Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Klasszikus fenekezés

  • Gyékényesi kavicsbányató

    KEDVES HORGÁSZTÁRSAM!

    Üdvözöllek a kapitális pontyok hazájában a Gyékényesi Kavicsbánya tavon.

    Minden bizonnyal hallottál már ennek az európai hírű, páratlan természeti és környezeti értékekkel büszkélkedő tónak a létezéséről. Szerencsés az, aki már járt is felénk és élvezhette nyugalmát, felejthetetlen élményt adó túráit. Arra invitálunk, hogy látogass el hozzánk legalább egyszer, a többit csak megtapasztalni kell, megszeretni nem lesz nehéz, elhagyni annál inkább, visszavágyni örök…
    A tó története az elmúlt években kalandosan alakult, néha hányatott sorsa mára letisztult. Közös nevező született, a halgazdálkodó valamint a bányát üzemeltető Dráva Kavics és Beton Kft., a környező települések vezetői új alapokra helyezték a vízpart jövőjét, annak érdekében, hogy az ország egyik legjobb adottságokkal és vízkészlettel rendelkező horgásztava méltó zarándokhelye legyen a horgásztársadalomnak. Arra törekszünk, hogy a környéken hamarosan induló fejlesztésekkel igazán minden igényt kielégítő, minőségi szolgáltatásokkal és egyedileg foglalható beállásokkal, bővülő szálláshelyekkel rendelkező horgászfaluvá váljon Gyékényes.
    Túrád szervezésekor gondolj ránk, keress bennünket bátran elérhetőségeinken az év bármely időszakában, segítünk megtalálni a számodra legideálisabb feltételeket, hogy egy maradandó My Carp Seasons horgászélménnyel térhess haza. Kövess bennünket online csatornáinkon, hogy aktuális híreinkről, tó rekordjainkról, horgászversenyekről, gyerektáborainkról és kedvezményeinkről elsőkézből értesülhess!

    Baráti üdvözlettel:
    Kóródi Zsolt
    elnök
    Gyékényes és Környéke Horgász és Szabadidő Egyesület

  • HÁRSASBERKI HALASTÓ

    A Hársasberki-horgásztó Kisgyalán falu végén, a Göllébe vezető közút mellett (amely kettészeli a Hársasberki-tavat), annak északi oldalán terül el, mintegy 50 hektáros horgászható vízterülettel. (Megjegyzés: az alapadatok között írt 318,8 hektár valós adat, ami a tó teljes területét illeti, azonban ebből csak az északi 45 hektár a horgásztó, a többi intenzíven kezelt halastó a Tógazda Halászati Zrt. kezelésében.) A horgásztó fő halai: ponty, amur, szürkeharcsa – ezek a halfajok kiemelkedő mennyiségben és méretben vannak a tóban -, vegyes keszegfélék, csuka, süllő. Az egyesületnek mintegy 120 tagja van, a vendéghorgászok napijegyet a főállású halőröktől a tóparti halőrháznál válthatnak. FIGYELEM! A NYITVATARTÁS VÁLTOZÓ, ONLINE JEGYVÁLTÁS ELŐTT NÉZZE MEG AZ EGYESÜLET SAJÁT WEBOLDALÁT, VAGY ÉRDEKLŐDJÖN A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMON: +363020138027

  • Dráva folyó Somogy megyei szakasza

    Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója.
    A folyó, mely szinte áthatolhatatlan országhatárt képezett Horvátország elődjével, a régi Jugoszláviával. Ez a csupa rejtélyes vidék a maga különleges növény- és állatvilágával a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A Dráva folyó – Somogy és Baranya megyében – gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók.
    Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul.
    A folyó mentén az emberi jelenlét a neolit óta kimutatható. A római korban hadiutak vezettek át a területen, ezek fontosabb pontjait erődök védték. A folyóvölgy igen alkalmasnak bizonyult letelepedésre, ugyanis a természeti erőforrások kedveztek a földművelő, pásztorkodó és halászó életmódnak. Az itt élő nép mindig szoros kapcsolatban élt környezetével, életmódját és gazdálkodását a Dráva vízjárásához igazította
    A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál 83 m-es tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját.
    A Dráva vízjárását a bővizű, alpi eredetű folyók (Isel és Möll) együttes hatása alakítja ki a Mura-torkolatig. E torkolattól a Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.

  • Gyertyános tó

    Kaposvár-Gyertyánosi Parkerdő 67-es út mellett Szigetvár irányába Kaposvár után lehet lekanyarodni.

