A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren, focipályán. Számos helyi és országos versenynek ad otthont a tó, mely köré 64 stéget alakítottak ki és rendszeresen telepítik. Az itt megtalálható halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.
Horgászmódszer: Klasszikus úszózás
-
Polgárdi horgásztó
A Polgárdi horgásztó Polgárdi település külterületén, az M7-es autópályától délre található. A tó területe 1,4 ha, átlagos vízmélysége 1,5 méter. A tavon 28 horgászhely (stég) található, ezekből egy mozgássérültek fogadására kialakított. A Polgárdi Horgász Egyesület kezelésében lévő tó területi- és napijegyes horgászat mellett iskolai, céges és családi rendezvények lebonyolítási helyszíne is. A tó környéke szépen parkosított, kiülőkkel és kiegészítő létesítményekkel ellátott.
-
Pátkai-tározó
A Vértes-hegységtől délre található a Pátkai-tározó , amely Székesfehérvár közelében a Velence-Vértes kistérségben, Pátka község határában található. Ez a Velencei-tó vízutánpótlásának szabályozását hivatott biztosítani. Miután a Velencei-tó kritikus vízszintjének emelése révén a Zámolyi-víztározót teljesen leengedték és a Pátkai-víztározóból kezdték el a vizet átvezetni a Velencei-tóba. Területe vízállástól függően 130-312 hektár, vizét a Pátka község mellett folyó Császár-víz és a falun átfolyó Rovákja-patak táplálja. Az elmúlt évek aszályos időjárása illetve a Velencei-tó alacsony vízállása miatt a Pátkai-víztározót a minimális üzemeltetési vízszint körül üzemeltetik.
-
Nádor-csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól Fejér megye határáig a 88+129 – 36+760 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.
-
Palotavárosi Alsó-tó
A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren. A tóba rendszeresn- en telepítenek horogérett halakat, melyeket napkeltétől-napnyugtáig lehet szákba csalni. Nyaranta több turnusban szerveznek nagy népszerűségnek örvendő gyermektáborokat. A két tó között található halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.
-
Látóhegyi-tavak
A Móri”Petőfi” Horgász Egyesület alakulási éve: 1973
Vízterülete a Látóhegyi tavak: I.II.III. tó
Vízterület tipusa: Viztározó
Különleges rendeltetésűvé nyílvánítás: Látóhegyi Dülői Jóléti tavak.
Fekvése: Csókakői ér-Határvonal: Mór – Csókakő között.
Az általa érintett ingatlanok művelési ágak: rét ,erdő, szölő
Az egyesület taglétszáma 125 fő felnőtt, 6 fő ifjúsági horgász. Gyerekjegyetévente 55 db-ot ad ki Egyesület.
Tulajdonos: Mór Város Önkormányzata.
A halászati jog hasznosítása haszonbérlet útján, megállapodás alapján.
A haszonbérlő ( halászatra jogosúlt ) : Móri „Petőfi” Horgász Egyesület
Halgazdálkodási vízterületté nyílvánítás éve: 1977.
Halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módja: Horgászat.
Látóhegyi I tó: Hrsz: 013. mérete: 8790 m2
A tó 2015 év elején lett megkotorva, iszaptalanítva.
Vízmélysége a partszélen 1,2 m, a tó közepén 2,5-3m.
Intenzíven telepített.
Halfajok: ponty, Amur, Busa, Csuka, keszegfélék.
Látóhegyi II. tó: Hrsz: 0105, mérete: 8030 m2
A tó 2016 évben lett megkotorva, iszaptalanítva.
Vízmélység: 1-3,5 m
Intenzíven telepített.
Halfajok: Ponty, Amur, Süllő, Keszegfélék.
A süllő jelenleg 10-20 cm, 2016 őszén lett telepítve, jelenleg horgászható.Látóhegyi III:tó: Hrsz: 0107, mérete: 9733m2
Nem telepített.
Sajnos a víz a gát alatt lévő homokpad miatt elszívárog, felújítása tervezés alatt.
A Móri”Petőfi Horgász Egyesület évente 40-50 mázsa halat telepít. -
Nagykarácsonyi horgásztó
A tó egy tórendszer része . A Dunából és a környék forrásaiból táplált patak biztosítja a folyamatos víz utánpótlást . A horgásztó szépségét az érintetlen környezet és kevésbé beépített horgászhelyek adják . Rengeteg madárfaj és sok vad is felkeresi élelmet keresve vagy a szomjukat oltani ezt a kis oázist .
-
Nádor csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól az Ősi duzzasztóig – 88+129-110+062 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.
-
Gaja-patak Fehérvárcsurgói-tározótól a mohai közúti hídig terjedő szakasza (Gaja-patak felső)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba.
A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például részben a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak medrét több helyen átalakították: a víztározótól lefelé, a mesterséges mederben több zúgó található. Székesfehérvár Szárazrét városrészében nagy forgalmú közúti és kerékpáros hidak vezetnek át az ott már tekintélyes mélységű és szélességű patak fölött.
A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely.