Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Klasszikus fenekezés

  • Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza

    A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén áthaladva Titelnél a Dunába torkollik, hossza 962 folyamkilóméter. A folyó magyarországi alsó szakasza Csongrád-Csanád megye földrajzi tengelyét megrajzolva 98,4 km hosszan szeli át a megyét. A csaknem 100 km-es folyó szakasz Csongrád-Csanád megyében a 159,6 fkm-től 258 fkm-ig terjed, 159,6 – 164,1 fkm között magyar-szerb határszakasz. A megyei szakaszon a Hármas-Körös (Csongrád) és a Maros folyók vizével bővül, majd a Szeged alatt hagyja el Magyarország közigazgatási területét.
    A Tisza hossza valamikor 1419 km volt, fejlődése alatt rengeteg kanyar és mellékágat alakult ki, rendszeresek voltak az áradások. Mai képe gróf Széchenyi Istvánhoz és Vásárhelyi Pálhoz köthető, döntően a folyószabályozási munkálatok (átvágások, gátak) alatt végbement – műszaki szemléletű – beavatkozások eredménye. A folyó esése kilóméterenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. Az árhullámok a szabályozás előtt mintegy két hónap alatt értek le a Szamostól Szegedig, ma mind ehhez 1-2 hét elegendő. Átlagos vízhozama Szegednél 769-830 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is.

    Vízjárását a nagykiterjedésű vízgyűjtőterületén (157 000 km2) hullott és lefolyt csapadék mennyisége, mellékfolyói és a víztározók üzemrendje, alsó szakaszát döntően a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip befolyásolja. Átlagos vízhozama Szegednél 800 m³/s, de mértek már itt 100 m³/s-nél legkisebb és 4700 m³/s-nél legnagyobb vizet is. Vízmélysége igen változó átlagos vízállásnál akár 20 méteres mederrészek is találhatók; partja agyagos, homokos.

    Az Alsó-Tisza megyei szakaszán két országos jelentőségű tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) és számos védett természeti terület (Sasér, Sulymos tavak: Szarkás és Labodár) található. A Tisza és a gátak közé zárt hullámtere napjainkban változatos élőhelyeket, az ármentesítés előtti időszakot hivatott megőrizni. A számos nagykiterjedésű ligeterdők, mocsárrétek (kaszálók, legelők), mellett összetett fokrendszerek tanúskodnak a természet-víz-ember kölcsönös kapcsolatáról. A szövetkezeti gazdálkodás felbomlása után ismét a gyepgazdálkodás került előtérbe, mely hosszútávon potenciális ívóhelyként is funkcionálhat a tiszai halállománynak.
    Fogható és védett halfajokban rendkívül gazdag, kedvező vízállás esetén júliusban egyedülálló jelenség a Tisza „virágzása”.

  • Salakos

    5 hektáron elhelyezkedő mesterséges csatorna, mely a szomszédos Fehértói Halgazdaság elkészítésekor keletkezett. Hossza megközelítőleg 5 kilométer, átlagos szélessége 20-30 méter. Mélysége a kotort szakaszokon meghaladhatja a 3 métert.

  • Szegedi Medencés kikötő

    Az 1980-as években épült kikötő a Tisza jobb partján mintegy 3 ha területen helyezkedik el. Mivel a kikötő szoros kapcsolatban van a Tisza folyóval, vízmélysége a folyó aktuális vízmélységétől függ átlagosan 3 és 12 méter között változik.

  • Nagymágocsi csapadékvíz tározó

    A Nagymágocsi HE kezelésében lévő ún. Nagy-tó, amely a vendéghorgászok számára is biztosít napijegyes horgászati lehetőséget a partról, A tó területe kb. 1,5 ha, fokozatosan mélyülő, átlagos mélység 1,7 m. A tó jól megközelíthető, személygépkocsival körbejárható, akár rakós botos horgászatra, versenyek rendezésére is alkalmas. (36 hely)

  • Nagymágocsi tó

    Területe kb. 0,7 ha, melyen érvényes területi jeggyel bárki horgászhat. Mélység 1,8 m. Fogható halfajok: ponty, amur, harcsa, keszeg, kárász

