A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vidéken. A kisalföldi Duna-szakaszt a 19. század végén megkezdett átfogó közép- és nagyvízi folyószabályozások alapvetően átalakítottak. A főághoz kapcsolódó hullámtéri mellékágrendszerek felső torkolatait a 20. század első harmadában lezárták, így megszakadt az ágrendszerek és főág közötti közvetlen kapcsolat.
Horgászati szempontból a Duna Kisalföldi szakasza halban gazdagnak mondható. A szakaszt nagyon változatos fogások jellemzik, szinte az összes regisztrált magyar halfajjal találkozhatunk (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, márna, kősüllő, domolykó). A folyóvízi horgászat mellett nagyon felkapott horgászhelyek a különböző Duna-ágak, ahol festői környezetben horgászhatunk.
A megyei területi jeggyel a Duna folyam 1850-1770,3 fkm-ig horgászható.
Horgászmódszer: Klasszikus fenekezés
-
Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
-
Bősárkányi Szávíz tó
Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található.
-
Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.
-
Bácsai 3. sz. agyaggödör
5,5 hektáros tiszta vízű bányatavunk festői környezetben várja a horgászat szerelmeseit.
-
Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
-
Beledi bagger II. tó
A tó mérete 4,7 ha. A „Fás-tó” elnevezés annak köszönhető, hogy a tó egyharmad része fás terület volt mikor fel lett töltve vízzel 50 évvel ezelőtt. Rendkívül nehéz terep, ellenben hatalmas méterű pontyok,harcsák, amurok lakják. A tórekorder harcsa 89,6 kg. Rendkívül szép nyurgaállománnyal rendelkezik.
-
Bodonhely Fábián tó
Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett tószerű része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mellett egy 2 pallóból fahíd is található, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A víz a Bodonhelyi Önkormányzaté, amelyet a Szigetköz H.E. jelenleg is az Önkormányzattól bérel. Az egyesület az Önkormányzattal közösen évente rendez horgászversenyt helyi horgászok részvételével.
A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, sügér, harcsa, compó, ponty, keszegfélék és az aranykárász is. A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat, melyet inkább úszós, mint fenekezős módszerrel művelnek. Az 1-3 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket.
Megközelíteni Győrből a Sopron felé vezető úton lehet, a Bágyogszovát-Bõsárkány kereszteződésnél Bágyogszovát felé kell kanyarodni. Bágyogszovátot elhagyva, de még Bodonhely előtt az utat a Kepeslesvári-csatorna keresztezi, ettől a ponttól jobbra kell haladni a csatorna mentén, kb. 250-300 m-re a csatorna kiszélesedik, ez a Fábián-tó. Esős iőszakban a víz gépkocsival nehezen megközelíthető.
-
Bácsai 1-es és 2-es számú anyaggödör
Egy régóta működő, tradicionális horgász egyesület víz területe a Kisbácsai tó. A tavon csak egyesületi tagok, és a MOHOSZ által kiadott, gyermek jegy birtokosa horgászhat. Három víz területből áll. Ebből intenzíven egyet a legnagyobb méretűt telepítjük.