Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Match botos horgászat

  • Tápiógyörgyei téglagyári tavak (II. tó)

    Kb. 2 ha területű,sekély vizű bányató. nagy része megközelíthető gépkocsival (kivétel a gát felőli rész, sorompóval lezárva)

  • Szilas-pataki víztározó (Naplás tó)

    A Naplás-tó (Szilas-patak) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize. A terület népszerű szabadidős úti cél. Kedvelt kirándulási célpont, tanösvényekkel, kilátóval, nyaranta pedig kedvelt horgászhely is. Sétány várja a tó partján a látogatókat.

  • Sződligeti horgásztó

    Amikor 1949-ben megalakult a Sződligeti Sporthorgász Egyesület Sződliget még nem volt önálló település, akkor még Sződ része volt. Elődeink akkor még nem tudták, hogy az ország, sőt Európa egyik legszebb , legvarázslatosabb, leglenyűgözőbb csodáját hozzák létre. nem véletlenül hívják sokan “Mesetó-nak” Az egykori Flock uradalom agyagbánya gödreinek összekötésével , óriási földmunkával kézi erővel évtizedek alatt jött létre a mai meder és környezete összesen 2,5 hektár területen 0,5 hektár vízfelülettel.
    Köszönet és hála elődeinknek!
    Nekünk az a küldetésünk, hogy ezt a csodát megőrizzük és fenntartsuk az utókor számára.
    Egyesületünknek 70 fő tagja van, Alaptevékenységünk természetesen a horgászat, de a tón csak egyesületi tagok horgászhatnak.. Figyelmet fordítunk a környezetvédelemre, az őshonos halak , madár és növényvilág megőrzésére.
    Mindez tetemes munka és költségráfordítás árán valósul meg, de megéri, mert a befektetett munka a táj szépségében jelenik meg.
    Látogatási időben szívesen látjuk vendégeinket.
    Legyen a vendégünk, élvezze a természet harmóniáját.

  • Trianoni csatorna

    Az első bécsi döntést(1938) követően a határ északabbra került, sajnos csak pár évre. Letkés határában 1943-ban készült el az a mintegy másfél km-es szakasz, melyet a helybeliek Új Ipolynak, más források „Trianoni-csatornának” neveznek. Ezzel akarták szabályozni, kiegyenesíteni a folyót, mivel a régi meder igen kanyargós volt. A háború véget vetett e terveknek, így maradt emlékül ez a mesterséges holtág a horgászok örömére.

    Aki szereti a nehéz akadós terepet, egyszer próbálja meg. Megéri! Itt tényleg meg kell küzdeni a halakkal. Nagyon szép, egészségesek a halak. Halállományának zömét a ponty, amur, nagytestű kárász, apró keszegfélék, csuka és sajnos a törpeharcsa adja. Nem könnyű pálya! Nincs szükség hosszú botokra, mivel a dobótávolság igen csekély, kb. 20-30 méter. A meder igen akadós, nehéz pálya. A meder alja elég iszapos, ezért a megfelelő végszerelék ill. csali megtalálása nagyon fontos. Azoknak ajánlom a tavat, akik szeretik a fejtörős, cserkelős pecákat, valamint nem riadnak vissza egy kis nomád pecától!

  • Szigetszentmiklósi 2-3-4 kavicsbánya tavak (Leshegyi-tó, Fövenykúti-tó)

    Horgásztó

  • Sinkár pataki (Püspökhatvani) víztározó

    A több mint 80 hektáros vízfelülettel rendelkező víztoározó, Püspökhatvan, Acsa és Csővár települések között helyezkedik el. A festői természeti adotságokka rendelkező tározó sok kapitális halalat rejt magába. A tó vizellátását a Sinkár-patak biztosítja, szinte egész évben. A helyenként akár 8 méter mély vízterületnek nem okoznak problémát az aszályosabb időszakok sem.

