Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Kuttyogatas

  • Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Napi területijeggyel három vízterületünk horgászható, az Erőműi tó mellett, a Bokodi Öreg tó és a Pénzespataki XVI/1-es tó.

    A földrajzi neve Bokodi-tó. Az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzaJelensztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi terelőgát található. A terelőgát funkciója a hűtőtó keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű működéséhez szükséges a vízhűtés.

    2025. januártól újra indul az erőmű és ismét meleg lesz télen a tó víze, addig télen az időjárási viszonyoknak megfelelően horgászható.

    Oroszlányi Hőerőmű Hűtőtava területe 197 hektár. ( 5,91 millió m3 )

  • Palatinusz tó

    A 30,59 ha területen fekvő bányató, átlagos 6 méter vízmélységgel rendelkezik. A tó sátorkői oldalán és szemben a dorogi oldali stégeken lehetséges a horgászat.

  • Majkpusztai Középső tó

    Völgyzárógátas tó, a Majki patak táplálja. Az Eszterháziak létesítették, szemet gyönyörködtető környezetben van.

  • Környei-tó

    –

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.

  • Dubnik-Salakos tó

    Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.).
    Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.

    Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.

    Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.

  • Dubnik-tó- Szivattyús-tó

    Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.). Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.

    Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty, amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.

    Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.

  • Markazi tározó

    A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított.
    A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.

  • Egerszalóki-víztározó

    Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.

    A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 112 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.

    A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.

  • Aldebrői tavak

    Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A halőrzés hatékonyságát két megbízott társadalmi halőr segíti.