Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.
Horgászmódszer: Klasszikus fenekezés
-
Ceglédi I. téglagyári kubikgödör
-
Ceglédi II. téglagyári kubikgödör
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.
-
Ceglédi IV. téglagyári kubikgödör
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát. -
Buki sziget, Duna Holtág
A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a „megcsonkított ” Duna a holtág alsó és felső csatlakozását feltöltötte így tóvá alakult. Nagyobb áradáskor tavunkat rendre meglátogatja a nagy Duna, aminek van jó és kevésbé jó hozadéka. Az áradás hoz halat és iszapot is. Egyesületünk évente 2000-2500 kg pontyot telepít, vizünkben természetes szaporodással csuka, süllő, harcsa populáció van. Viszonylag jó fogási eredmények születnek keszeg- kárász félék tekintetében is. A Duna sajnos áradáskor törpeharcsával is meg áld bennünket, gyérítésükre nagy gondot fordítunk.
-
Balázs féle Téglagyári gödör
A fővárosban elhelyezkedő bányató. Alapterülete nincs egy hektár, de mélysége a 8 métert is eléri. Tömegközlekedéssel is megközelíthető. Ideális helyszíne egy rapid, munka utáni horgászatnak. A tó bekerített, ahhoz képest, hogy a városban van igazi kis oázis az idetérő horgászoknak.
-
Albertirsai víztározó
Budapest felől a régi 4-es útról balra kanyarodva (Tó utcai játszótér) a Tó utcán keresztül jutunk el a Malom-Tóhoz.
A tó történetét Szántó József Albertirsa Képes Krónikája néven megjelent helytörténeti kiadványban az alábbiak szerint írja le: „Jó ötszázötven esztendős az a tó. A Csíkos (ma Gerje-csatorna) patak északi partját magas gáttal megemelték és a vizet zsilipekkel zárták el, mely így magas tóvá szélesedett. Így keletkezett ”Margit asszony tava, amelyre 1411-ben malmot építtetett és halászati jogot nyert. A megépült vízimalom már a törököknek is adózott. A törökkor után ismét halastónak használták. Sajnos a vízimalmot a Molnárházzal együtt az 1945-48-as években lebontották.” A tó 2021-ben ünnepelte létrejöttének 610. évfordulóját.
1983-ban az akkori Szabadság MGTSZ. dolgozói köréből alakult a Szabadság MGTSZ Horgász Egyesület mely 70 fős taglétszámmal kezdte meg működését. Társaságunk 1997. február 15-ig a Szabadság MGTSZ Horgász Egyesület nevet használta, majd ezt követően felvette a Malom-Tó Horgász Egyesület nevet és a 90-es évek végén a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségéhez csatlakozott, melynek a mai napig is tagja.
A 3,2 ha területű tó közepén szigettel az 1990-ben végzett kotrási műveletnek köszönhetően nyerte el végleges formáját. Jó halállománnyal, kulturált környezettel, barátságos, segítőkész helyi horgászokkal várja az ide érkezőket. A tó saját parkolóval rendelkezik, a közelben élelmiszerüzlet (Penny Market) és játszótér található. Sátorozásra és a kijelölt helyen tűzrakásra, bográcsozásra is van lehetőség. Az évi rendszeres (6-8 alkalommal történő) haltelepítésnek köszönhetően jó fogási eredményekre lehet számítani. A telepítések zöme ponty (akasztói sziki ponty), alkalomszerűen keszeg és ragadozó is kerül a vízbe. Az évekkel ezelőtt bevezetett 4kg-os felső súlykorlátozásnak köszönhetően sikeresen lehet akár nagytestű halakat, főleg pontyot, amurt, vagy akár harcsát is fogni. A tó átlagos vízmélysége maximális vízállás esetén 1,5 méter, de csapadékszegény időszakban is horgászható vízmélységgel rendelkezik.
A tó egész évben, horgászható. A 160 fős éves területi jeggyel rendelkező horgászok mellett, napijegyes horgászatra is van lehetőség, reggel 6:00 órától 18:00 óráig, illetve május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban éjszakánként (péntekről szombatra és szombatról vasárnapra 18:00 – 06:00-ig) is. Csónak és etetőhajó használata, valamint a lékhorgászat nem engedélyezett.
Fogható halak: ponty, amur, süllő, harcsa, csuka, keszegfélék, kárász. Törpeharcsa nincs!
Napijegy váltásra a Malom-Tó horgászrendjének megismerését, tudomásulvételét követően az alábbi helyszíneken van lehetőség:
Betty büfé (2730 Albertirsa, Pesti út 84.)
My fishing horgászbolt (2730 Albertirsa, Pesti út 47.)
Fishing Box Horgászbolt (2200 Monor, Móricz Zsigmond u. 25.) Értékesítés kizárólag nyitvatartási időben. hétfő- péntek: 8-18-ig, valamint szombat: 6-13-ig. -
Abonyi bányató
Az Abonyi Horgász Egyesület jelenleg összesen 21,2 hektáron folytat horgásztatást. Ebből 7,5 hektár az úgynevezett I-es tó és az 1,3 hektáros nagy nevelő tó az Abony Városi Önkormányzat tulajdona, amit rendelkezésünkre bocsátottak térítés mentesen kishaszonbérleti szerződés keretében. A II-III-as tavat és a hozzá tartozó földterületet egyesületünk 2002-ben megvásárolta a Wienerberger Téglaipari Rt-től. Így elmondhatjuk, hogy saját tulajdonú horgász vízzel rendelkezünk. Tavaink teljesen különböző mederalakulatokkal rendelkeznek. Az I-es tó akadómentes, átlagosan 2 méter mélységű. Nagyrészt iszapos, de találhatóak benne kemény, szinte horogmarasztaló agyagdombok is. Ez a tó a belépéskor jobb kéz felől (horgásztanya) található.Mögötte közvetlenül a nagy nevelő tó helyezkedik el.2m átlagmélységű,akadómentes,apróhalban gazdag,időszakosan(tavasszal) telepített tó. Bal kéz felől a II-es tó kezdődik,mely 5,5 hektár,átlagmélysége 3 méter, egyenletes, de nádtorzsás medre van, enyhén akadós. Tovább haladva már a III-as tavat találjuk,amely 6,5 hektár. A két tó között nagyjából félúton egy ma már víz alatti gát húzódik. Régen ez a gát választotta el egymástól a két tavat. Ez a vízterület a legváltozatosabb a tavaink közül, 3-6 méter a mélysége, a legmélyebb pontokon iszapos,a sekélyebb szakaszokon kemény agyagos. Sok víz alatti fával, nádtorzsás résszel. Meghorgászása igazi kihívás, még a régebbi tagjainknak is.A Kőröstetétlen felé vezető műút felőli oldalon található a II-es tóval két helyen átvágott,részben elárasztott gáttal ma már összeköttetésben lévő kis nevelő tó,mely a maga 0,4 hektár nagyságával,enyhén akadós medrével,a nyári amurozások fő területével,üde színfoltja tavainknak.