  • Dombó csatorna

    Gyékényes településtől egészen Belávár vonaláig elhelyzekedő csatorna, amely Somogyudvarhely települést után a határ szakaszon húzodik!

  • Cserkésztó

    A tó intenzíven telepített vízterület amit a Vízgazdálkodási Dolgozók Horgász Egyesület üzemeltet.

  • Deseda patak

    Kaposvártól északra óriási víz kanyarog. A 67-es út melletti Gamás község környékén eredő Deseda patakot a hetvenes évek végének nagy tározó építési lázában 1977-ben duzzasztottak fel, a szintén arra folyó Varga-bónyi árokkal együtt, nagy felületű, viszonylag sekély vizet létrehozva ezáltal.

    A Deseda patak a kifolyótól a Kaposba torkollásig horgászható. Leginkább télen, amikor eresztik a vizet. Áramlással szemben feljönnek a jó halak a Kaposból. Tilalomig szépen fogható a süllõ tviszterrel, négy kg-osról is van tudomásunk. Csuka is szépen fogható. Tavasztól keszeg, szép kárászok, ponty és amur is beugorhat. Jó hely a 61-es elkerülõ út Kapos felőli oldalán egy kiszélesedés jó 1,5-es vízzel.

    Tavasszal-nyáron a tökleveles öblökben érdemes próbálkozni. Azoknak ajánlom, akik szeretik a meglepetéseket, spiccbottal, vékony zsinórral, csontival, csemege kukival sosem tudhatjuk éppen milyen hal kapott éppen a horgunkra. Aki kimondottan szórakozni akar és élményekre vágyik azoknak ajánljuk. Kimondottan jó hely még a Kapos torkolati rész is. A zsinórt azért 0,16-os alá ne vigyük, mivel meglepetés kg-os kárász, ponty, amur kifogásához erõsebb felszerelésre van szükség.

    Fedezzék fel ezt a csodálatos tökleveles kis patakot!

  • Deseda tó

    Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a DESEDA.

    Deseda

    A tó valamint erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt.

    A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakasz a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelye. A Desedát teljes egészében körbe veszik változatos túrautak, melyek járhatók kerékpárral is.

    Hidegebb teleken a tavat ellepi a korcsolyázó emberek hada. Főként a 67-es főút hídja és az arborétum közötti területre koncentrálnak, a kedvező feltételek miatt.

    Halfauna:

    békés halak: ponty, amur, dévérkeszeg, kárász

    ragadozó halak: süllő, harcsa, csuka

    ezeken kívül megtalálható még: compó, balin, fehér busa, angolna, kősüllő, karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorka, küsz, sügér, koi ponty, naphal, vágódurbincs, törpeharcsa, folyami géb, kínai razbóra

    védett halak: szivárványos ökle, vágó csík, réticsík

    Megközelítés:

    A tó több irányból megközelíthető. Kaposvár irányából érkezve a Toponári városrészben a „Vízi sporttelep” táblát követve juthatunk a tó keleti partjára. Kaposfüreden a templomnál kell leténi a főútról, ahonnét murvás út visz a vízpartra. A 67. számú főút Somogyaszaló előtt áthalad a tó északi részén.

    Történet:

    A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 1974-ben. A tó 8 km hosszú, 26 km kerületű, 245 ha területű és 8,2 millió m3 vízet tárol. Vízgyűjtő területe 170 négyzetkilométer. A Desedát árvíztározóként hozták létre, de a kezdetektől fogva célpontja volt a kaposvári horgászoknak. 1974-től már horgászat folyt a vízen, amikor a Kaposvári Sporthorgász Egyesület lett a halászati jogok birtokosa.

    Közel ötévi áldozatos munkával egy csodálatos, jó fogási eredményeket produkáló horgászvíz alakult itt ki. A szövetségi kezelés alatt aztán mindez az ellenkezőjére fordult: betelepítették a tájidegen, nem őshonos busát, majd pontosan e halfaj miatt lehalászták a tavat. Mérhetetlen károk keletkeztek az élőhelyben és a tavi életközösségben egyaránt. Szerencsére a tó jelentős önfenntartó képességgel bír; ennek hála, hogy ma is közel átlagos horgászvíz maradt.

    A tározó és környezete helyileg védett természetvédelmi területté való nyilvánítása megtörtént.

    Horgászati lehetőségek:

    Vízmélysége, mederalakulása változatos képet mutat. A gáthoz közelebb eső részeken 3 – 3,5 m, a tó más részein (különösen a 67-es sz. úttól északra) 1 m körüli a víz mélysége. A Deseda tó fantasztikus lehetőségeket rejt horgászati szempontból. Hosszú partszakaszai jelentős számú horgász egyidejű elhelyezését és szórakozását teszik lehetővé. A csónakos horgászat is kedvező lehetőségeket biztosít a halfogásra.

