A tó Hejőkeresztúr külterületén, az M30 -as autópálya mellett található. Területe 2,6 hektár. A vízterület tulajdonosa a Hejőkeresztúri Községi Önkormányzat, kezelője pedig 2004. évtől a Hejőmenti Horgász Egyesület.
A tó és környezete a parkosításoknak, és a folyamatos társadalmi munkáknak köszönhetően mára egy szép és rendezett területté alakult át.
Ami a halfaunát illeti, nagy számban megtalálható a vízben ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, kárász és keszegfélék. Az évenként többszöri ponty telepítés szintén a tó egyedeit gyarapítja.
Büszkeségünkre víz számos egyéb fajnak is otthont ad. A teljesség igénye nélkül csak egy párat említve: szivárványos ökle, aranykárász, valamint a magyarországi vizekben ritkaságnak számító édesvízi medúza.
A tó közvetlen közelében található bokrosokban, akácosokban, fásításokban sok kistestű madár, míg a tóparti nádasokban és azok környékén több pár vadkacsa is fészket rak évről évre.
A környezet és a halak védelmét, a horgászok ellenőrzését 1 fő hivatásos halászati őr, valamint 1 fő társadalmi halőr látja el.
Horgászmódszer: Klasszikus úszózás
-
Hejőkeresztúr külterület 025hrsz
-
Erdészeti tó
SAJÓSZÖGED, ERDÉSZEETI TÓ: bányató horgászállásokkal kialakítva. Egész évben horgászható, a pontyra nincs tilalmi idő, csak méret és mennyiségi korlátozás!
A ZABOS GÉZA HORGÁSZ EGYESÜLET
Horgászegyesületünk 440 ha vízterülettel az ország egyik legszebb területén a Tisza-Sajó torkolatánál, Tiszaújvárosban található. Horgászvizeink: Tisza, Sajó, Erdészeti, Tolnai, Csécsi, Örösi és Kürti tó. Elérhetőségeink: 3580 Tiszaújváros, Bartók B. u. 7. tel.szám:06-49-343000, weblap: www.zghe.huA vízterületre jegyvásárlás történhet online, vagy az egyesület honlapján feltüntetett értékesítési pontokon
-
Eresztvény tó, Gönci 0208/2 hrsz-ú bányató
Területi engedély az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban váltható. A tavon a 90-es évek elején fejezték be a bányászatot, azóta folyamatos a telepítés.
-
Garadna-patak (Hámori tóig)
A Garadna-patak Bükk keleti előterében ered, Miskolctól északnyugatra, Csipkéskúton, mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban. A patakot a Garadna-forrás, a Margit-forrás, a Vekerle-forrás, az Eszperantó-forrás, valamint a Felső-Sebes-víz, az Alsó-Sebes-víz, a Lencsés-patak, illetve a Három-kúti-völgy és a Savós-völgy felszíni vízfolyásai táplálják. Hegyi patakként a vízjárása nagyon ingadozó, ennek a mérséklésére hozták lére a Hámori-tavat. A meleg nyári napokban gyakran nincs ugyan víz a patakmederben, de a forrás ilyenkor sem apad el. A patak vize látja el a, Lillafüredi Pisztrángtelepet
-
Gólem-tó
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.
-
Debreceni-tó
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.
-
Emődi kavicsbányató I.-II.-III.
Szervezetünk korábban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Üzemi Horgász Egyesületként, később Húsos Horgász Egyesület, majd 2002. december 20-tól – vezetőség, név, székhely módosítását követően – Emődi Horgász Egyesület néven gyakorolja a halászati jogot a fent nevezett vízterületen.
Egyesületünk 1989-ben szerzett halászati jogot az Emőd I. II. III. kavicsbánya tavakra.
A vízterület nagysága: 46,3 ha.Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy a halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése), kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára úgy, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.
Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.
Az emődi kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
• a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
• horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
• megközelíthetősége,
• településtől való távolságaTavainkban egyaránt megtalálhatóak a békés és a ragadozó halak is. Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezt szolgálta a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.
Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.
Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.
Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén az M 3-as és az M 30-as autópálya mellett, Emőd város közigazgatási határán belül, a város központjától 4 km-re helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.
-
Emődi kavicsbányató IV.,V.,VI.,VII.
Egyesületünk 2018-ban nyert halgazdálkodási jogot az Emőd IV., V., VI., VII. kavicsbánya tavakra. A terület nagysága: 41,6 ha.
Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy a halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése), kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára úgy, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.
Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.
Az újonnan – hasznosításra – elnyert kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
• a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
• horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
• megközelíthetősége,
• településtől való távolságaTavainkban egyaránt megtalálhatóak a békés és a ragadozó halak is. Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezt szolgálta a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.
Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.
Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.
Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.
-
Bózsva patak (Török patak torkolatától a Ronyva patakba történő betorkollásig)
A Bózsva-patak a Ronyva kis vízhozamú mellékvize, Zemplénben, Bózsva település nyugati határában ered, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. A patak NATURA 2000 , különleges természetmegőrzési területen halad. Ezért fokozott figyelmet igényel a patak megközelítése, mivel több terület lezárásra került, ahova belépni csak a Természetvédelmi Hatóság alkalmazottainak és meghatalmazottjainak engedélyezett!
A nem elzárt területek is védelem alatt állnak. De ezen területeken a hatóság engedélyezte a horgászatot. Engedélyezési határozat száma: BO/32/04795-5/2022