  • Somlyó-csatorna

    A Somlyó-sziget gyakorlatilag láthatatlan a Soroksári-Dunáról. Mindössze három, szinte láthatatlan pont árulkodik arról, hogy Ráckeve és Dömsöd között a bal parton egy jókora sziget rejtőzik. Egy híd egy áteresz és egy zsilip gondoskodik arról, hogy megtaláljuk a rejtett Dömsödi Holt-Dunát, a Soroksári-Duna egyik legszebb mellékágát.
    A Dömsödi Holt-Duna a Soroksári-Duna legnagyobb szigetét, a Somlyó-szigetet öleli körül keletről. Már ebből is következik, hogy a Dömsödi Holt-Duna 6,5 kilométerével a leghosszabb mellékág is. Ebbe azonban bele lehet kötni, hiszen a mellékágat 1941-ben [1] kettévágták a Dömsödi Árapasztó-csatorna megépítésével, ami egy 4,1 (Somlyó-csatorna) és egy 2,4 (Dömsödi Holt-Duna) kilométer hosszú szakaszra osztotta fel. Ez a Somlyó-sziget legvékonyabb pontján épült meg, ahol a sziget mindössze 37 méterre szűkül le. Ez a csatorna egyben a különös alakú Somlyó-szigetet is kettévágja.
    A Somlyó-csatorna 4,1 kilométeres hosszú, a Somlyó-szigeti keleti oldalán húzódik. Változatos a domborzat, legalábbis egy alföldi dunai szigethez képest sok a mélyebb rész, egykori medermaradvány, ahol mostanában leginkább a belvizet vezetik le. Sok helyen megvan még az egykori földhasználat emléke a tanyavilág, melyet még nem számolt fel teljesen a nyaralók érdekében végzett parcellázás.
    A holtág szélessége hosszához képest viszonylag csekély, 15 és 30 méter között váltakozik, melyet a parti nádasok tovább szűkíthetnek. Némi vízutánpótlást kap a Soroksári-Dunából a Ráckeve felé eső szigetcsúcsnál az út alá beépített vascsövön keresztül, de ez a vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy élő folyó képét mutassa. Mélysége elérheti a 1,5 métert is helyenként, azonban ez az érték folyamatosan csökken, hiszen a csekély vízhozam nem képes kiöblíteni belőle a felhalmozódó szerves anyagot. Gyakori a békalencsével fedett szakasz, az alsó részen, a zsiliphez közel pedig már a nádas is megjelenik.  
    Mindkét partján a természet az úr, annak ellenére, hogy a mozaikosan elhelyezkedő parti nyaralók néhány helyen megközelítik a holtágat. A parton közvetlenül nem vezet út, éppen a nyaralók miatt, azonban a holtágra merőleges utakon könnyű a lejutás. Ott ahol a parton is vezet ösvény elsősorban a horgászok használják. A balpart, azaz a Duna-Tisza köze egyhangúbb, itt erdők váltakoznak szántóföldekkel, járható út nem vezet végig a parton, de a jó horgászhelyek megközelíthetőek.

  • Szigetbecsei-holtág

    SZIGETBECSEI HOLTÁG

    A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág jobb partján, a régi folyómederben alakult ki. Közigazgatásilag Szigetbecse községhez tartozik. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 50 m, vízmélysége átlagosan 1,2 m. Szigetbecse Önkormányzata a holtág területének jelentős részét tulajdonba vette. Medre erősen feliszapolódott, szélei vízi növényzettel sűrűn benőttek, a víz minőségét nem lehet jónak nevezni, az eutrofizáció jelei markánsan mutatkoznak.
    A holtágnak a Duna-ágból való vízpótlása részlegesen megoldott, vize belvizekből, belterületi csapadékvizekből és felszín alatti szivárgás útján pótlódik. Alsó végénél halkeltető, ivadéknevelő tavak vannak. A vízterület természetvédelmi szempontból rendkívüli jelentőségű. Az állóvízi zonáció tagjai közül megtalálhatók itt a lebegő és gyökerező hínártársulások, a víztükröt keretező nádas-gyékényes vízinövényzet, illetve a sásrétek. A partszéleket rekettyefüzesek szegélyezik. A holtág melletti, hajdanvolt szigeten a galériaerdő időskorú fűz-és nyárfái kisebb-nagyobb megszakításokkal követik az ág ívét. A vízterületen jól megfigyelhető az úszóláp képződési folyamat
    A botanikusok véleménye szerint a Ráckevei (Soroksári) Duna úszólápjainak, úszó gyepeinek legdélebbi kiterjedése Szigetbecse környékén található. A holtágon – háborítatlansága miatt – igen gazdag madárvilág található. A nádi énekesmadarak több faja mellett kiemelkedő jelentőségű egy másik énekesmadár faj, a halvány geze jelenléte. A holtág számára ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a mind jobban felgyorsuló eutrofizáció jelenti. Halban gazdag, hangulatos, klasszikus dunai holtág.

  • Péceli I. lápföld bányató

    Pécel keleti szélén a Rákos Patak partja mellett, bekerített területen fekszik, a partján kisházak találhatóak, amelyek magántulajdonban vannak.

  • Péceli lápföldbánya tavak II. és IV. tó

    A Pécel lápföldi Bányatavak II. és IV tó vízfelülete 4,5 ha.
    Vízmélysége 80-150 cm.
    Halállománya őshonos és nem őshonos halakból áll, jellemzően ponty, keszeg, harcsa, de megtalálható benne amúr, busa, compó, kárász is.