A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz tartozik.A holtág körül üdülőövezet épült ki mindkét partján, azonban a holtág végein, jellemzően a Kunszentmárton felé eső végén, számtalan horgászhely került kialakításra. A helyiek gyakran nevezik még „Csengeti holtágnak” vagy” Nagyéri holtágnak”. A vízterület 2,2 km hosszú és átlagos szélessége nagyjából 50- 55 méter között van, ebből eredően a vízfelület megközelítőleg 11 hektár. Az átlagos vízmélység 2,0 -2,2 méter között van az évszaktól függően (aszályos nyári időszakban alacsonyabb a vízállás). A vízfelület tiszta, minimális növényzettel a partok mentén, mely jellemzően nádból és gyékényből áll. A mederfenék egyenletes, az iszapréteg vastagsága nagyjából 10-15 cm. Ami a halállományt illeti, a Körös Horgászegyesület folyamatosan felügyeli a halállomány nagyságát, összetételét, állapotát és ennek megfelelően történnek a haltelepítések. A holtágban a békés halak közül nagy számban megtalálhatóak a kárászok, pontyok, küszök, valamint a keszegfélék. A keszegfélék közül a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a dévérkeszeg a legjellemzőbb. Ragadozóhalak tekintetében a holtág jelentős süllő és harcsa állománnyal büszkélkedhet. A vízben megtalálhatóak még az amurok, busák, illetve sajnálatos módon a törpeharcsák is, melyek visszahelyezése a szabályok értelmében tilos. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kíméletes bánásmód minden élőlényt megillet! A holtág teljes területén, illetve partján TILOS a szemetelés. Az általános érvényű szabályok mellett kiemelt az etetőbóják, valamint a csónakkikötő karók eltávolítása a horgászat befejeztével. A horgászokra vonatkozó részletes és teljes szabályzat a napijegyen vagy a területi engedélyen olvasható, melyek az egyesületnél és a megjelölt helyeken válthatóak a Csengedi holtágra.