  • Mártélyi Holt-Tisza

    A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A 2260 hektár összterületű tájvédelmi körzet 1971-ben került – az elsők között – hazánk kiemelt védett területei közé. A körzet 1979-től szerepel a Ramsari Egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire szóló egyezmény) listáján, továbbá a természetvédelmi terület Magyarország Európai Uniós csatlakozásától kezdve különleges madár és élőhelyvédelmi rendszer része (Natura 2000 ökológiai hálózat).
    A TK tipikusan a Tisza-folyó alsó szakaszaira jellemző természeti területeket; puhafás- erdőtársulások (füzesek, nyarasok), helyenként keményfás ligeterdők (kocsányos tölgyesek, kőrisesek) illetve a folyószabályozás előtti időszakra emlékeztető fátlan vizes élőhelyeket (ártéri legelők, kaszálók, mocsarak, nádasok, és vizek: folyószakasz és hullámtéri holtágak) foglal magába. Számos védett emlősnek (pl. vidra, hód, vadmacska) és megannyi ragadozó és vízimadárnak (pl. réti sas, barna kánya, fekete gólya, bakcsó, szürkegém, nagy kárókatona stb.) ad otthonterületet. Az 19. században történt (Mártély a 86. számú átvágás) folyószabályozási munkálatok (ásott medrek, védművek) a dél-alföldi hidrológiai és tájszerkezetet teljesen átalakította, emlékét ma már csak a gátak közötti táj őrzi.
    A holtág az árvízvédelmi töltések között helyezkedik el (Tisza bal part 206 – 209 fkm között) egy-egy árhullám érkezésekor vízkészlete gravitációsan a holtág déli részénél töltődhet, szerencsére árhullám elmaradása esetén is a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (öntözővíz-gazdálkodás) által üzemeltetett szivattyúval vízpótlás történik. A holtág összesen 46 hektár, átlag mélysége 3 m (legmélyebb pontja normál vízállásnál: 7,1 m). A holtágban az eutrofizációs folyamatok megfigyelhetőek, mely eredménye egyike, hogy a holtmederben sokféle hínárfaj (sulyom, tócsagaz stb.) előfordul, esetlenként tömegesen is pl. rucaüröm.
    Halállományát folyóvízi és állóvízi halfajok alkotják, a holtág hullámtéri jellegéből fakadóan fontos szereppel rendelkezik a Tisza folyóban élő őshonos halfajok szaporodásában, nevelkedésében. Elsősorban a tavaszi áradás alkalmával a folyóból a szaporodásra képes egyedek vándorlással keresik fel a potenciális ívóhelyeket (elöntött gyepek, mocsarak) mely ívóterületek elsősorban a holtágak szegélyében, a hullámtéren találhatóak (alacsonyabb térszinten elhelyezkedő füves élőhelyek). Az árhullám levonulása után a holtmedrek képzik a frissen kikelt ivadékok elsőszámú otthonát. Egyesületünk célja a horgászati hasznosítás mellett ezen területek fenntartása, megőrzése is.
    Aktuális vízállás (ATIVIZIG):
    http://www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=DA00E94D-8290-4B07-9936-DD3A729AD306&mapData=Idosor

  • Nagy Tehenes Holt-Körös

    Nagy Tehenes Holt Körös

  • Meggyesi tó

    A Dongér-csatorna bal partja mellett Tisza torkolatától 800 méterre helyezkedik el.

  • Mámai-Gyovai Holt-Tisza

    Csépa és Csongrád között közel 92 hektáron elterülő, 9 holtágból álló vízterületen, horgászati lehetőséget biztosít a Kinizsi Horgászegyesület (Csépa).

  • Lándor-tó

    SZEGVÁR A „VIZEK FALVA”, EGYIK LEGSZEBB TERMÉSZETES VIZE A LÁNDOR-TÓ
    A Lándor-tó több évszázada ismert és történeti forrásokban is emlegetett vizes élőhely. A Tisza folyó bal oldali véd töltésén kívül, a mentett oldalon Szentes felől Mindszent városa felé haladva, már a védőgátról gyönyörű panorámát nyújt a 49 hektáron elterülő, 24 hektár összefüggő víztükrével, a vizet körül ölelő nádkaréjával és sűrű ezüst és fehér nyár szegély erdejével.
    A Szegvár község felől érkezők a község központjában a körforgalomból a kastély felé jobbra fordulva elérik a Kurca folyó partján a híd előtt álló Nepomuki Szent János szobrot, a Kurca hídján átkelve jobbra fordulva kb. 1,5 km haladva érjük el a gátat, melyen jobbra fordulva kb. 3 km múlva érjük el a Lándor-tavat.
    A halászati jog gyakorlója a Lándor-tavi Horgász Egyesület
    A halászati őrzési tevékenységet 1 fő halászati őr, valamint 2 fő halőr látja el.
    A vendéghorgászok a NÉMO horgászboltban tudják megvenni a Lándor-tóra érvényes napi horgász jegyüket, melynek kiváltásához állami jegy szükséges.
    Napijeggyel a vendéghorgászok csak a partról horgászhatnak, a napijegyes horgászokra leírt horgászrend szerint.
    Fogható halfajok: ponty, csuka, süllő, szürkeharcsa, keszegfélék, amur, ezüstkárász, törpeharcsa.