstkárász, keszeg ajánlott. Harcsára ugyancsak lehet a pergető módszert választani, műcsaliként a nagyméretű támolygó villantó, vagy a wobbler lehet a nyerő csali.

    Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.

  • Vértesacsai halastó

    A tó legjellemzőbb halfaja a ponty, de fogható még, amur, kárász, keszegfélék (dévér, vösrösszárnyú, bodorka, karika), compó, süllő, harcsa, balin, csapósügér és törpeharcsa is. A tóban számos 10 kg feletti ponty, testes amúrok, harcsák és süllők várják a horgászokat. A közel 30 éves tó reméljük még sokáig nyugtatja meg szépségével a környéken kirándulók szemeit, és kellemes élményeket nyújt az idelátogató horgászoknak is.

  • Velencei-tó

    A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.

    A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.

    A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
    Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.

    A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.

    A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.

    A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.

  • Vidámparki-tavak

    Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem.
    Kulturált környezetben könnyen megközelíthető!
    Család barát horgász-vizek.

  • Sárszentmihályi-tározó

    A Sárszentmihályi-víztározó Székesfehérvártól 15 km -re található, bányatavakból kialakult víztározó. Vízmélysége 0,5 – 3,5 méter is lehet, váltakozó mederviszonyokkal és régi elmosott gátakkal. Meszes talaja van.

  • Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz

    A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

    Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
    A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.

  • Séd-Sárvízi-Malomcsatorna 32+911 km-71+723 km szelvények közötti szakasza (a 7201. sz. Székesfehérvár Úrhida közötti közúti hídtól a Nádor csatornába való betorkollásig

    A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

    Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
    A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.

  • Sárszentmihályi Bányatavak 2.

    közel 5 hektáros tó,vadvízi bánya-tó .A régmultat idézve egyesületünk múltja így kezdődött, 11 különálló vízzel.A mostani vizeink közül a legnagyobb.

  • Sárszentmihályi Bányatavak III.

    Bánya vizeink közül ragadozó halas terület