Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található.
Horgászmódszer: Kuttyogatas
-
Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.
-
Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
-
Abdai kavicsbányató
Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. Partján már megtelepedett a növényzet, egyre több bokor és fa nő a víz szélén, ezáltal a korábbi holdbéli táj egyre jobban hasonlít egy hangulatos vízparthoz.
A Szigetköz H.E. 1990-ben, majd 2000-ben szerezte meg a horgászati jogot, azóta a tó kedvelt horgászhelye az abdai, börcsi és győri horgászoknak, de Ikrényből és a környék többi községébõl is szívesen látogatják a horgászok.A tó rendszeres telepítése minden évben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
A tóban fogott legnagyobb halak – egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben – Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetõen nem fog csalódni.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekező módszer élőhallal, halszelettel, illetve a pergetés műcsalikkal. Aki harcsára akar menni, az válassza az úszós vagy fenekező módszert, csaliként pedig a gilisztacsokor, pióca, nadály, lótetű, nagyobb testű ezüstkárász, keszeg ajánlott. Harcsára ugyancsak lehet a pergető módszert választani, műcsaliként a nagyméretű támolygó villantó, vagy a wobbler lehet a nyerő csali.Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.
-
Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.
A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.
A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.
A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.
A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.
-
Etyek-Botpusztai horgásztó
A Boti tavat a ’70-es években a Hungarovin hozta létre, hogy a híres Törley pezsgő alapjául szolgáló hatalmas szőlőterületeket öntözhessék vizéből. Az Etyeki Horgász Egyesületet 1984-ben alapították meg a Hungarovin akkori dolgozói. Ekkorra tehetők az első haltelepítések is.
Ma a mintegy 17 hektáros tórendszer tulajdonosa az egyesület, illetve annak tagsága. A tó vízpótlását a település központjában található Magyar-kútként ismert forrás biztosítja.
A tavat csak az egyesület tagjai illetve azok vendégei horgászhatják, zártkörűen működik.
-
Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai
A Duna folyam Fejér Megyei szakasza a 1630-1564 fkm közötti részen, közismertebben a Nagytétényi vasúti hídtól a Dunaföldvár előtti Bio-Etanol üzemig tart. Ez egy közel 66 km-es szakasz, mely Fejér megyén kívül még további 3 megye területét érinti. A folyam nemzetközi hajóút része. Aktív vízi forgalom jellemzi, amely szezonálisan főleg a nyári időszakra jellemzően ugrás szerűen megnő a hobbi célú kisgéphajósok és a horgászok jelenléte miatt. A közép-Dunai szakaszról nyílik a Tassi zsiliprendszer, ahonnan át lehet hajózni az RSD területére.
A folyam általános szélessége 400-450 méter, vízmélysége átlagosan 5-5,5 méter. Természetesen ettől nagyobb eltérések területenként eltérően lehetnek.
A terület jellemzője, hogy számos holtág található rajta, amelyek közül a legnagyobb az Ercsi -a Dunaúvjárosi és az Adonyi mellékág, ahová külön területi engedély megváltása szükséges az adott vízkezelőnél. Ezenkívül a Duna partszakasza rendkívül tagolt. Kőruganyok, zátonyok és partvédelmi kövezések találhatóak szinte a teljes szakaszon, amelyek rendkívül jó halmegartó helyek. Két partján ártéri erdő húzódik, változatos élővilággal. A vízterület jelentős Natura 2000 Természetvédelmi területet szel át. -
Duna folyam Adonyi-mellékága
Az Egyesület
Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek, az Adony és Környéke Horgász Egyesületnek, mely a mai napig a terület halászati, halgazdálkodási alhaszonbérlője. Az Egyesület tagjainak száma az elmúlt évek alatt folyamatosan emelkedett, taglétszáma jelenleg kb. 500 fő, valamint aktív tagja HOFESZ (Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége) szervezetnek.
A halászati vízterület elhelyezkedése és főbb jellemzői
Az Adonyi mellékág a Duna szabályozásának következtében kialakul holtág, mely Adony és Iváncsa községek területén helyezkedik el. A Duna-főmederrel együtt az Adonyi nagyszigetet zárja körül. A mellékágat keletről az Adonyi nagysziget, nyugatról a 6-os számú főközlekedési út határolja, mely egyúttal I. rendű, kizárólagos állami tulajdonú árvízvédelmi töltés is. A mellékág több helyről is ideálisan megközelíthető a 6-os számú főútról. Hossza 4,1 km, szélessége 30m-150m, mélysége 1m-7m között változik dunai vízállástól függően.