    A tó a Kaposvári Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. A Deseda tó és környékének használatáról és védelméről önkormányzati rendelet rendelkezik (link). 2011. január 1.-től a ismét a KAPOSVÁRI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET a tó halászati kezelője.

  • Bélavári Nagybányató

    A jelenlegi 1 es tó területéről a meddő réteg letermelése és a szállítási utak kialakítása 1976-ban Indult el. 1977-ben kezdődött meg a tényleges kitermelés E-652-es vonóvedres kotrókkal.
    A tó vízmélysége a technológiából adódóan 4-6 méter, az aljazat dimbes-dombos, árkokkal szabdalt volt, ami mára a Dráva áradásai és az áramlatok miatt egyenletesebb lett.
    A Dráva szinte az első évben elöntötte a kikotort tavat és nagy mennyiségű folyóvízi halat hozott a tóba.
    A 2-es tó kotrása 1982-ben kezdődött el. A technológia megegyezett az 1-es tóéval. A tó jelenlegi formáját a 3-as tó meddője egy részének a tóba visszatöltésével 1984 – ben fejeződött be.
    A menetrendszerű tavaszi zöldárak e tavat is feltöltötték a Dráva halaival.
    Ezzel egy időben kezdődött el a 3-as tó kotrása is. A 3-as tó kotrásánál már egy nagyobb teljesítményű kotró is részt vett, ami elméletileg 8 m mélységről tudta szedni a kavicsot, a későbbi meddő visszatöltések miatt ez ma már nem nagyon érzékelhető.
    1985-ben kezdődött a 6-os és a 4 es tó területének előkészítése. A 4-es tó kotrása még ebben az éven elkezdődött.
    A nagy tó területén először felszíni kitermeléssel, homlokrakodókkal kezdődött el a kitermelés 1986-ban, ugyanebben az évben kezdődött az 5-ös tó kotrása is. A nagy tó kotrása 1987 ben indult el 1 db E 652-es 1 db UB 1252 vonóvedres kotróval 6-8 méteres vízmélységgel, változatos mederfenékkel.
    A szokásos zöldárak itt elvégezték a telepítést, nagy mennyiségű nagyhal, apróhal került a tavakba.
    1992 májusában a bányát a vízvári BHV Mg ZRT eladta a pécsi székhelyű Dráva-kavics és beton kitermelő és feldolgozó építőipari kft-nek. Az új tulajdonos még ebben az évben egy elektromos szívókotrót állított üzembe. Ez a kotró alakította ki a tó jelenlegi alakjának a nagy részét. Ez a kotró már 10 méter mélyen tudott dolgozni, ennek köszönhetjük a tómeder dimbes-dombos aljzatát 4-10m közötti mélységgel.
    A tó mélységének növelésére egy drótköteles úszókotrót állítottak üzembe, de az erőltetett kitermelés és minőségi problémák miatt nem sikerült a mélyebb kotrás. Hivatalosan 2010 ben fejezték be a kavicsbányában a kitermelést.
    Kezdetekben a horgászat a Drávára is érvényes területi engedéllyel volt lehetséges.
    A haltelepítéseket hosszú éveken keresztül a Dráva végezte el.
    2001 és 2011 között a bányatavak kezelője Barcsi Horgászegyesület volt, ebben az időszakban az éves rendszeres telepítések miatt sok tükörponty és amur került a tavakba. A nagy tó horgászati hasznosítása 2010 ben a Bélavári Horgászegyesülethez került, majd 2011-ben a többi tó is. A 2015-ös évben új tulajdonosa lett a bányatavaknak és a hozzátartozó földterületeknek is, ezzel egy időben került a horgászati hasznosítás társaságunkhoz és a horgászvíz neve Bélavári Nagy- bányató Baráti Kör lett.
    Kellemes kikapcsolódást, jó fogást kívánunk, és görbüljön a vége!

  • Bélavár II. ütem bányatavak, Csikos tavak

    A falu északi részén fekvő bányatavak egy legelő szélén találhatóak. A tavak környezete rendezett rendszeresen karbantartott. Halfaunájában nem ritka az aranykárász és a compó. Ragadozókban a csuka süllő és a harcsa is jelen van.
    Évente egy alkalommal van haltelepítés amikor őshonos halfajokat telepítünk.